Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-22 / 216. szám

1927 szeptember 22. -mmmmmatammmammmtmmmmm D£UÍ WáíÖl&ZÍG VILÁGHÍRES REGÉNYÉNEK, A BRITTLING WEK KÖZLÉSÉT MAGYARUL // MÉG NEM JELENT MEG A városi lildőbeíeggondozó akkor nyílik meg, — lia lesz vezelő orvosa. Míérl nem lölíöllék be eddig az állási. (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország szerdai számában megírta, hogy a városi tüdőbeteggondozó intézetet annak dacára, hogy már készen áll, a vezetőorvos kinevezése körül felmerült differenciák miatt még mindig nem nyitották meg. Ez a hir városszerte nagy feltűnést keltett, mindenki lehetetlennek tartotta, hogy pusztán személyi kérdések miatt húzódjon e rendkívüli fontos intézmény megnyitása. Beavatott helyről ugy informáltak bennünket ebben a kérdésben, hogy a vezetőorvos kinevezése azért nem történt meg, mert a polgármesternek és a városi tiszti főorvosnak más-más volt a jelöltje. Értesülésünk szerint dí. Somogyi Szilveszter polgármester dr. Kovács Ferenc egyetemi magántanárt, az ismert tüdőspecialistál akarta kinevezni erre az állásra, a főorvos azonban — ismert okokból — ellenezte dr. Kovács kinevezését. Miután ugy a várbsi párt, mint a párt közegészségügyi bizottsága foglalkozott ezzel a kérdéssel, felvilágosításért dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez fordultunk, aki a következőket mondotta munkatársunknak: - A tüdőbeteggondozó vezetőorvosi állására országos pályázatot hirdettünk. A beérkezett pályázatokat minden javaslat nélkül felterjesztjük a népjóléti miniszterhez, aki a vezetőorvost ki fogja nevezni, én csak majd azután fogom alkalmazni a város szolgálatába. A kinevezés legfeljebb egy hónap leforgása alatt megtörténik és utána rögtön megkezdheti a dispaenser működését. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem dr. Kovács Ferencet hivták meg az állásra, a polgármester titokzatosan mosolyogva azt válaszolta. hogy ennek okát mindenki tudja, de ő nem válaszol erre... Kérdést intéztünk dr. Kovács Ferenchez is, aki kijelentette, hogy itt csak egy elvi kérdésről van szó, mert a vezetőorvosi állást minimális fizetéssel dotálják. Pályázatát azonban mindenesetre beadja. Arra a kérdésünkre, hogv miért nem meghívás utján töltik be ezt BY. állást, dr. Kovács Ferenc nem ni/ilatkozotl. Lord Rothermere és Kormányos Benő. (A üélinarjyarorszáy munkatársától.) Szerdai szánniukiian közöltünk a Wells-regények egyik érdemes fordítójának tollából igen érdekes cikket arról, hogy a nagy angol író két híres munkája: a Brítting és a William Clissold mint ékelődik be egészen szorosan és szervesen a világháború és az azt követő évek közhangulatváltoztatásában és ezzel európai jelentőségűvé kinőhető nagy közéleti megmozdulások felidézésében. Kimutatja a pompás kis tanulmány, hogy Wells imént említett két nagy regénye milyen okozati összefüggésben van lord Rothermere ismert akciójával a trianoni béke igazságtalanságainak mielőbbi orvoslásáért. Most a nemes lord érdekünkben való sikraszáltásának cgvik irodalmi természetű következményéről adhatunk hírt. amely annyival érdekesebb, mert félreismerhetetlenül szegedi vonatkozású. Két-három hónapja lehet, hogy a szegedi könyvpiac dr. Kormányos Benőnek egy nagy példányszámban megjelent könyvével gyarapodott. A könyv meglehetős érdeklődést keltett, amit azzal is lehet magyarázni, hogy a helybeli forradalmi és ellenforradalmi eseményekről csupa olyan munka jelent meg eddig, amely telejsen mentes volt a szubjektív vonatkozástól, politikai elfogultságtól, vagy társadalmi előítéletektől, viszont Kormányost ebben a városban kivétel nélkül mindenki — hangsúlyozni kívánjuk: mindenki kivétet nélkül — szintén alkalmas vérmérsékletű embernek ismeri a teljesen tárgyilagos, higgadt megítélésű és nyugodt mérlegelésü történelmi hang megütésére. Sokan vitatják, hogy épp mindezen okoknál fogva ez a könyv sem volt sem jobb, sem rosszabb, mint a többi, hasonló témáról megjelent szegedi könyv. És. most ennek a