Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-04 / 202. szám

3 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 szeptemberi propaganda röpirat volt József főherceg királlyá választása érdekében. f .»••••>* \ A rendőrségnek az a véleménye, hogy ennek a röpiratnak csupán a zavarkeltés volt a célja, hogy azután a zavarosban sötétebb célok plérését is megkísérelhessék a titkos sejtek. Dr. Kornis részletes vallomásában elmondotta »kísérleteit«, majd kijelentette, hogy le akarta főzni a világ legnagyobb szélhámosait. !A rendőrségen le is zárták a Kolumbus-uccai ügyet, amelynek tettesére véletlen folytán találtak rá. A dx*. Kornissal kapcsolatban a reggel kipattant kommunista összeesküvés ügyében egyébként a legnagyobb apparátussal jo'y- | tat jak a nyomozást. Délutánig 60 előállítás történt, estig azonban ez a szám 100-ra emelkedett, akiknek kihallgatása egész éjszaka tartott. A1 rendőrség 48 órán belül reméli, hogy teljes fényt dérit a bűnügyre, amely — a rendőrség szerint — az eddigi összes kommunista összeesküvéseket arányaiban felülmúlja. Az esti órákban hivatalos Iejeniésl adlak ki, amely szerint utasították a vidéki rendőrségeket, hogy a gyanús, letartóztatott embereket Budapestre szállítsák. Ez a hivatalos közlemény ellentétben áll Buócz Béia rendőrfőtanácsos, a szegedi rendőrség- vezetőjének nyilatkozatával, amely szerint a szegedi rendőrség tegnap folytatott tevékenysége nincsen összefüggésben a budapesti eseményekkel. Buócz főtanácsos nyilatkozatát a 3. oldalon közöljük. két hamis váltó 3 № jEgy Uanadlai milliomos fia asz első, aUi meneMifai fissei asz OceúnrepMléséri Courtney iiioUsatos utasa. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Londonból jelentik: A Bálna titokzatos ulasáról kiderült, hogy az Heffner kanadai milliomos fia, aki menetrendszerű dijat fizetett azért, hogy Courtney átvigye Amerikába. Heffner az első utas, aki menetdíjért teszi meg Nyolc év után Jugoszláviában Is játszhatnak magyar színészek. a légi ulat Amerikába. Courtney kapitány egyébként ma reggel startolt gépével Amerika felé Plymouthból. Délelőtt egy gőzhajó Brest közelében látta a gépet. j. v ® te: aSSS: (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Románia és Csehország után most Jugoszláviában is megengedték a magyar színházak működését. Az első koncessziót hir szerint Földes Sándor volt felvidéki színigazgató kapta meg, aki október elejééi kezdi meg működését Szabadkán. „Forgács Anna halálát bódult állapotban elkövetett megíojtás okozta. A vizsgálóbíró Ieíaríózíalía dr. Erdélyi BéláL f€ Budapest, szeptember 3. A millstadti bűnügyben ma a következő hivatalos jelentést adták ki: Enyedi Róbert vizsgálóbíró ma folytatta az Erdélyi Béla elleni ügyiratok tanulmányozását, majd délelőtt 10 órakor ugy intézkedett, hogy a terheltet a vizsgálóbíró elé vezessék. Kihallgatás után a vizsgálóbíró kihirdette dr. Erdélyi Béla előtt az előzetes letartóztatásról szóló végzést. Az indokolás szerint nincs ok arra, hogy a vizsgálóbíró kételkedjék az osztrák hatóságok távirati megkeresésében, mely szerint feleségének, Forgács Annának halálát veronáitói bódult állapotban elkövetett mc$|«jtás okozta. V A terhelt ellen szól Erdélyi Bélának azon eljárása, hogy feleségét olyan magas összeg erejéig biztosítsa, amire rendezett vagyoni viszonya sem szolgált okul. A terhelt ellen szól az, hogy 