Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-25 / 219. szám

2 ' ' ' v • D£tMAG¥ASÖR5tAG hogy a város közönsége honorálja majd ezt a nagy áldozatot. A polgármester ezután bejelenti, hogy a deficitet 40.000 pengővel a városrendezési alap javára irják, igy a szubvenció 130,000 pengő marad. Wimmer Fülöp a zárszó jogán szólal fel, -•-; \ — A legnagyobb bünők egyike — mondja —, a vásárhelyi színkör eliökése, mert a színész­egyesület kötelezi a színházakat a színészek 12 hónapig való fizetésére. Most a szegedi szinház társulata nem keresett semmit a nyári hónapok alatt. Krausz József felszólalására reflektálva ki­jelenti, hogy reményei alaptalanok. Hitre, re­ményre nem lehet költségvetést alapitani. Wimmer beszéde közben az elnöklő Gaál Endre és a polgármester között tnlhangos vita keletkezett. Gaál azt viLatta, hogy a színtársulat nem olyan káprázatos, mint azt a polgármester niszi. tvsmuier kéri végül Fodor Jenőt, hogy vonja le a konzekvenciákat és mondjon le a szinház vezetésérői. Kéri a közgyűlést, hogy távolítsa el Atizaranyas pille regénye.*) írta: Móra Ferenc. A r.c - " "ku megjelent leguj:. -> r-M^ar -lexi­konban a pillékről is szó esik. Az ismertetésben meg van említve a Valeri orbicularis nevü ritka pillefaj is, mint a budai hegyek specialitása, Hát én ezt a Valéria-ügyet megellenzem. Úgyis, mint minden hiábavalóságok tudora, úgyis, mint szegedi ember. Először is ezt a Valériát nem hívják Valériának. Mikor a Pallas-lexikon V betűje készült, akkor még ugy hivták, mert azt hitték, hogy a Valeria-pillék közé tartozik. Azóta azonban önállósították és lett ijelőle Oxytripia. Ez alatt a név alatt aztán olyan érdemeket szerzett, hogy megipszilonositot­ták és most Oxytrypia orbiculosa a becsületes ne­ve. Igaz, hogy ő minderről nem tud semmit, de ..z nem baj. lia az emberek felől is sok minden­féle intézkedés történik a megkérdezésük nélkül, a pillangók is viseljék el a sorsukat türelemmel. Aminthogy nem is igen tud róla senki, hogy a pillangók valaha zokszót ejtettek volna. Különben van az Oxylrypiúnak magyar neve is: Körjegijü Ardóc. De hát ez még görögebbül van, mint a tudományos r.eVe és erre nyilván még úgyse ért. Körjegyünek azért nem körjegyü, mert a felsőszárnyán, a mindenféle »sáv«, »szalag«, »hullámvonal«, »nyilt-folt«, »vesefolt«, »csapfolt«, »lobos folt« közt a »középtér«-en »körfolt« is található. Hanem hogy miért Ardóc, azt én se tudom. Azt csak az öreg Privaldszky tudta, ha tudta, aki a hatvanas évek elején ezt a nevet adta hősünknek *J Szerzőnek most megjelent Sok/éle cimfi köteté­től Cl WHM«la« unni nsovedifc UUai*^ <, * Fodor Jenőt, aki tjebizonyitotta hozzá nem ér­tését. J i A költségvetés tételét a közgyűlés többsége ezután „, j a tanács javaslata szerint fogadta el, Wimmer indítványát pedig elvetette. Félnyolc elmúlt, a bizottsági tagok nagyrésze eltávozott, a polgármester is kiment egy szivarra, a főszámvevő pedig folytatta a tételek ismerteté­sét. A teremben maradt bizottsági tagok ingerülten látták, hogy az elnök nem rekeszti be a közgyű­lést. Többen felugráltaik helyeikről és a közgyű­lés elnapolását követették. A zaj hirtelen nagyra növekedett, de Hoffer Jenő szava kihallatszott belőle: — Ne obslruálja meg a tanács a közgyű­lési — kiáltotta — , előzetes bejelentés nélkül nem lehet ilyen sokáig tárgyalni. Tiltakozom a taná­csi obstrukció ellen! i Néhány kisebb tétel letárgyalása után a polgár­mester, aki közben ismét átvette az elnöklést, mégis félbeszakította a közgyűlést és folytatását csütörtök