Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-02 / 200. szám

v tim DÉLMAGVAiíOIiSZAG Lőw Zoltánnénak zárt ajtók möjgött való ki­hallgatása reggeltől kezdve niiég a hivatalos órákon tul is folyt. Az asszonyt ejkísérte a rendőrségre férje, Löw Zoltán bankigazgató, aki elmondotta az újságíróknak, hogy, felesége csak Míllstadti. baa ismerkedett meg Forgács Annával és igy fisak az ott történt dolgokra tuld választ adni. | Löw Zoltánnénak vallomása {következtében az a­vélemény, alakult ki, hogy • í T feltétlenül ki kell haligatnrfcáldy Nándort, '. mert az ő és Lőw Zoltán né vallomásai között olyan ellentétek vannak, airielyekuek áthidalása csak szembesítéssel lehetséges. Pij Lőw Zoltáuné vallomása után ^elmondotta, : hogy Míllstadtban az emlékezetes| napon Forgács Anna a férjével a tó partján hojrgászott. Gáldy indítványára a társaság egy része Delachba ment kirándulni. Erdéjyi szólt feleségének, hogy menjenek­ok is, az asszony ez ellen tiltakozott, azt mondotta, hogy nem jól érzi magát. Erdélyin látszott, hogy rosszkedvű lesz, tovább folytatták a horgászást, egyszerre csak látta, hogy mégis elindulnak. Azután, amikor Forgács Anna lezuhant a szikláról, Lőwué ment Erdélyivel együtt a baleset színhelyére. Az országúton egy emberre támaszkodva ekkor már velük szembe jött Er­(piwnaaBiaMi délyiné. Erdélyi kiugrott az autóból és az asz­szonyhoz rohant. Amikor egymáshoz értek, • " hangosan sirtak, egymást ölelték, csókol, ták. Erdélyi az. autóba tette feleségét és a; szállóba hajtattak. Erdélyi örvösért küldött, az asszony ki­jelentette LŐwnének, hogy amikor férje az autó­ból a karján felvitte szobájába, azt mondotta* ha öt — Forgács Annát — komoly báj érte volna, agyonlőtte volna magát. 4 Annál a jelenetnél, f amikor az asszonyt holtan megtalálták, Gáldy volt jelen. Lőw Zoltánné vallomása különösen abból' a szempontból igen nagy jelentőségű, mert ellent­mond Gáldy azon vallomásának, hogy ők, Gáldy, Erdélyi és Lőw Zoltánné együttesen hagyták el Forgács Anna betegszobáját és együtt mentek ten­niszezni, ahonnan ugyancsak együtt mentek vissza a hotelbe és fedezték fel, hogy Forgács Anna meghalt. A másik igen fontos momentum, amely­ről Lőwné vallomást tett, *hugy Forgács Anna nem iniciálta a kirándulást, amelyen szerencsét­lenül járt, hanem csak férje rábeszélésére ment el sétálni. Az ellentétes vallomások tisztázására holnap újból kihallgatják Gáldyt. Szélkergeíiék a Racll€S«pártiak belgrádi gyűléséi. (Budapesti tudósítónk telefonjelentésé.") Belgrádból jelentik: A' horvát parasztpárt ma egy kisebb vendéglő külön termébe nép­gyűlést hívott egybe,' amelyein Radics István és Radics Pál is fel akartak szólalni. A' gyűlést azonban a Radics-ellenes hallgatók miatt nem lehetett megtartani, mert mihelyst a gyűlést megnyitották, verekedni kezdtek és botok­kal,' székekkel ütötték-vérték a Radics-pár­tiakat, mire a rendőrség a gyűlést feloszlatta. Baumgarten Ferenc irodalmi alapítványát megtámadták a rokonok. Budapest, szeptember 1. Tudvalevő, hogy Baum­garten Ferenc, a nemrég elhunyt kitűnő esszéista, hatalmas vagyonát egy magyar irodalmi alapítvány céljaira hagyta s az alapítvány kurátorául Babits Mihályt nevezte meg végrendeletében. Baumgarten Ferenc vagyonának jövedelme a testamentum