7000 és 115.000 pengőről szóló lejárati ideje augusztus 25-ike körül volt. fer. heltnek semmi reménye sem volt arra nézve hogy ezeket a váltókat be tudja váltani, mert ilyen összeggel nem rendelkezett, ilyen összege» csak felesége halála után várhatott. Az előzetes veronáimérgezésre is kitér az in<Jo. kolás, itt az ölési szándékot azonban nem látta fenforogni. A vizsgálóbíró a bűntett nagyságé és a szökés veszélyét tekintve, rendelte ei az elő. zetes letartóztatás fentartását. Dr. Erdélyi Béla a végzés ellen felfolyamodást jelentett be, később azonban védőivel folytatott tárgyalás után meg. nyugodott a végzésben, de jegyzőkönyvbe kérte vétetni azt, hogy csak azért nyugodott meg elő. zetes letartóztatásában, hogy ártatlansága min éj előbb kiderüljön. Fü« tanácselnök meghalt. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Dr. Publik Ernő, a legtiszteltebb törvény, széki tanácselnökök egyike, aki az egyik sajtótanácsnak volt vezetője, ma este 55 éves korában szívszélhűdés következtében hirtelen el, hunyt. , • •• Feh@r§l.ü@|?edik!e!t Bolognában (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) <| Bolognából jelentik: A 400 méteres gyorsúszás döntőjének eredménye: 1. Arne Borg (Svédország) 5:08, 2. Heinrich (Németország) 5:15, 3. Antos (Csehország), 4. Fehér II. (Magyarország), 5. Bacigapulo (Olaszország), 6, Berger (Németország). Bárány megnyerte előfutamát. Bolognából jelentik: 109 méteres úszás. I. elő« verseny. 1 Bárány 1.04 mp, 2. Holtzmann (Németország) 1.05 kétötöd mp. 3, Klein (Franciaország) 1.06 háromötöd mp. II. előverseny. 1, Worner (Svédország) 1.04 négyötöd mp. 2. Gáborfi (Magyarország) 1,05 egyötöd mp. 3. Pollich (Olaszország) 1,06 egyötöd mp, III. előverseny. 1. Arneborg (Svédország) 1.03 háromötöd mp. 2. Heinrich (Németország) 1.01 négyötöd mp. 3. Van Schelle (Hollandia) 1.06 háromötöd mp. JKeclc £ufos modern szabóságát Kölcsey ucca 4. ss. alá &elyeste át. 272 A nógrádi Bacon. Irta: Móra Ferenc. Ki irta az Ember tragédíá-ját? A régi iskolásanekdóta szerint, amely egy még régebbi anekdota variációja, az egyszeri tanár azt kérdezte ezt az egyszeri diáktól a főigazgató jelenlétében. S mikor a diák ijedten azt felelte, hogy »tanár ur, kérem, nem én irtain« s ezen a tanár is, meg a diákok is nagyot nevettek, akkor a főigazgató fejcsóválva fordult a professzorhoz: — Pedig ugy-e ő irta, a pernahajder? A Madúch-centennárium esztendejében a főigazgatók is mind tudják már, hogy ki irla az Ember tragidiá-ját. De, mikor megjelent, a hatvanas években, a nógrádi kúriákban sok fejtörést okozott ez a kérdés. A nemes urak és asszonyok sehogy se tudtak belegyőződni abba, hogy a sztregovai földesúr irta volna azt a könyvet, amelyiknek a hírét ugy kiországozták a pesti újságok. Jóravaló embernek ismerték a megyebeliek a sztregovai uraságot, akit már fiatal korában megválasztottak szalmakomiszárosnak, pedig az szép megyei tisztség volt a maga idejében. Abban az időben ugyan ugy mutatkozott, hogy poétás ember lesz belőle, Szon tágh Palival figurás verseket irtak a megyebeli urakról, — de hát juventus ventus, fiatalság bolondság. Azóta nagyon komoly ember lett Madách Imréből, különösen mióU Fráter Erzsinek kiadta az utícéduláját. (Ugyan minek is kellett neki Nógrádba bihari lányt hozni?) Azóta ugy él, ahogy ötezer holdas magyar úrhoz illik, gazdálkodik rosszul, vadászgat jól, szereti