Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-25 / 219. szám

SZEGED: Sierkeszlöíég: Deék Ferenc ucca 2. Telefon: 13—33. 'Kiadóhivatal, kmcsiSnkünyvlár és Jcgyliotía: Aradi ucca 8. Telefon: ЗОб. - Nyomda: liiw ttpót ucca 19. Telefon: 10-34.« » « » « » Vasárnap 1927 szeptember 25 о a 1П. ÉVFOLYAM, 2.19. SZAM >1AK.O: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Lri ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZÖVÁSAHHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrüssy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » eitflizetésl óra havonta 3-20, vidéken és a fövörosban 3-SO, kUüifidSn 0-4Q pengő. Egyes szám 16, vasér- és ünnepnap 24 fillér. ¡ШЯ Rassay Kár oly szombat esti beszédében élesen támadta a Kormányzatot. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) A független nemzeti demokrata párt ma este vacsorát rendezett, amelyen Rassay Károly nagyobb beszédet mondott. Ra i utatott arra, hogy a kormány négyhónapos szünetet rendelt el, aminek folytán az egész közéletnek meg kellett állnia. Ez természetes is, mert ez felel meg legjobban a kormányzat reakciós céljainak. А ко пишу le akarja ]á> ratni a parlamentet és alkotmányos élet más intézményeit. Azután éles szavakkal ostorozta azokat, akik programjukhoz hűtlenné váltak. A Capablanca-AljecMn mérkőzés negyedik fordulója ötven lépés ulán félbeszakadt» (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) j pés után Casablancára valamivel főbb állás• Buenos-Airesből jelentik: A Capablanca— j ban féibeszakudt. A Játszmát vasárnap délután Aljechin-mérkőzés negyedik játszmája 50 lé- I folytatják. Wimmer Fülöp a szombati vifiaros Közgyűlésen Fodor szin&ázi intendáns azonnali lemondását Követelte. Parázs tüntetés a tanácsi obstrul&ció ellen. (A D é 1 m a g y a r Ö r s zá g munkatársától) A szombati folytatólagos közgyűlésen tizenöt városatya képviselte a város polgárságát. A polgármester először is indítványozta, hogy a közgyűlés gróf Apponyi Albertet Genfből való hazaiérése alkalmával táviratilag üdvözölje. A közgyűlés állva és Apponyi állandó élienzésével fogadta az előterjesztést. Ezután folytatták a költségvetés részletes vitáját. Dr. Fajka Lajos a lótenyésztés fokozottabb támogatását sürgeti, majd a tanyai artézi kutak fúrása körül tapasztalt visszásságokról beszélt és vizsgálatot kövelelt azért, mert legutóbb a tanácsi előadó háza elölt kezdték meg az uj szalymozi artézi kut fúrását, ahelyett, hogy a közgyűlés határozata értelmében Felsőközponton kezdték volna meg. A polgármester válaszában kijelentette, hogy szabálytalanság uem történt és így a vizsgálatnak nincsen helye. Elismeri, hogy a sorrendben tévedés történt, de ezt a tanács már korrigálta. Dr. Fajka Lajos az ebadó leszállítását sürgette ezután. Öt órakor kezdték meg a tanügyi rovat tárgyalását. Dr. TemeSváry Lajos á belvárosi leányelemi iskolában uralkodó lehetetlen állapotokat teszi szóvá. Tonelli Sándor elmondja, hogy a közgyűlés ebbeu az ügyben hozott már határozatot, amikor elrendelte a Jerney-házban lévő tantermek megfelelő átépítését. A határozat végrehajtását sürgeti. Dr. Kúszó István kéri a tanácsot, hogy gondoskodjék a belvárosi leányiskola számára teljesen különálló épületről. Dr. Fajka Lajos a tankönyv-botrányról kezd beszélni. — Kui.rjra és gásft — mondja Wimmer Fülöp. Fajka elmondja, hogy a »Kalász -könyvek kőtelező bevezetése a szülőket súlyosan terheli. írjon fel a közgyűlés a kultuszminiszterhez és kérje a tantestületi határozat revízióját, Tonelli Sándor elmondja, hogy mérhetetlen veszteségek ertc.. az .;léu a könyvkereskedőket, írjon fel a tanács a miniszterhez és mutasson rá a tankönyvek körül uralkodó lelietetleu állapotokra. A közgyűlés kimondotta, hogy felterjesztést intéz a tankönyv-sérelem orvoslása érdekében. Dr. Tóth Imre az iparos tanonciskolái tanárok számára sürget fizetésemelést. Indítványához csat] lakozik Schwarz Manó. sőt a tanács is hozzájárul. Hauser Rezső a városi felsőkereskedemi Iskola számára sürget jobb elhelyezést, mert a mai állapot lehetetlen. A polgármester válaszában kijelenti, hogy néhány év múlva felépül az egyetem uj központi épülete, amikor felszabadul a táblaépület és a kereskedelmi és visszakapja régi épületét. Az egyetemmsl kapcsolatos költségekre a költségvetés 28.271 pengőt szán. Dr. Bodnár Géza kifogásolja, hogy a tanács nem egy rovatban irányozta elő az egyetemmel kapcsolatos összes kiadásokat. Mihálovics Dezső az állami reálgimnázium lehetetlen elhelyezését teszi szóvá. A gimnázium minden osztályában 70 gyerek vau, de sok jelentkezőt kényleien volt helyhiány miatt visszautasítani