Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-22 / 216. szám

4 DÉLMAGYAKORSZAG 1927 .szeptember 22. 1928. évi költségvetés-tervezetét. Bevezetőül elmondja, hogy a belügyminiszter rendelete értelmében a költségvetési október első napjáig le kell tárgyalni, hogy az kellő időben felterjeszthető legyen és a kormányhalóság még ebben az évben jóváhagyhassa. A pénzügyi tanácsnok általánosságban ismertette ezután a költségvetést. Az általános vila első szónoka dr. Fajka Lajos, aki azzal kezdi beszédét hogy célszerűnek tartaná, ha a tanács az lí)27. évi költségvetésre vonatkozó miniszteri leiratot ismertetné, mert a közgyűlés igy nem tudhatja, hogy mit kiv&n a város 'autonómiájától az autonómia főfelügyeleli hatóságii, a belügyminiszter. Felolvassa ezután a miniszteri rendelet fontosabb részeit. A miniszter ki'ogásolta, hogy a városi bérházak gondnokai túlsókat kapnák gondnoki dij címén. A miniszter 40 százalékra redukálta a pótadót és közölte azt is, hogy a jövő évben csak a reálisan mutatkozó hiány erejéig engedélyez pótadót. Kifogásolta di-. Fajka. hogy egyes városi tisztviselők dotálása túlmegy a megengedett kereteken. — Nagyon jól tudom, hogy nem szimpatikus ez a szerep, amire vállalkoztam mondja ezután Fajka . de ugy vélem, hogy az, aki lelkiismeretesen akarja törvényhatósági bizottsági tagságát gyakorolni, nem térhet ki az ilyen kellemetlenségek elől. Indítványozza, hogy a közgyűlés a költségvetést általánosságban se fogadja el, hanem adja vissza a város tanácsának azzal, hogy 48 órán belül dolgozza át a miniszter leiratának megfelelően. Tompa csendben fejezte he Fajka Lajos felszólalását és általános csendben jelentette a polgármester. hogy a következő szónok dr. Kormányos Benő. Fajkának a tisztviselőkre vonatkozó megállapításait nem írja alá. mert meggyőződése, hogy j ó, t (") k é 1 e I e s m u n k á 1 csak j ó I d o I á í t tisztviselőtől vár li a I a v á r o s. Részletesen foglalkozik ezután a kisvasul dolgaival. A városnak ujabb jövedelemforrásokról kellene gondoskodnia. A meglévő üzemek jövedelmezőségéi nem használja ki eléggé a város. Ezzel Kormányos Benő be is fejezi felszólalását. • A polgármester pedig megmagyarázza, hogy mi is t n 1 a j d o n k é p e n azaz általános v i t a. A felszólalók ugyanis a részletekkel is foglalkoznak, aminek az általános vit;i keretében nincs sok értelme. Dr. Szivessy Lehel lenne a következő szónok, de eláll az általános vitában való részvételtől. Helyei le Balogh Lajos beszélt. M i n d e n í é 1 é vő I. Dr. Regdon Károly arra kíváncsi, hogy mit jelenlenek a költségvetésben az egyebek -rovatok. Kifogásolja, hogy az egészségügyi bizottságot nem hallgatlak meg a közegészségügyi költségvetés öszszeállilása előli. Dr. Bodnár Géza a következő felszólaló, —- Évek óla a költségvetés tárgyalása alkalmával az előadó expozéja után a polgármester olyan hangon leszi fel a kérdést, hogy általánosságban kiván-e valaki felszólalni, mintha ez valami természetellenes d o l o g vo 1 n a. Évek óta nem volt Szeged város közgyűlésén nívósnak nevezhető költségvetési vita. Az utóbbi időben annyi sarat dobáltak erre a közgyűlésre, hogy ezl máinem lehet szó nélkül hagyni. Azt mondják, hogy itt mindig c s a k a z 1 ö r t é n i k, a ni i l a po 1 gá r mcs I cr a k a r. — Ez igy is van. mondja Wimmer Fülöp. Ez nem igy áll folytatja Bodnár —, példa rá, liogy a |> o I g á r me s t e r itt a k ö z g y ü1 é s e n ( s u n y á