a vendéget, bejár a megyegyülésekre Balassagyarmatra s mióta követnek megválasztották, Pesteu U megfordul, egyszer már föl is szólalt az országgyűlésen. Tisztelet-becsület neki, de hogy Madách Imrétől telt volna ki olyan színdarab, amilyent magyarul még nem irtak, azt ugyan a nógrádiaknak ne mondja senki. Azonban a könyv meg van, rajta a Madách Imre nevével, azt valakinek irni kellett, ki lehetett most már az, ha nem Madách volt? Hát ki lehetett volna más, mint a részeges Bory Laci, a gyarmati ügyvéd? Az valamikor nevelője volt, aztán mindennapos te-tu pajtása, asztaltársa, vadászcimborája. Nagy korhály volt, isten nyugtassa szegényt, de mindenki tudja réla, hogy nagyeszű ember is volt, tán éppen azért zavarodott meg. ö Írhatta a hires darabot, valahogy Madáchhoz kerülhetett s az a barátja halála után kiadta a maga neve alatt Ezt a naiv nógrádi pletykát, hogy az Ember tragédiáját talán nem is Madách Imre irla, hanem Bory László, a nyolcvanas évek elején Mikszáth Kálmán az irodalomban is forgalomba hozta, ha a maga részéről nem állította is. Nem is állíthatta, hiszen a pletykát ebben a formában komolyan venni egy pillanatra se lehetett. Az irodalomtörténet már akkor tudta, hogy az Ember tragédiája a Madách egyéni tragédiájának a csillagokig érő kivetítése volt. Már akkor Madách háromkötetes kiadása is megjelent és bizonyította, hogy egész ouwre-je előkészület volt a világdrámára. Mikszáthnak különben is névtelen cikke azért nem is keltett nagyobb figyelmet. Mindössze Palágyi Menyhért Madách-könyvében találok rá utalást. Palágyi Mikszáthnak, mint humoristának ajánlja figyelmébe, hogy Bory László irodalmi hagyatékát Jeszenszky Danó, a pesti költő-közjegyző őrzi zsákban kötve, d«s ió lesz, sietni a studiummal, mig a »lappangó irodalmi kincset* meg nem eszik az egerek. A klapancia-csinála ügyvédnek egy kéziratos verses müvét csakugyar ismerte Madách, ennek az volt a cime: »A bolhái eredete, mitológiai hősköltemény.« Ez azonbat aligha inspirálhatta az Ember tragédiá-ját. Hát ez csakugyan nem olyan kovász, amiből ka: lácsot lehetett volna sütni az örökkévalóság szá mára. Hanem azért a centennáris év Muúácl óriása körül egy tárcányi zugocskát mégis lelief adni Bory Lászlónak, mint a Madách nevelőjének és mindvégig hűséges barátjának. Az a tenger amit nagy költőnek nevezünk, a legkülönbözőbb folyamokból, erekből, buvó-patakokokból, miu '.en féle kitanulhatatlan forrásokból folyik össze a/ istenkezevájta mederbe. A Madách-tengernek te' hetett egy parányi folyókája a nógrádi züllött zseni. Mert Bory László, aki Madáehék öreg tiszttartójának a fia volt, ugy látszik, mégis csak töbl volt disznótoros rigmusfaragónál. Egy »költői beszély«-e, — akkor ez divatos műfaj vol t— dicséretet nyert egy akadémiai pályázaton. S a hagyatékában — Mikszáth névtelen cikke szerint — maradt egy »Herakles« cimü dráma, melyben fölséges részletek akadtak. S talán nemcsak torzók maradtak volna utána, ha ő rajta még előbb éi még tökéletesebben be nem telik az ember iyagédiája, mint Madách-on. A fiatal Bory 1841-ben állt be nevelőnek Madách mellé, mikor az betegen került haz • aJ egyetemről Sztregovára s magánúton folytait' t® nulmányait. ő tétette le a jogi vizsgákat Madách* csal, de egész életre szóló barátságuknál: biz?« nyosan volt a közős jogi studiumokon kívül máj alapja is: a közős irodalmi hajlandóság. Mai