Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-25 / 219. szám

2 ' ' ' v • D£tMAG¥ASÖR5tAG hogy a város közönsége honorálja majd ezt a nagy áldozatot. A polgármester ezután bejelenti, hogy a deficitet 40.000 pengővel a városrendezési alap javára irják, igy a szubvenció 130,000 pengő marad. Wimmer Fülöp a zárszó jogán szólal fel, -•-; \ — A legnagyobb bünők egyike — mondja —, a vásárhelyi színkör eliökése, mert a színészegyesület kötelezi a színházakat a színészek 12 hónapig való fizetésére. Most a szegedi szinház társulata nem keresett semmit a nyári hónapok alatt. Krausz József felszólalására reflektálva kijelenti, hogy reményei alaptalanok. Hitre, reményre nem lehet költségvetést alapitani. Wimmer beszéde közben az elnöklő Gaál Endre és a polgármester között tnlhangos vita keletkezett. Gaál azt viLatta, hogy a színtársulat nem olyan káprázatos, mint azt a polgármester niszi. tvsmuier kéri végül Fodor Jenőt, hogy vonja le a konzekvenciákat és mondjon le a szinház vezetésérői. Kéri a közgyűlést, hogy távolítsa el Atizaranyas pille regénye.*) írta: Móra Ferenc. A r.c - " "ku megjelent leguj:. -> r-M^ar -lexikonban a pillékről is szó esik. Az ismertetésben meg van említve a Valeri orbicularis nevü ritka pillefaj is, mint a budai hegyek specialitása, Hát én ezt a Valéria-ügyet megellenzem. Úgyis, mint minden hiábavalóságok tudora, úgyis, mint szegedi ember. Először is ezt a Valériát nem hívják Valériának. Mikor a Pallas-lexikon V betűje készült, akkor még ugy hivták, mert azt hitték, hogy a Valeria-pillék közé tartozik. Azóta azonban önállósították és lett ijelőle Oxytripia. Ez alatt a név alatt aztán olyan érdemeket szerzett, hogy megipszilonositották és most Oxytrypia orbiculosa a becsületes neve. Igaz, hogy ő minderről nem tud semmit, de ..z nem baj. lia az emberek felől is sok mindenféle intézkedés történik a megkérdezésük nélkül, a pillangók is viseljék el a sorsukat türelemmel. Aminthogy nem is igen tud róla senki, hogy a pillangók valaha zokszót ejtettek volna. Különben van az Oxylrypiúnak magyar neve is: Körjegijü Ardóc. De hát ez még görögebbül van, mint a tudományos r.eVe és erre nyilván még úgyse ért. Körjegyünek azért nem körjegyü, mert a felsőszárnyán, a mindenféle »sáv«, »szalag«, »hullámvonal«, »nyilt-folt«, »vesefolt«, »csapfolt«, »lobos folt« közt a »középtér«-en »körfolt« is található. Hanem hogy miért Ardóc, azt én se tudom. Azt csak az öreg Privaldszky tudta, ha tudta, aki a hatvanas évek elején ezt a nevet adta hősünknek *J Szerzőnek most megjelent Sok/éle cimfi kötetétől Cl WHM«la« unni nsovedifc UUai*^ <, * Fodor Jenőt, aki tjebizonyitotta hozzá nem értését. J i A költségvetés tételét a közgyűlés többsége ezután „, j a tanács javaslata szerint fogadta el, Wimmer indítványát pedig elvetette. Félnyolc elmúlt, a bizottsági tagok nagyrésze eltávozott, a polgármester is kiment egy szivarra, a főszámvevő pedig folytatta a tételek ismertetését. A teremben maradt bizottsági tagok ingerülten látták, hogy az elnök nem rekeszti be a közgyűlést. Többen felugráltaik helyeikről és a közgyűlés elnapolását követették. A zaj hirtelen nagyra növekedett, de Hoffer Jenő szava kihallatszott belőle: — Ne obslruálja meg a tanács a közgyűlési — kiáltotta — , előzetes bejelentés nélkül nem lehet ilyen sokáig tárgyalni. Tiltakozom a tanácsi obstrukció ellen! i Néhány kisebb tétel letárgyalása után a polgármester, aki közben ismét átvette az elnöklést, mégis félbeszakította a közgyűlést és folytatását