ér­teimében magyar irók támogatására és magyar irodalmi müvek keletkezésének elősegítésére szol. gálna. •« A hagyaték kurátora- a Baumgarten-család túl­nyomóan nagyrészével megegyezett, a tárgya­lások az alapítvány szabályzatának megállapítá­sára a legjobb mederben folytak s teljesen biztos­nak látszott, hogy 1928 januárjában, vagyis egy esztendővel Baumgarten Ferenc halála után az első évi dijakat inár kioszthatják. De Baumgarten Ferenc két fivére: Baumgarten Sándor Dénes ban­kár és Baumgarten Ignác földbirtokos igényt jelen­tett be és a legutóbbi napokban peres uton is megtámadták a végrendeletet. Ebben az ügyben az első. tárgyalást szeptember 17-éa tartják meg, •/. Kombinációd a városi zenepalota és a Kiállítási c&arnolk &elye Körül, Négy terv — tanácsi Oatározai nélKüt. • " (A DéUha'jijuroi-szág munkatársától.) Tagad­hatatlanul a legszebb, legcélszerűbb várospoliti­kai intézmény a — nyilvántartás, mer t vég-­állomása annak az útnak, amely az úgyne­vezett közigazgatási nagytemetőbe vezet. Azo­kat a dolgokat, terveket, ötleteket, gondolato­kat és ügyeket szokta a város hatósága nyil­ván tartásba süllyeszteni, amelyeknek végér­vényes elintézéséhez nincsen kedve, vagy han­gulata. Ha azt mondja valamire a tanács, hogy »hatUónapi nyilvántartásba helyeztetik«, ebbe mindenki belenyugszik és inkább belenyug­szik, minlliá a napirendretéresi hajlandósá­gokat árulna el a magisztrátus, mert a nyil­vántartó nyilvántartottjai hébe-hóba megmoz­dulnak és igy remény lehet arra is, hogy előbb-utóbb mégis csak rásiklanak a meg­valósulás vágányaira. Ide került hónapokkal ezelőtt többek között a városi zenepalota problémája is. Amikor a a tanács a közgyűlés elé terjesztette az Orosz­lán-uccai bérház építésére vonatkozó javas­latát, sokan visszaemlékeztek arra, hogy ezt a telket évtizedekkel ezelőtt már más célra je­lölte ki és tartotta fenn azóta a város. Ide akarták felépíteni a városi zenepalotát, amely­nek teraei is elkészültek. Állítólag a világ­háború volt az egyetlen akadálya a zene­palota felépítésének. Sokan nem nyugodtak volna bele olyan könnyen a zenepalota tel­kének más célra való felhasználásába, ha a tanács meg nem ígéri, hogy a kérdést nyil­vántartásba veszi, a Zenepalota számára jobb, megíeíélőbb telket kerestet és annak idején konkrét javaslattal megy, ismét a közgyűlés tU ^ • - - - > rr'.y Azóta nem is igen esett szó a szegedi vá­rosházán a zenepalotáról. Most — tervsze­rűen, vagy véletlenül mégis szőnyegre került ismét a-kérdés. Dr. Gaál Endre kulturtanács­nok beszélt róla a csütörtöki tanácsülésen. Elmondotta, hogy a zenepalota aktája még a mult félév' óta fekszik nála. Á tanácsnak a közgyűlésen lett kötelező ígérete értelmében, foglalkoznia kell a kérdéssel. Ki kell jelöld níe végre azt a helyet, amely a legjobban megfelel a zenepalota céljaira. Elmondotta Gaál tanácsnok, hogy három telek került komolyan kombinációba. Az egyik a Rákóczi-tér, amely mindenféle díszesebb középület számára kiválóan alkalmas. A má­sik a Zsótér-náz telke. Az öreg, móst már vá­rosi tulajdonban lévő épületet előbb-utóbb át kell építeni, még pedig ugy, hogy betöltse tel­jesen a rendelkezésére álló telket, hogy hom­lokzala kiérjen egészen a szabályozási vona­lig. A harmadik megoldási mód