délutánra halasztotta. Hőst mondok, mert az Oxytrypiának olyan ka­landos históriája van, aminek nincs párja a pillangó-ítörténelemben. Van abban harc, há­ború, muszkadiplomácia, de még szép asszony is. Az Oxytrypia első példányát 1798-ban fogták Szeged környékén. (Azért van nekem jussom ebbe a dologba beleavatkozni. Meg kell védenem a vá­rosom dicsőségét. A szegedi kormányt kínáltuk Budapestnek, de nem kellett neki. A szegedi pil­langót most már azért se adjuk oda.) Hogy, hogy se, a lepke, amely még akkor névtelenül libegett a világűrben, Koy Tóbiás budai entomológushoz került. Koy Tóbiás ugyan bécsi ember volt, aki az ud­vari kamara pénztárosának került Magyarország­ra, de azért mégis ő volt az első magyar ember, akinek rovargyüjteménye volt (Abban az idő­ben a szittyáktól nem is lehetett ilyen bolondsá-. got várni.) A? öreg német ürgette-forgatta a se­lyempillénél valamivel nagyobb, de sokkal gracili­sabb sötét-tarka szegedi lepkét, de nem tudta melyik skatulyába szúrja bele, mert ilyent még sose látott. Nem talált hozzá hasonlót a szakköny-i veiben sem. Más bogaras ember, akivel összeülhetett volna tanácskozni, nem találkozott a magyar koro­na országaiban. Kapta magát, kiküldte a cso­dát Erlangenba, tudós barátjához, Eugen Johann Cristoph Esper-hez, aki teologusból lett múzeum­igazgató és hatkötetes könyvet irt Európa pilléi­ről. Ez az Esper vezette be a szegedi lepkét az irodalomban, adván neki vezetéknevet, kereszt­nevet és beosztást, amint az megillet egy beérke­zett lepkét, akinek még az a jelessége is megvan, hogy nincs belőle több, csak egy. Aztán vissza­küld!: ( : • "= ét Budára, Koy Tóbiás külön dobozt kész ttetett ki s vifiyázott rá. mint a szemeié­MMM ^ptemberjs. is rá fognak jönni arra, hogy a magyar ke­reskedőt nem szabad bántam. — Sok mindennek, amit olvastam, kint ép­pen az ellenkezőjét láttam, csak egyetlenegyet, amely nem ellenkezik a valósággal, az pedig az, hogy a magyar főid a legboldogabb főid ú világon. Sándor Pál után Bokor A'dotf, a Lloyd el­nöke Sándor Pálnét és a banketten jetenlev« hölgyeket köszöntötte fel. Hétfőn megkezdődik a munka a faiparban. (A Délmagyarország munkatársától.) flfcg­nap beszámoltunk arról, hogy a famunká­sok sztrájkjában lényeges változás állott bg. A' beavatott helyről szerzett nyilatkozat szö­vegébe azonban sajnálatos tévedés került bele. A helyes szöveg szerint a sztrájk hétfő reggeB megszüntetésének feltétele az, hogy a munka­adók ugyanebben az időben a kizárást vis­szavonják. Hétfőn egyébként nyomban meg­kezdődnek a tárgyalások az egy, évre вюЙб kollektív szerződés megkötésére. Nftfi kalapíjdaisáiik a legjutányosabb árban kaphatók 787 Bokor Antalné kalapiizleiében, Károlyi ucca 1 Géphimzés tanítása* díjtalan SZáilÓ SÁNDOR gépáruházéban SzeaedKissu.2. föld és tiázbíríokok SJJlS Pénzkö 1 csőn közvetít és tö/id lejárata és 35 étre?, nagyobb kamata kölcsönök illeiékmeotes konvertálása 1-2 százalék díj me lett. nrvnau BiBwai anpt- tan. ingatlan. <OfB зэю— ГОШ!! ISIIÉI >922) áruforgalmi is pénxközvetitü I Ы IllBl Hll I Иirodája törv. bel. сед, Szesetiea, Száctte­nyi tér 7. sz. f. (Szeges-Csongrádi takarékpénztár palotája) П. em jobbra. Lakás Stáció u. ü|b. 108. Telefonok: 3—20. й 13—36 EliIIf*d Bánne ur!szabónál IHUbdl МЗВШ® (Horváth IlibálwH. 