csütörtök délutánra halasztotta. Hőst mondok, mert az Oxytrypiának olyan kalandos históriája van, aminek nincs párja a pillangó-ítörténelemben. Van abban harc, háború, muszkadiplomácia, de még szép asszony is. Az Oxytrypia első példányát 1798-ban fogták Szeged környékén. (Azért van nekem jussom ebbe a dologba beleavatkozni. Meg kell védenem a városom dicsőségét. A szegedi kormányt kínáltuk Budapestnek, de nem kellett neki. A szegedi pillangót most már azért se adjuk oda.) Hogy, hogy se, a lepke, amely még akkor névtelenül libegett a világűrben, Koy Tóbiás budai entomológushoz került. Koy Tóbiás ugyan bécsi ember volt, aki az udvari kamara pénztárosának került Magyarországra, de azért mégis ő volt az első magyar ember, akinek rovargyüjteménye volt (Abban az időben a szittyáktól nem is lehetett ilyen bolondsá-. got várni.) A? öreg német ürgette-forgatta a selyempillénél valamivel nagyobb, de sokkal gracilisabb sötét-tarka szegedi lepkét, de nem tudta melyik skatulyába szúrja bele, mert ilyent még sose látott. Nem talált hozzá hasonlót a szakköny-i veiben sem. Más bogaras ember, akivel összeülhetett volna tanácskozni, nem találkozott a magyar korona országaiban. Kapta magát, kiküldte a csodát Erlangenba, tudós barátjához, Eugen Johann Cristoph Esper-hez, aki teologusból lett múzeumigazgató és hatkötetes könyvet irt Európa pilléiről. Ez az Esper vezette be a szegedi lepkét az irodalomban, adván neki vezetéknevet, keresztnevet és beosztást, amint az megillet egy beérkezett lepkét, akinek még az a jelessége is megvan, hogy nincs belőle több, csak egy. Aztán visszaküld!: ( : • "= ét Budára, Koy Tóbiás külön dobozt kész ttetett ki s vifiyázott rá. mint a szemeiéMMM ^ptemberjs. is rá fognak jönni arra, hogy a magyar kereskedőt nem szabad bántam. — Sok mindennek, amit olvastam, kint éppen az ellenkezőjét láttam, csak egyetlenegyet, amely nem ellenkezik a valósággal, az pedig az, hogy a magyar főid a legboldogabb főid ú világon. Sándor Pál után Bokor A'dotf, a Lloyd elnöke Sándor Pálnét és a banketten jetenlev« hölgyeket köszöntötte fel. Hétfőn megkezdődik a munka a faiparban. (A Délmagyarország munkatársától.) flfcgnap beszámoltunk arról, hogy a famunkások sztrájkjában lényeges változás állott bg. A' beavatott helyről szerzett nyilatkozat szövegébe azonban sajnálatos tévedés került bele. A helyes szöveg szerint a sztrájk hétfő reggeB megszüntetésének feltétele az, hogy a munkaadók ugyanebben az időben a kizárást visszavonják. Hétfőn egyébként nyomban megkezdődnek a tárgyalások az egy, évre вюЙб kollektív szerződés megkötésére. Nftfi kalapíjdaisáiik a legjutányosabb árban kaphatók 787 Bokor Antalné kalapiizleiében, Károlyi ucca 1 Géphimzés tanítása* díjtalan SZáilÓ SÁNDOR gépáruházéban SzeaedKissu.2. föld és tiázbíríokok SJJlS Pénzkö 1 csőn közvetít és tö/id lejárata és 35 étre?, nagyobb kamata kölcsönök illeiékmeotes konvertálása 1-2 százalék díj me lett. nrvnau BiBwai anpt- tan. ingatlan. <OfB зэю— ГОШ!! ISIIÉI >922) áruforgalmi is pénxközvetitü I Ы IllBl Hll I Иirodája törv. bel. сед, Szesetiea, Szácttenyi tér 7. sz. f. (Szeges-Csongrádi takarékpénztár palotája) П. em jobbra. Lakás Stáció u. ü|b. 108. Telefonok: 3—20. й 13—36 EliIIf*d Bánne ur!szabónál IHUbdl МЗВШ® (Horváth IlibálwH. 