Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-14 / 209. szám

DÍLMAGYARORSZÁ ÜZEÖE0 : Szerkesztőség j Deök Ferenc ucca 2. Teleion: 13-33. -- Kiadóhivatal, HÜIcJönkbnyvlór és Jegyirodai Aradi ucca S. Telefon: 306. ^ Nyomda : löw lípót ucca 19. Telefon: 16--34.« » « » « » CiavHa íö<37 eqrcwitfAmlhAl* AA MAKÓ: Szetkesilöség és kladohlvalal: Oi>VlUa 1 9№lllCIHm71 W un ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « »> HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség 9 9 ® és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. III. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM Telefon; 49. szam.. « » « » « » « » « >* ílsoss tJölízcfésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUIiüldSn 6-40 pengO. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap fillér. ^amnilJIHIJIIlLmiiMJW*-. •WsMMMBMIIIBi 'IMW^T.iTfgMflgWHafe Város vagyunk? Kérdjük talán »zenei nyitány «-nyal. Egy idő óta, egyre gyakrabban, gyermekzenekar gyakorlatozik a Széchenyi-téren. Valamikor komoly, felnőtt, igényes zenei követelményeket is kieíégitő zenekarok adtak térzenét nemcsak a Széchenyi-téren (s ott is hetenkint háromszor), hanem kétszer hetenkint a Stefánián és Újszegeden is. Most elmaradt az egyetlen zenekar produkciója is. Ehelyett, nem tudjuk, ki és nem tudjuk kinek, engedélyt adott arra, hogy, egy — elismerjük: jószándéku és lelkes, de — teljesen kezdetleges, falusi hangászok rezEs bandájának nivóján álló »orkeszter« idisztelenkedjen egyre sűrűbben egyetlen európai »küllemü- terünkön. Ha népünnepélyeken tnegy végbe ez a zenei esemény, meg tudjuk bocsátani;, hozzátartoznék stílusban is a lepényevés és póznamászás esztétikai örömeihez. De mit fizet ez a zenekar köztérhasználati engedélyért, hogy a Széchenyi-teret engedik át iskolatermül és gyakorlótérül? Miért nem inkább a filharmonikusok hallgató zenekarát támogatja ilyen módon a város hatósága? Mi ugyan nem tartjuk vezető szempontnak azt a félelmet, hogy milyen ítéletet formálnak majd rólunk az idegenek, akik itt megfordulnak, mégis azt hisszük, törődni kellene annyit a város jóhirével is, hogy zenei kultúrájának megítélésére ne nyújtsanak ilyen kétségbeejtő alapot. Mi lesz szegény jő Lázár György büszkeségéből, mi lesz a szegedi közterekből? A Rudolf-térből szekértábor, a Széchenyi-térből pedig gyermekzenészek óvodakertje. • A főjegyző ur a Déhnagyarorszüg szombati számában nyilatkozik a közgyűlés kiegészitéséhek kérdéséről is s többek között a következőket mondja: »A közgyűlés felfrissítésének törvényes akadálya nincs, de olyan törvény sincs, amely azt kötelezőnek elrendelnéA főjegyző ur téved. S ezt a tévedést bátrak vagyunk nyomban kimutatni. Az 1886: XXI. te. 25. és 33. szakaszai szerint a legtöbb adót fizetők jegyzékének alapján a virilisták lajstroma évenkint igazítandó ki s ugyancsak »minden év végévpU az elhunyt, leköszönt és eltávozott választott bizottsági tagok megüresedett helyei is. Ez tehát törvényes parancs, amin a későbbi. törvények nem változtattak. Az 1915:VI. tc. csak az általános választásokat halasztotta el, az 1886: XXI. tc. szerint minden év végére rendelt időközi választások' megtartását expressis verbis megengedte. A 3886 — 019. M. E. rendelet csupán a törvényhatósági bizottságok működésének ujrafelvételéről rendelkezik, a közgyűlés kiegészítésének kérdését nem is érinti. Az 1923. évi IV. tc. 9. szakasza, mely a választott bizottsági tagok megbízatásának meghosszabbításáról rendelkezik, csupán az 1923. év végéig volt hatályban, az 1924. évi 204. M. E. rendelet pedig csupán a választott bizottsági tagok megbízatásának ideiglenes meghosszabbításáról rendelkezik. Előtártuk most a kérdés egész joganyagát: egyetlen egy törvényhely s egyetlenegy miniszteri rendelet nem függeszti fel, de nem is érinti az. 186G:XXl. tc. 25. és 33. szakaszainak hatályát. Törvényre tudunk tehát hivatkozni álláspontunk jogszerűségének s a főjegyző ur tévedésének kimutatására. De hivatkozhatunk tekintélyekre is: ezek sorában a m. kir. belügyminiszter urnák 541U—.926, ÍV. 62. leiratéra s a közigazgatási bírságnak 504—925. sz. ítéletére. Ugy • a belügyminisztérium leiratában, mint a közigazgatási biróság ítéletében elfoglalt álláspontból a főjegyző ur jogi felfogásának téves volta kétségtelenül