könyvnek a híre messze tul fog terjedni nemcsak Szeged, nemcsak a megye, hanem az ország halárain is, majdnem heted-liét országon tul, el egészen addig a kicsi helységig is, amelyben Mr. Britting lakik, részben rusztikusán, részben kényeitu»sen. részben pedig más tekintetben is, kulturmódou. Az történt ugyanis; hogy Kormányos Benő — ina még nem tudni milyen jelekből — megállapította, hogy az ö könyvének itthon határozott sikere van. Bizonyos jelekből következtetni tudott arra is, hogy lord Rothermere esetleg érdeklődik magyar dolgok iránt. Ebből azt a következtetést vonta le. hogy pedig akkor egészen bizonyosan érdekelni fogja az ő könyve is. Kapta magát tehát, lefordíttatta munkájának a tartalomjegyzékét angolra, mpgírt magyarul egv levelet, amelyben elmondta, hogy ő kicsoda-micsoda, liogy miről szól a könyve és hogy milyen eét vezette annak megírásánál, csakhogy ezt a levelet is lefordíttatta angolra, azlán az egészet becsomagolta, megcimezle — liíbás, vagv hiányos címzés, azt mondják, ki van zárva — és postára adta. a teljes biztonság kedvéért: ajánlottan. A méltó és nevezetes szegedi küldemény megérkezése Rothermere lordhoz tehát garantálva van. Érdekes még, ltogy Kormányos fent említett magyar nyelvű, de angolra még elküldése előtt tefordilott levelében felajánlja küuyvének fordítási jogát, még pedig Rothermere érdemeire és a magyar ügy érdekeire való tekintettel teljesen díjtalanul. Persze ma, amikor Kormányos levele még ki sem érkezhetett, nem lehet tudni, tulmoMn fog-e kapni ezen a felhatalmazáson a nemes lord. Ha igen, teljesen eltekintve most az esetleges mohóság mértékétől, igazán nem lehet htdni, hogy a legutóbbi évek melyik hasonló témájú történelmi könyve képviselné a Kormányosénál méltóbban a szegedi tudományos irodalmat és hogy például a Petőfi-társaság, amely a legnagyobb magyar írók mellőzésével ad ki jubiláris könyvsorozatot, más történelmi munkát választott volua-c, mint — Kormánvos. „Levine vagyok, nincs uílevelem." Párisból jelentik: A Matin jelentése szerint LLLevine tegnap délután repülőgéppel Le Bourgetbe érkezett. Amikor később fel akart szállni a repülőgépre, hogy folytassa útját, az útlevelet kérték tőle, mire Levine azt válaszolta, hogy nincs útlevele és elég ha azt mondja, hogy Levinenelc hívják. Soha sem volt útlevelem — mondotta —, de mindenütt áteresztenek. Ennek ellenére sem engedték meg Levinenek, hogy helyet foglaljon a menetrendszerűen induló gépen. Erre telefonon engedélyt kért a rendőrségtől és meg is kapta az engedélyt, liogy útlevél nélkül elutazhassák. Szegedi ügyvédek a balatonfüredi ügyvédkongresszuson. CA Délmagyarország munkatársától.) Az Országos Ügyvédszövetség szeptember 22-től 25-ig Balatonfüreden vándorgyűlést tart. A magyar ügyvédeknek 20 év után ez lesz az első országos gyűlése, amelyen megtárgyalják a magyar ügyvédség valamennyi problémáját Megvitatják többek között az ügyvédi díjszabás ügyét, tárgyalás alá kerül az ügyvédi numerus clausus kérdése is és állást foglal* nak az ügyvédi zugirászat ellen. A balatonfüredi gyűlésre eddig több mint " 500 ügyvéd jelentkezett. A szegedi ügyvédek közül eddig dr. Pistor Egon, az Országos Ügyvédszövetség szegedi fiókjának elnöke, továbbá dr. Eisner Manó, dr. Szekerke Lajos, dr. Lugosi Döme, dr. Szioessy Lehel, dr. Hunyadi-Vass Gergely, dr. Winkler Elemér, dr. lürr Aladár, dr. Kornis Béla és dr. Lévay Ferenc jelentették be részvételüket. A szegedi ügyvédek természetesen tevékeny részt vesznek a kongresszus vitáiban. Dr. Kornis Béla az ügyvédi nyugdijkérdésnek lesz a szegedi szónoké, dr. Szekerke Lajos az ügyvédi adózás kérdésében mond nagyobb beszédet, dr. Szivessy Lehel pedig az ügy védi munkaalkalmak szaporítását célzó javaslat, az ügyvédképzés és az ügyvédi tekintély emelése kérdésében szólal fel. — ••mim ii i — Gyalu: Szogetli Színház. Araatőrkiadás JlW számozott példányban, a szerző aláírásával r* ulóhangjúval. Ára négy pengő. Előfizetések a Délmagyarország Aradi-uecai kiadóhivatalába küldendők.