n m e g b u k 0 11 a k ö z k ó r h á z egveleraesilésére v e n a t k o z ó le r v évei, Mert az egyetemnek nem kellett a kórház. — mondja a polgármester. — Dob re c e n I) e n a t ü góltól a k 1 a n y á b a i'e kiélik a bel egekel. szól közbe Tonelli. Bo d n á r Géza ezután azt fejtegeti, hogy a polgármesternek az egyetemesileil kórházra éppen aigv nem lenne befolyása, mini ahogy az egyetemnél sincs. Hiába ajánlotta egv régi szegedi Elővételben 100/0 kedvezménnyel válthatók a nástya-ttudai 33-as kupamérkőzés jegyei a »Délmagyarország« jegyirodájában. de árszabályozó mezőgazdasági család gyermekének felvételét, az egyelem nem teljesítette a polgármester kiváriságáí. Helyteleníti, hogy a polgármester harcol a közgyűlés felfrissítése ellen. A tanácsnak fiatal tagjai vannak, miért nem használják fel a Költségvetési vitát arra. hogy előjöjjenek uj terveikkel, eszméikkel. Bodnár Géza megállapítja ezután, hogy a költségvetés mérlege növekedett nemcsak a háború előtti költségvetéssel szemben, hanem a mull évi költségvetéssel szemben is közel harmadfélmillíő pengővel. A személyzeti kiadások is növekedtek, bár apasztó, létszámcsökkentő bizottságok is működtek a városházán a közelmúltban. Érthetetlennek tartja, hogv a költségvetés bevételi rovatában 700 ezer pengő szerepel pénztári maradvány cimén. — A közigazgatásnak nem az aktagyártás első feladata, hanem a közszükségletek kielégítése. Mit tett a város ja lakástermelés terén? A város dr. Krausz indítványára slaliszlikát csináltatott a nedves lakásokról. De a statisztika nem fogja megszüntetni az egészségtelen lakásokat. Nem híve a közüzemeknek, csak olyan esetekben, amikor azt a közérdek kívánja. Téglagyárra sincs szüksége a városnak, üzemre szükség lenne. A szegedi piac 10—15 százalékkal mindig drágább a budapesti piacnál, .pedig a városnak 70 ezer hold földje van és igy módja lenne az árak letörésére. A lakásügy és a közé'e'mezés szempontjából meddő a költségvetés. Dr. Dettre János városi ügyész korában olyan javaslatot tett, hogy a város bizonyos termények termelésére kötelezze a földbérlőkel. Kérdi, hogv mi lett ezzel a javaslattal. Az adók behajtása az adójövedelmek 25 százalékát emészti fel. Kérdi, hogy a pénzügyi bizottság miért nem dobta vissza a költségvetést, amikor a/A látta belőle, hogv a népjóléti intézményekre alig szánt valamit a város, ezzel szemben a szinház segitésére 170.000 pengőt fordít. Ez erkölcsi folytonossági hiányt jelent, hiszen a város szűkmarkúsága miatt nemrégen két színigazgató ment tönkre Szegeden. (Helyeslés.) Az egyetemért is tul sokat áldoz a város. A tanács járjon el, hogy az egyelem központi épületét kapja vissza a tábla, mert a központi egyetemnek jó helye lenne a Leszámoló-palotában is. Igy a város megszabadulna attól, hogy szobapót lékol kell adnia a tábla bíráinak. A költségvetési általánosságban elfogadja, kifogásai! majd a részletek tárgyalásánál terjeszti elő. Mihajlovics Dezső kijelenti, hogy a lakásépítés nem városi feladat, hanem a magántőke feladata. Magyar József azl kéri, hogv a jövőben a költségvetést legalább 15 nappal a közgyűlés előli osszák ki a bizottsági tagok közölt. Megállapítja, hogy a költségvetést mindig a kapkodási rendszer szerint állítják össze. Bizottságot kellene alakítani, amely ötven évre kidolgozna valami városi programot, amely megszabná a városigazgatás és a városfejlesztés irá. nyál évtizedekre. Nem lehet ötletszerűen к i s v