Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-02 / 200. szám

•(927 szeptember 2, oélmagyarokszag s Pártos Klári beszél a millstadti tragédiáról, Erdélyi iéláról, aki Rámába hívta, fényképe! küldött — ás a kis Gnüárál, aki feleségül ment a 22 éves brutális fiúhoz, „Hem jelentkeztem a rendőrségen, meri nem tudnék slyat mondani, ami használna Erdély! Bélának." (A Délaiagyarország munkaié sától.) A millstadti tragédia. Hasábok megdöbbentő sorát döbbentik össze az emberi gondolatokat, tlj; vallomások uj rejtélyeket teregetnek ketté jéS \az ember megáll e döbbenetes esemény ¿lőtt: Mi történt? Lehet-e? Az olvasó megáll az uj tudósítások részJetéi előtt, megáll e tragédia uj rejtvényei, uj borryolult éji homálya előtt. És várja a megoldást Mi lm. Össze kell bányászni a részleteket, hátha' segit igy az ujsághasáb a tragédia megfejtésében. * Szegedéi! összegyűltek már a színészek. Várják a meginduló munkát. Ez a kezdet láza. Az uj szezoö izgalma, ám tul a kapunyitás íortisszimófátf.Vau itt egy szegcdi. szincssuó", aki. izgatottságában a millstadti tragédia felé vibrál, tiogy mi is volt ott — cs Erdélyi Bélűva I, .¿ártps Klári e sziuésznő, «ki hozzá tud járulni Erdélyi Béla portréjának élesebb rajzához. .— Akkor naplót is vezettem. Ha fölnyitnám a lapokat, sokat' tudnának mondani. Mindent bejegyeztem „ *, Most о kérdez. Mit gondolok, mi történt ott. Nem tudja elképzelni, holy ilyen legyen... Nem, ennyire mégsem... Hiszen szerette édesanyját, nem, ö nem képes ilyesmire... Néni hiszi. Visszagoudol -a színházra. 'Amikor 'együtt játszott Annával. Szegény, kis Forgács Annával. -- A' színháznál egyszer Rátkal Marci tréfásan odaszólt Annának: — Te, a Klári délelőtt az ál-Harrold Lloyddal sétált. — Az ál-Harrold Lloyd Erdélyi volt. Olyan szemüveget viselt, mint a filmszínész. A színháznál ugy hívták: dMIarrekl Lloyd. És Anna ekkor furcsán, idegesen, különösen viselkedett. Akkor még nem gondoltam semmire. Leszerelték a sorompót, a vonat §alálra gázolt egy gazdálkodói* fëorzalmas szerencsétlenség a vásárhelyi vonalon. — Л mos* tlony űaraboKra tépte a gassáálKoáút. Amikor a kocsi felért R pályatestre, Nagy, Imre hirtelen megpillantotta a közeledő vonalot. 'A két Iq még átjutott a siiickeu, iiö a mozdony u kocsit elkapta és Nagy. Imrét magú alá ¡¿odorta, 'A vonat vezetője a szerencsétlenséget már, nem akadályozhatta meg, meri: a kocsi közvetlenül a mozdony odaérése előtt akart átrohanni a pályatesten. Ás «Igazolás után a vonat megállt, "í szerencsétlen gazdálkodó, holttestét 1% darabban szedegették ki a mozdony kerekei közül, A halálos szerencsétlenségről értcsilclték ú szegedi törvényszék vizsgálóbíróját, aki délután kiutazott Vásárhelyre, hogy a helyszíni; szemlét megtartsa. Ujabb titkolódzások a városházám a namdif-Mzoiiság jelentése körül. (A Uélnw.g!jurors:áy munkatársától.) Csütörtökön délciőlt a Vásárhely felöl Szegedre haladó személyvonat Vásárhelytől néhány kilométerre elgázolta Náffg Imre István jómódú gazdálkodót, akinek testét felismerhetetlenségig" összeroncsolva húzták