az lenne, ha a város az Oroszlán-ucca mellett lévő úgynevezett Erdélyi-féle alapítványi házak helyén építtetné fel a zenepalotát. Ezek a házak nincsenek a város tulajdonában, de a város kezeli azt áz alapítványt, amelyhez tartoznak és lehetne olyan megoldást találni, hogy a hely felhasználható legyen erre a célra az alapítvány sérelme, megcsonkítása nélkül. - . .. A tanács egyik tagja felvetett egy negyedik megoldási lehetőséget is. . Hivatkozott arra, hogy a fogadalmi teifiplom környékének ren­dezésével bizonyára lesz. olyan alkalihas sza­bad telek, amelyen felépülhet a zenepalota. Er különben tele lenne illeszthető a kultusz­1927 szeptember J* miniszternek a Templom-tér rendezésére vc» n átkozó tervébe is. A tanácsot a kérdés különben láthatólag nem nagyon érdekelte, illetve nem érdékelw annyira, hogy tüzetesebb megbeszélés támad, volna körülötte, bár a kulturszenátor szö nyegre vetette a kiállítási csarnok ügyét is még pedig olyan formában, hogy ez a két ^ tézmény egy födél alatt is megférne. A' tanács minden részletesebb megvitatás nélkül hoj záj árult ahhoz a javaslathoz, hogy egyelőn ne foglaljon állást ebben az ügyben, hanerc várja meg, míg az illetékes szakbizottságod foglalkoznak vele és közlik véleményüket. ] Igy a zenepalota ügye ismét nyilvántartóba kerül. « I <5* TI Megbukott egy nagy olasz bankház, (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.). 1 Miiénóból jelentik: Az Andrei et Comp] turini magánbankcég tízmillió lírával csődbe jutott és néhány nappal ezelőtt beszüntette fizetéseit. A lefolytatott vizsgálat a pénzkeze­lésnél szabálytalanságokat állapított meg. Az, olasz nemzeti jegybank 3 és félmillió lirávs van érdekelve. A bécsi torradalom vádlottjait szombaton állítják a törvényszék elé. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) ^ Bécsből jelentik: A Wiener Ailgemeiner Zeitung értesülése szerint a bécsi tartományi törvényszék szeptember 3-án kezdi tárgyalni a juliusi forradalom letartóztatott vádlottaméi bűnügyét, Az első napon hat vádlottat vonnál« felelősségre hatóság elleni erőszak és rend« zavarás miatt. i Hadik lános gráf nyilatkozata.1 Budapest, szeptember 1. A székesfehérvári országos iparoskongresszuson történtekkel kap/ csolatban Hadik János gróf, az Iparosok Or­szágos Központi Szövetkezetének elnöke a kő« vetkező nyilatkozat közzétételét kérte: 1 — Az IOKSz tevékenységére vonatkozó va­lótlan tényállításokra és igaztalan vádakra néhány napon belül válaszomat a közvéle­mény elé bocsátom. Ami a személyem elleű irányuló célzatos invektivákat illeti, felszólí­tok mindenkit, hogy ezeket le nem tagadható formában olyan helyen ismételjék meg, hogy; azért az illetőket a bíróság elé állithassam, amelyet feltétlenül meg fogok tenni. Kibúvá­sokra alkalmas, bíróságok elé nem vihető nyi­latkozatokkal nem foglalkozom. Hadik János gróf. . (MTI.J [[szegediektalálkozó helye Budapest legelsőrendü, modern családi szállója az 4M István Király-szálloda VI., Podmanlczky ucca S. Mérsékelt árak, figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fütis, melegvizszolgáltatás, lift. Napi teljes pensló S pengőtől. A nyugati pályaudvar közelében­,Keck Lajos madem szabóságát Kölcsey ucca 4. ss. alá fielyesteát. 272

Next

/
Thumbnails
Contents