a s u t a l é p i t e n i. mert ebből az derül ki, hogy a költség ötven százalékkal több az előirányzottnál. Ha lenne tervszerűség, program, akkor nem fordulhatna elő az, hogy a város most 18 pengőért sajátítja ki annak a földnek a négyszögölét, amelyet nemrégen négy pengőért adott el. De nem elég a program összeállítása^ a. program betartásáról és betartatásáról is gondoskodni kell. Dr. Tótli Inire a külterületi poslakézbesités kérdésének rendezéséi sürgeti, mert jelenleg nem lehet levelel írni a tanyára. Más szónok az általános vitához nem jelentkezel I. A polgármester reflektált ezután a felszólalások általános jellegű részeire. Fajka Lajosnak arra a kérdésére, hogy miért nem ismerteli a tanács az idei költségvetéssel kapcsolatban érkezeti miniszteri leiratot, kijelenti a polgármester, hogy a jövő évi költségvetésnek ahhoz a miniszteri leirathoz semmi köze sincs. A leiratot majd csak decemberben terjeszti a lanács a közgyűlés elé, amikor már megvalósulnak a bevételek és a kiadások és amikor elválik, hogy kinek volt igaza, a közg у ülésnek-e, vagy pedig a miniszternek, aki Budapestről ismeri csak a szegedi dolgokat. Dr. Ilegdoti Károly kívánságát, hogy a költségvetés összeállilása előtt hallgassa meg a tanács a közegészségügyi bizottságot, teljesithetetlennek tartja, meri akkor minden albizottságot meg kellene hallgatni. Magyar Józsefnek azt válaszolja a polgármester, hogy szükségtelen a külön programbizottság, mert ezl a hatáskört a közgyűlésnek kell betöltenie. Bodnár Géza felszólalására kijelenti a polgármester, hogy a hus olcsóbb Szegeden, a tej sem drágább, a kenyér se. .1 tojás 50 százalékkal drágább — mondja Hoffer Jenő. • - A város igenis küzd a drágaság ellen — állapítja meg a polgármester —, a kisvasút is ezl a célt szolgálja. A lakáskérdés enyhítésére is megtesz mindent a város, épített már sok bérházat, de a jövőben is építtetni fog. — Bal szobásokat szól közbe valaki. — Egy- és kétszobásokat fogunk most építeni. Az igényes, nagy fizetésű erdőtisztviselőknek természetesen nagylakást kell építenünk. Kéri a költségvetés általánosságban való elfogadását. A zárszó jogán Fajka Lajos szólal fél. Azt bizonyítja, hogy a belügyminiszteri leirat igenis összefüggésben van a jövő évi költségvetéssel. A polgármester többször kijelentette, hogy nem engedi kívülről kormányozni a várost. Régebben pedig azt mondta a polgármester egy újságíró előtt, hogy attól fél, hogy »később még tágabb tere nyüik a közgyűlésen a demagógiának«. Ez ellen a közgyűlés nevében tiltakozik. Indítványát fehtartja. A polgármester ezután bezárta az általános vitát. A közgyűlés a költségvetést a részletes vita alapjául nagy többséggel elfogadta. A polgármester hét órakor félbeszakította a közgyűlést és folytatását csütörtök délutánra tűzte ki, amikor megkezdik a költségvetés részletes vitáját. ¡BELVÁROSI MOZI K0R20 MOZI Szept mbei 2!, 23., 24„ 2> éti. csIUSrlöktöl—vasárnapig i Az idény első nagy attrakcióié! i Eugén Sue világhírű regénye ¡Bolygó zsidó 9 dráma 0 f tv n iban. - Fős erepM Gábriel Oabrio. Szeptember 22 n, c,IH»rtökön A Melré-gyár f»ca|, nómótí vi '¿l6k7 felvban. FSszerepuidons&ga! bsdfl PBiiZcrtlö: lom Moorc. Azonkívül: Big boy a barban Jáíszunk vadnyugatot vigj 2 ielvban és vigi 2 fílvban Ham az áruházban vigj 2 fíivban JSj Eiö adások kezdete 5, 7 és 9, vasár és ünn -pnap 3, 5, 7, 0 órakor. Elöadás-.k kezdete 5 7 9, vasi"-- és ünnepnapon 3, 5,7, 9 órakor.