ki a vonat kerekei alól. A halálos szerencsétlenség Vásárhely közelében, a 84. számú őrháznál történt, ahol az országút a vasúti töltést keresztezi. Az országút itt hatalmas fákkal van szegélyezve, ugy hogy Nagy Imre, aki kocsiján közeledett a sínekhez, a közeledő vonatot ueni láthatta. Ennél az útkereszteződésnél Ja sorompót csak nemrégiben szerelte le a Mau'i ugy hogy a vonat közeledésére Nagy. Imre már ezért sem lehetett figyelmes. Л tanács érthetetlenül nem tárgyalta a íuvarlköltségi ês a Mlctfltfeíésels ügyét. ,1c Az újságíró bekopog hozzá. A szoba: a megérkezés és kipakőjás izgalma. És ez az izgalom vibrálóbbá fordul: Erdélyi Béláról van .tweá ' í 'őrzik, az .újságíró látja: Pártos Klári szinte Várta ezt a látogatást; tudta, hogy cl fognak (jönni hozzá Erdélyi Béla nevével, f Az idegek játszanak: furcsa tudni, hogy tgy régi ismerős, aki szerelmes leveleket irt régén, most a rácsok mögött várja az ügyégáe$ét' a millstadti vád borzalmas súlyával, ¿ípíkapja vállára a kabát síelét Kiömlik a |iZö..A vibráló'idegességben nem is kell kérfrlés, csak éppen a nevet kell megemlíteni: '¡Erdélyi Béla. •»-Mit tudok én róla, -- szól a uiesszelütó gondolatok között — két év előtt volt és mindmindössze udvarolt nekem. Először gondolíJdtam: jelentkezzem-e a bíróságnál? De mi közöm van nekem e tragédiához... Mindössze ismertem Erdélyit és szegény Annát ís... Nem jelentkezem, hiszen ugy sem tudíiék fontosat mondani és talán, amit mondanék^, nem használna Erdélyinek,,, Gondoltain, hógy el fognak hozzám jönni. , • -'ír, . ífégálf. Kutat. Furcsa lehet igy visszagondolni árra a fényképre, amit két év előtt kapott Most © iép, ez arc áll a rejtély között a rácsok elölt, - Két év.előtt volt. Akkor Pécsre szerződtem cs .nyáron szegény kis . Annával Budán játszottam. Talán hozzátartozik a millstadti rejtélyhez, hogy Erdélyi ucm is szereit« ®lyan régen és olyan halálosan szegény'kis Forgács Annát. Egyszer odajött hozzám a huszonkét éves fin. Nagyon fölényes Vöit,' nagyon követelődző. Mint akinek eddig — Ü? éves volt — mindcu sikerült. Huszonkét éves vélt és' doktor. És teli pénzzel. Nagyon jól ment íi&kl akkor, Azt mondták, apjáuak is. Mondták * színháznál, harminc milliókat költ italra, cigányra. ' — Udvarolni akart. Erőszakos próbált lenni. |5a leintettem. Velem nem lehetett ugy játszani, Mint Annával, Én egészséges, gondolkozó uö vaÉfok. Egyszer- — -emlékszem — összeszől.alkoztunkj amikor "clleutmondtam neki. És akkor i*;« e m e 11 u a botját... Energikusan rászóltam, leintettem a fiút. Akkor meggondolta niagát. Brutális volt. Mit tudnék most mondani * rendőrségen: brutális volt.., Máskor Kómába utazott. Nagyon jól meut Ssia, Mia <1 e 11 árop magával akart vln3L Hívott, kért, követelődzőit. Nem mentem. Naponta kaptam a követelő, hivő leveleket, sürgönyöket. Nem mentem. Követelt, fenyegetett. SSrgőayíatt' Nem mentem.