az intézet. A polgármester kijelenti, hogy két-három éven belül visszakapja a reálgimn' --ium az egyetemtől régi épületét. A zeneiskola tételénél Rauser Rezső a zeneiskolai tanárok fizetésének rendezését sürgeti. A polgármester bejelenti, hogy rövidesen ülést tart a . zenebizottság, amely a kérdést alaposan letárgyalja majd. Dr. Tóth Imre a zeneiskola kibővítésének szűk. ségességéről beszél. A tanács ígéri, hogy majd tesz valamit. Negyeclfiétkor Kerüli sor a sxin&ási rovatraA főszámvevő helyesbítést jelent be, hogy a művezető-igazgató bruttó részesedése nem 5, hanem csak 3 százalék lesz, igy a 170.000 pengős tétel 7000 pengővel csökken. Wimmer Fülöp szólal fel. Kijelenti, hogy ez a tétel a költségvetés legfontosabb tételei közé" tartozik. — Azt kiváaja a tanács — mondja —, hogy szavazzunk meg kereken hat és félmilliárdot azért, hogy a házi kezelésű színház 350 előadást tarthasson, tehát körülbelül 28 millió költséggel ját. szik a színház napon.a. Ebben 11 ezer pengő a Bziuházi épü'.eí fcnüu-lására szolgál, de a többi — üzemköltség. A tanács t"0 szer pengő hiány?i számit azon át alapon^ hogy &z előadások átlagbevételét 12 és félmillióra becsüli, Ilyen kedvezőalapon számit a tanács 170.000 pengő deficitre,, Szerinte legfeljebb 8—9 millió átlagbevéteire lebet számítani, mert a 350 előadás közül 50 nyári előadás. Egy városban, amelynek fejlesztésére alig jutott valami a költségvetésben, azt kívánják, hogy szavazzunk meg 170.000 pengő hiányt, ami minden valószínűség szerint jóval nagyobb lesz. Andornak a város a fűtésen és világításon kívül 8000 aranykoronát adott, ami évente 459 tniiliónak felelt ineg és amivel nagyon jól megvolt két esztendeig. Az a kérdés, hogy miért jutott a város ebbe a lehetetlen helyzetbe. Azért, mert a polgármester egy szép napon, jó vagy rossz kedvében Fodor Jenőre bizla a színház vezetését. Wimmer Fülöp ezután elmondja, hogy Fodor többször kijelentette, hogy nem ért a színházhoz, hogy krumplicsuszpájzt akar a közönségnek adni. Kifogásolja, hogy a tanács sohasem kérte ki a szinügyi bizottság véleményét. — A tanács a lehető legnagyobb omnipotenciával, a legnagyobb arroganciával folytatta ezt a politikát. A közgyűlésnek ki kellene mondania, hogy nem hajlandó ezt a deficitet megszavazni. Ezt én mégsem indítványozhatom, mert tudom, hogy a város kötve van, szerződések kötelezik erre a horribilis ráfizetésre. Meg van győződvu róla, hogy a polgármester ismert szóbőségéyel a hármas számból páros számot csinál, dc mégsem hajlandó arra, hogy egy ember tudatlansága . .. Turóczy Mihály tiltakozik, Fodor Jenő pedig legyint. Wimmer Fülöp indítványozza, hogy a közgyűlés Fodor tanácsnokot a színháznál viselt tisztségétől mozdítsa el, mert ott már elég bajt okozott. Gárgyán Imre arra hívja fel a tanács figyelmét, hogy a színház nappali pénztára nagyon szűk. Dr. Tóth Imre szintén kifogásolja, hogy a tanács nem hallgatta meg a szinügyi bizottságot. A 170.000 pengős hozzájárulást túlsóknak tartja és nem hajlandó ennyit áldozni a színházért. Dr. Bodnár Géza kijelenti, hogy a dolgozó polgárság érdekében tiltakoznia kell ez ellsn a gazdálkodás ellen. Szórakozásra nem költhet a város 170.000 pengőt, Felelőssé teszi a polgármestert és a tanácsot azért, mert fait a compli elé állították a város polgárságát. Hibáztatja Fodor eljárásában azt, hogy Hódmezővásárhelyt elejtette. A szegedi közönség m-a nem bír eltartani egy ilyen nagy költséggel dolgozó színházat, Mihálovics Dezső azt indítványozza, hogy a város adja át a színházat a magánvállalkozásnak. Dr. Krausz József azt javasolja, hogy a közgyűlés várjon türelemmel néhány hónapig. Ha négy hónap múlva kiderül, hogy a deficit tényleg oly nagy, akkor írja ki a város a pályázatot és adja bérbs a színházat. A polgármester Gaál Endrét elnöklésre kéri fel, maga pedig nagy hévvel válaszol a felszólalásokra. Azzal kezdi, hogy az egyetem idehelyezését is ellenezték, csak egyedül ő harcolt érte. így van a színházzal is„ — A városnak az a célja, hogy a színház kultúrintézmény legyen. A deficitet csökkenteni lehet, A házikezelés negyvenezer pengővel drágítja ineg a város számára a színházat. — Én is szörnyülködök — mondja a polgármester —, de látom a szép jövőt és meg vagyok győződve róla, hogy ilyen kiváló társulat még nsm volt Szegeden. A nagyközönség már kezdi szeretni a színházat. Nem szabad kétségbeesni, vj, dáman, jókedvvel kell harcolni. Elsősorban üa színházat akarunk, ki akarjuk bŰazöWTJií ¿ft hiW-' a színészek üt kapják isteg fizetésiké — Tavaly a város 8o.0ÖrJ pengőt költött a szxin házra, amely nem volt akkor a városé. Reméli»