7.) «г garantált angol szövetekből már 160 pengőtől készülnek öltönyök, átmeneti kabátok stb. Hitelképes egyéneknek részletfizetésre is ! nyére. Az ő halála után Frivaldszky birtokába került az unikum, attól megvette a Nemzeti Mu-i zeum s ott már régen megünnepelte a százéves jubileumát is, ha el nem felejtette* Történt azonban 1847-ben, hogy MerkI pesti evangelikus tanitó a Városligetben fogott egy Oxytrypiát, lévén a kezdő bogarászoknak olyan szerencséjük, mint a kezdő kártyásoknak. Persze nem tudta szegény feje, mit talált a begombostüzte a kincset, a káposzta pilléi, meg a szen-. derei közé. Ott látta meg egy jószemü pillekeres-i kedő, Kindermann Albert, aki éppen akkor jött meg oroszországi gyüjtőutjáról. Hozván magával egy láda csudaszép orosz pillét, meg egy csudaszép orosz asszonyt. Kindermann rögtön ráismert az addig csak szakkönyvekben látott ritkaságra, de jó üzletember létére nem kapott rajta mohón, hanem válogatott még hozzá egy-két közönséges pillét s ajánlott értük cserébe a tanítónak néhány íémes ragyogású orosz Plusá-1. A naiv Merkl kapott az üzleten, Kindermann hazavitte az Oxytrypiát s néhány hét múlva már el is igérte egy bécsi gyűjtőnek tiz aranyért. Ekkor azonban közbelépett egy magyar gyűjtő, Praznovszky fgnác.; Praznovszky tulajdonképpen ur volt, gavallér magyar ur, módos pesü ügyvéd, a Károlyi grófok ügyésze, de szenvedélyes entomológus is, nemcsak szép asszonyok, hanem szép pillangók kedvelője is. Ez a szenvedélye tette barátjává a Kindermannháznak s ez ejtette kétségbe, amikor meghallotta, hogy Bécsbe akarják vinni a második csuda-pillangót. Mingvárt megajánlotta érte a tiz aranyat ő is, de a kereskedő a bécsi üzletfelével való megállapodásra hivatkozott. <5 már a szavát meg sem másíthatja, ha szolid hírében nem akar kárt szenvedni EloytI Társulat bankettje Sánétor I>ál tiszteletére. „So&a olyan kereskedelemellenes tendencia nem volt Magyarországon, mint most" — mondotta Sándor Pál. (A Déíuiagyarország munkatársától.) A Szegedi Lloyd Társulat abból az alkalomból, liogy Sándor Pál országgyűlési képviselő világkörüli útjáról visszatért és feleségével együtt szombaton Szegeden tartózkodott, meghitt bankettet rendezett a kitűnő magyar kereskedő tiszteletére. A banketten Szeged közgazdasági életének számottevő reprezentánsai jelentek meg. Varga Mihály, a Szegedi Kereskedők Szövetségének elnöke élmós köszöntőben üdvözölte a legelső magyar kereskedőt, akiben a jó magyart, a jó hazafit aposztrofálta. Sándor Pál hosszabb beszédében külföldi élményeiről számolt be és ennek során megállapította, hogy soha olgan kereskedelemellenestendencia nem volt Magyarországon mint most. — Amerikában egy helyen megmagyaráztam — mondotta —, mi az az OMKE, miért van és mi a célja. Hát kell a kereskedőérdekek megvédéséről is gondoskodni? — kérdezték. | Nem tudták felfogni, hogy létezhet a világon egy állam, amely ilyen kereskedelemellenes tendenciát mutat. Nincs még egy olyan állam, ahol a kereskedelmet olyan alacsony nívójúnak tartanák, mint nálunk. Sokat láttam, tapasztaltam és ha fiatalabb volnék, egy percig se maradnék itthon, de ha kint már megtaláltam a boldogulásomat, visszajönnék ide, mert boldogabban seholsem lehet élni, mint itthon. Sohasem gondoltam, hogy mennyire igaz az Extra Hurngariam... Sándor Pál ezután külföldi élményeiről beszélt közvetlen hangon és valósággal elbűvölte hallgatóságát pompás és szellemes előadásával. Beszélt arról, hogy mennyivel jobb az élete a szegedieknek, mint az amerikai milliárdosnak. Amerikában nem ismerik a meleg otthont, ott csak egy bálvány, van: a dollár. Azzal fejezte be nagyhatású beszédét, hogy türelemre intette a magyar kereskedőket. El fog jönni az az idő, amikor a mai üldözők