- Most ío saegfamsak a levfelekj íurtóa vofea »csí elove-Esi őkeí $ A a S ár? r g ó;u i -a 1 v a plvasn?, .. '(A Délmagyarország munkatársától.) Ugy látszik, hogy a város tanácsa a napidijak és a fuvarköltségek dolgából a régi gyakorlat szerint való tengeri kígyót szándékozik csinálni és elmulasztja a legjobb alkalmakat a kérdés radikális és végleges megoldására. Ez az alkalom pedig most kínálkozott, amikor a pénzügyi bizottság kiküldött vizsgálóbizottsága vállalta volna mindazt a kellemetlenséget, amely) az esetleges érzckenykcdésekből és sérlődötlségekből származhat. A tanácsnak nem kellett volna mást tennie, mint levonnia a vizsgálóbizottság jelentéséből a konzekvenciákat, likvidálnia az eddigi, áldatlan rendszert. Eredetileg az volt . a terv,, hogy a vizsgálóbizottság jelentése és javaslata csütörtökön kerül a nyilvános tanácsülés elé és azon melegében dönt is a tanács a kellemetlenné ereit kérdésben. "A csütörtöki tanácsülésen 'azonban tí legnagyobb meglepetésre szóba sem került a dolog, pedig a jelentés ott feküdt dr. Pálfy József tanácsnok' előtt az asztalon. Tán ¿csillés k'özhífi 3gg is kerdestűk Pálfy tanácsnokot, bog}'* előteíjészii-é a jék'afést — Odaszóltam Annának: . . — Te, mégis csuk abszurdum, hogy az a 22 éves gyerek délelőtt neked csapja a szelet este meg értem jön a színházhoz. • Te1, mégis, csak abszurdum, hogy egy ilyen gyerek kibabráljon két ilyen rendes növel, mint mi vagyunk.., Anna, fogadjuk meg: mi fogunk kibabrálni, vele! j — És ekkor Anna ahelyett, hogy velem kacagott volna, nagyon furcsán kezdett viselkedni. Hirtelen megkapta a kezem és rászorította a szivére. Ugy vert, mint egy gőzgép... Szegény kis Anna, majdnem rosszul lett ak-' kor... •í Az uj híreket kérdezi. Hátha tisztázódott már. Vállára húzza a lecsúszó köpönyeget: • — Én nemet mondtam neki, nemi láttam lob-» bet. Fényképet küldött, tőlem is kért. Nem adtam, Nemet mondtam. És most nemrég tudtam meg itt Sz.egedeu Turai Idától, hogy Erdélyi c 1vetto F o r g á c s Au n. át«,. Mi törtéül MilU stadtbau ,, „ V. "'AÍ' Becsuktam az ajtót. Érdekes volna látni most Pártos Klárit a két év előtti lénykép elölt. Erdélyi Béla fényképe előtt. Vér György. —• Attól függ, hogy a főjegyző ur megteszi-e azt az előterjesztést, amellyel kapcsoiaibau ezt a kérdést is letárgyalhatjuk —- mondottá Páll'y József. A tanácsülés végén Tóth Béla és PáJfy József közölt néma jelbeszéd folyt le. amelynek eredményeképen Pálfy József összehcijtogatlíi a. jelentést. és a többiekkel egy üli t ¡távozott a tanácsteremből. Pedig a téma a tanácsülés alatt olt lógóit a tanácsterem levegőjében. Valahányszor autóról, vagy napidíjról, vagy kiküldetésről volt szó, ami elég gyakran megtörtént, halk célzások röppentek el az eljövendő szigorúságra. A tanácsülés után felkerestük Pálfy tanácsnokot és megkérdeztük, hogy mt « tulajdon* képeni oka annak, hogy a tanát* nem foglalkuzolt a legaktuálisabb kérdósstli' — Azt magam sem tudom — »áiaszolta Pálfy József. — Pedig az volt s megállapodás, hogy a kérdést a legnagyobb njtioánosság előtt tárgyalja le a tanács auu.il ia inkább, mert az előzmények úgyis nyjjlváaassHg elé körüliek ¿3 íi külöábö^a íőli*téi l?seket, a» ejkerulhífétlen ro&zíüjlulátftkpjíz-"