következik. Miután ezek után a főjegyző urnák be kell látnia tévedését s el kell ismernie, hogy a törvényes állapottal nem egyeztethető össze a tényleges állapot, érdeklődéssel várjuk, hogy a mai, törvényes rendelkezésekkel össze nem egyeztethető helyzet megszüntetésére milyen javaslatot tesz. Mert azt nem akarjuk feltételezni sem, hogy a törvénytelen helyzet fentartásába belenyugodnék. • 'A' város közönsége egymilliárdért megvett egy egyemeletes házat, másik milliárdon emeletet épitett rá ugyancsak a város közönsége a város közönségének vagyonából s az igy nyert három lakást — mint olvassuk, — a város tanácsa három városi tisztviselőnek adta bérbe. Nem akarunk a közigazgatásnak arról a puritán idejéről beszélni, amikor városi alkalmazott a várossal szerződéses viszonyba nem is kerülhetett s nem akarjuk kifogásolni azoknak a városi tisztviselőknek törekvését sem, akik — érthetően és természetesen, — igyekeznek szép, lakályos, nem drága lakásokban elhelyezkedni. Csak a városi tanácsnak eljárását vethetjük az Ízlésesség és esztétikai kifogástalanság mérlegére. Budapesten az elmúlt hónapokban milyen páratlan felzúdulást keltett az a terv, hogy egy városi tanácsnok készült beköltözködni egy városi épületnek emeletráépítéssel nyert uj lakásába. Szegeden pedig, — példa rá a Templom-téri, Szentháromság-uecai és Tóth Péter-féle liáz, — rendszerré vált az a szokás, aminek egyetlen próbálkozása is a fővárosi közgyűlés valamennyi pártjának osztatlan felháborodásába fulladt. Ha a városi tanácsnak csak az lenac a törekvése, hogy a bérek megszabásával jótékonyan befolyásolja a várható bérek kialakulását, nem is találnánk kifogásolni valót ebben az eljárásban. De bele tudunk-e abba nyugodni, hogy másutt finnyásabbak legyenek, a közvagyon kezelésében esztétikusabbak és tartózkodóbbak. Ez az a közigazgatási szliverénitús, az a tekintelnélküliség, ez annak az omnipotenciának megnyilatkozása, ami többet árt az autonómiának, mint a legcentralisztikusabb központi kormányzat. Egyébként javasoljuk: sürgősen határozzák el, hogy megilleti napidíj azt a Városi Tisztviselőt is, aki nem a város tulajdonában lévő palotában lakik. Tengerrengés — easer halottal. Szükőár borított el egy fapán szigetet. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Tokióból jelentik: Kiung Siu japán szigetről borzalmas tengerrengést jelentenek. A szigetet teljesen elborította a szökőár és több, mint ezer ember életét vesztette. A halászbárkák százai nyomtalanul eltűntek. Tokióból jelentik: A Kiung Siu szigetet elborító tengerár a sziget összes házait elsodorta az utakat teljesen tönkretette és a sziget kikötőjében horgonyzó hajókat láncaikról letépte és a nyilt tengerre sodorta. 'A' sziget órákig teljesen viz alatt állott. Bukaresti hírek szeriné merényletei követtek el a spanyol király ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Ma olyan hirek terjedlek el Bukarestben, hogy Alfonz spanyol király ellen merényletet követtek cl és a király meg is halt. Az egyik bukaresti lap, különkiadásban tudatta a merénylet híréi, amelyet azonban délutánra a spanyol követség erélyesen megcáfolt. nmmemmmmmmm® A szociáldemokrata internacionálé a halálbüntetés eltörlését követeli és visszautasítja a kommunista próbálkozást. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Brüsszelből jelentik: A szociáldemokrata internacionálé végrehajtó bizottsága ma határozati javaslatot fogadott el, amelyben a leghatározottabban visszautasítják a kommunista a internacionálénak a szociálista-kommunistu front kiépítésére irányuló törekvéseit. Egy másik határozati javaslatban a végrehajtó bizottság a halálbüntetés eltörlését követeli. aki politikai okokból ölte meg Mardin! olasz alkonzult (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A párisi olasz követség alkonyulja, gróf Carlo Nardíni gyilkosának személyazonosságát ma délelőtt sikerült megállapítani. Scrgio cli Modugnonak hívják, kőmíves éti három iSve él Parisban-. Első vallomáséi ma azzal kezdte, hogy eddig azért nem beszélhetett, mert az olasz konzulátus szolgái annyira brutalizálták. hogy a nyelve is megbénult. Vallomásának többi részét a rendőrség nem közölte a nyilvánossággal. Valószínűnek tartják, hogy Modugno politikai okokból követte el a giylkojLságot-