7.) «г garantált angol szövetekből már 160 pengőtől készülnek öltönyök, átmeneti kabátok stb. Hitelképes egyéneknek részletfizetésre is ! nyére. Az ő halála után Frivaldszky birtokába került az unikum, attól megvette a Nemzeti Mu-i zeum s ott már régen megünnepelte a százéves jubileumát is, ha el nem felejtette* Történt azonban 1847-ben, hogy MerkI pesti evangelikus tanitó a Városligetben fogott egy Oxy­trypiát, lévén a kezdő bogarászoknak olyan sze­rencséjük, mint a kezdő kártyásoknak. Persze nem tudta szegény feje, mit talált a begombos­tüzte a kincset, a káposzta pilléi, meg a szen-. derei közé. Ott látta meg egy jószemü pillekeres-i kedő, Kindermann Albert, aki éppen akkor jött meg oroszországi gyüjtőutjáról. Hozván magával egy láda csudaszép orosz pillét, meg egy csuda­szép orosz asszonyt. Kindermann rögtön ráismert az addig csak szakkönyvekben látott ritkaságra, de jó üzletember létére nem kapott rajta mohón, hanem válogatott még hozzá egy-két közönséges pillét s ajánlott értük cserébe a tanítónak néhány íémes ragyogású orosz Plusá-1. A naiv Merkl kapott az üzleten, Kindermann hazavitte az Oxytrypiát s néhány hét múlva már el is igérte egy bécsi gyűjtőnek tiz aranyért. Ekkor azonban közbelépett egy magyar gyűjtő, Praznovszky fgnác.; Praznovszky tulajdonképpen ur volt, gavallér magyar ur, módos pesü ügyvéd, a Károlyi grófok ügyésze, de szenvedélyes entomológus is, nemcsak szép asszonyok, hanem szép pillangók kedvelője is. Ez a szenvedélye tette barátjává a Kindermann­háznak s ez ejtette kétségbe, amikor meghallotta, hogy Bécsbe akarják vinni a második csuda-pillan­gót. Mingvárt megajánlotta érte a tiz aranyat ő is, de a kereskedő a bécsi üzletfelével való megállapodásra hivatkozott. <5 már a szavát meg sem másíthatja, ha szolid hírében nem akar kárt szenvedni EloytI Társulat bankettje Sánétor I>ál tiszteletére. „So&a olyan kereskedelemellenes tendencia nem volt Magyar­országon, mint most" — mondotta Sándor Pál. (A Déíuiagyarország munkatársától.) A Szegedi Lloyd Társulat abból az alkalomból, liogy Sándor Pál országgyűlési képviselő vi­lágkörüli útjáról visszatért és feleségével együtt szombaton Szegeden tartózkodott, meghitt ban­kettet rendezett a kitűnő magyar kereskedő tiszteletére. A banketten Szeged közgazdasági életének számottevő reprezentánsai jelentek meg. Varga Mihály, a Szegedi Kereskedők Szö­vetségének elnöke élmós köszöntőben üdvözölte a legelső magyar kereskedőt, akiben a jó magyart, a jó hazafit aposztrofálta. Sándor Pál hosszabb beszédében külföldi élményeiről számolt be és ennek során meg­állapította, hogy soha olgan kereskedelemel­lenestendencia nem volt Magyarországon mint most. — Amerikában egy helyen megmagyaráztam — mondotta —, mi az az OMKE, miért van és mi a célja. Hát kell a kereskedőérdekek megvédéséről is gondoskodni? — kérdezték. | Nem tudták felfogni, hogy létezhet a világon egy állam, amely ilyen keres­kedelemellenes tendenciát mutat. Nincs még egy olyan állam, ahol a kereske­delmet olyan alacsony nívójúnak tartanák, mint nálunk. Sokat láttam, tapasztaltam és ha fiatalabb volnék, egy percig se maradnék itthon, de ha kint már megtaláltam a boldo­gulásomat, visszajönnék ide, mert boldogab­ban seholsem lehet élni, mint itthon. Soha­sem gondoltam, hogy mennyire igaz az Extra Hurngariam... Sándor Pál ezután külföldi élményeiről be­szélt közvetlen hangon és valósággal elbűvölte hallgatóságát pompás és szellemes előadásá­val. Beszélt arról, hogy mennyivel jobb az élete a szegedieknek, mint az amerikai milliár­dosnak. Amerikában nem ismerik a meleg otthont, ott csak egy bálvány, van: a dollár. Azzal fejezte be nagyhatású beszédét, hogy türelemre intette a magyar kereskedőket. El fog jönni az az idő, amikor a mai üldözők

Next

/
Thumbnails
Contents