Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-01 / 199. szám

* m»*" •«•»* szik, éppen olyan munkát kellene végeznie a költségvetési előirányzat valamennyi tételével, mint amilyent dicséretes szorgalommal fc példás eredményességgel végzett a pénzügyi bizottság két nagytekintélyű tagja. Ha 9 városi közgyűlésnek volna fontosabb tecniője is, mint a tanyai ebaelő s ha az életfogytiglani bizottsági tagságra ítéli városatyák teghangosabbjai nemcsak népszerűségi indítványok előterjesztéseivel merítenék ki közkötelességeiket, akkor ki kellene egymás között osztaniok a költségvetés minden egyes télelét is, végig kellene menni minden számián, minden igénylésen s az adminisztráció jlján végig kellene kisérniök minden bevételt §s minden kiadást. Milyen gyönyörű, városfej'csztési programot lehet megvalósítani évi öt'jen ezer pengős amortizációval, pedig ez az évi jtvénezer pengő egyetlenegy kiadási tétel meg!akuritása. Mii lehelne megtakarítani, ha a költségvetés minden egyes tételét ugyanazzal a komolysággal, szakszerűséggel és puritanizmussal vizsgálnák meg, miül amilyennel ezt az egyetlen tételt vették vizsgálat alá a pénzügyi bizottság kiküldöttei, mennyi gyönyörű, rég sürgetett feladat megvalósítására lenne nyomban pénzügyi fedezet. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi ügyvédi kamara a napokban leiratot kapuit a budapesti ügyvédi kamarától, amelyben közli, hogy — mint ismeretes — P e s t h y Pál igazságügy miniszter komolyau foglalkozik az ügy\édi rendtartás reformjának kérdésével, illetve elő akarja készíteni az ügyvédi numerus clauz u s t. Mielőtt azonban véglegesen döntene ebben a kérdésben, meg akarja hallgatni az ügyvédi társadalmat. A budapesti kamara a miskolci kamarával együtt határozottan az ügyvédi pálya szabadságának korlátozása eilen foglalt állást és most a szegcdi kamarának is, amely a legnagyobb az egész országban, ez a határozott állásfoglalása. A szegedi ügyvédek és ügyvédjelöltek túlnyomó többségben az ügyvédi pálya szabadságának fenlartását kívánják és igen kevesen vannak, akik helyeslik az igazságügyminiszter ügyvédi numerus claususát. Általában a szegedi ügyvédek azért uem akarják érinteni az ügyvédség szabadságát, mert ezt a régi liberális Magyarország egyik legszebb törvényalkotásának tartják és teljes egészében m?g akarják tartani arra az időre, amikor a trianoni határok leomlanak. Az ügyvédi numerus clausust egyébként az ügyrédek nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is veszélyesnek tartják. A numerus el a uIUS bármily formában megsértésé' á izabadságjogoknak. Ebben a kérdésben a Délmagyarország pun ka társa kérdést intézett a szegedi kamara több DÉLMAGYARORSZAG — Hat személyautója van a városríak,— panaszolják fel a jelentéstevők. A város vezetői nem vetik meg a haladás eszközeit, ha a saját kényelmükről s előkelő reprezentációjukról van szó. A' város népe azonban mély tisztelettel kéri, hogy a modernség, a korszerűség, a haladás gondolata necsak az autópark létszámában, az autókirándulásokkal modernizált és korszerűsített faárverésekben és lósorozásokban nyilatkozzék meg. A haladásnak az a szelleme, amelyik a városi tisztviselőt magánautó puha ülésébe segiti, nyilatkozzék meg a szociális belátásban, az ügyek intézésének modernségében és haladottságában is. Necsak autóval haladjunk, hanem a kötelességek (elismerésében, vállalásában és teljesítésében is. S ha nekünk kell figyelmeztetni a régi idők értékeire, habozás nélkül teljesitjük ezt a kötelességünket is: a régi purilánizmus s a korszerű haladás vezesse a város tisztikarát s bizonyára íneszszebb fog jutni munkában és eredményekben, mintha hat darab Rolls-Royce-on keresi meg véres verejtékkel a mindennapi napidíjat. vezető tagjához és a Szegedi Ügyvédjelöltek Szövetségéhez. Ji következő nyilatkozatokat kaptuk: Dr. Széli Gyula az ügyvédi katnara elnöke, a kővetkezőket mondotta: — A budapesti ügyvédi kamara a numerus clausus ellen foglalt állást és országos mozgalmat akar indítani a jogi pálya szabadságának megőrzése érdekében. A szegedi ügyvédi kamara ez ügyben hivatalosan még nem foglalt állást, a kérdéssel azonban behatóan foylalkozni fogunk a szeptember 10-iki békéscsabai vándorgyűlésünkön. — A szegedi ügyvédek, még inkább azonban az ügyvédjelöltek ugy, látják, hogy a korlátozás rájuk nézve roppant hátrányos és ezzel sok igen értékes elemet zárnának ki az ügyvédi pátgáról. Jelenleg a helyzet az, hogy Csonkamagyarországon sok az ügyvéd, ha azonban az ország határai jelentősen kiterjesztetnének, egyszerre megoldható volna a probléma. A mai áldatlan állapotot az ország megcsonkítása idézte elő és mig ez meg nem szűnik, nem is találunk orvoslást. — Én feleslegesnek tartom az ügyvédi numerus clausus behozatalát. Az egyetemi tanulmányokat kell szigorúan venni, hogy csakis kiválóan képzett jogászok menjenek ügyvédi pályára. Ennek következtében legalább 50 százaléka az egyetemi hallgatóknak kénytelen volna távoltartania magát az ügyvédi 1927 szeptember I. pályától. Azonkívül az ügyvédjelölteknek kizárólag csak praxist szabadna folytatninV nem ugy mint ma, amikor sokan más kenyérkereseti pályákon működnek az ügyvédi vizs« Igákig. Dr. Haberl Pál az ügyvédi kamara ügyésze, a következőket moii* dotta: — Az igazságügyminiszter azt a kijelentést tettehogy segíteni akar az ügyvédség helyzetin s mint a segítségnek egyik módja, a numerus clausiid is szóba került. De nem hangzott cl olyan kijelentés, hogy az ügyvédi numerus clausus hasonlatos lesz az egyetemi zárt arányszámhoz, léhát szó sincs arról, hogy nemzetiség vagy faji hovatartozás, vagy egyéb hasonló szempontok képez* nék az ügyvédi numerus clausus kiinduló pontját. — Az ügyvédi numerus claususuak az a célja, hogy ne lehessen valamely városban vagy községe ben bizonyos időben több ügyvéd, mint amennyi a lakosság száma szerint és foglalkozása utáni rendesen felmerülni szokott ügy és pör elintéz zéséből tisztességesen megélhet. Ennek az arány, nak a megállapítása nem könnyű feladat, ha valaki a számokkal nem akar dobálódzni. — A zárt számnak ilyetén megállapítása nem látszik aggályosnak és nem ellenkezik sem az ügyvédi, sem a közérdekkel. Ha sok ügyvédnek kevés ügyből és perből kellene élni, akkor1 könnyen és mind többször merülne fel olyan ügy és pör, amely erőltetetten, mesterségesen jön létre, — Más és igen fontos kérdés: ha ügyvédi numerus clausus lesz, mi alapon lehet és keli fal* venni az ügyvédek lajstromába a felvételre jelentkező uj ügyvédeket? Itt természetesen csak tárgyilagos és olyan szempontok lehetnek irány« adók, amelyek minden politikai és egyéb illetéktelen befolyást kizárnak. Ha azonban az igaz* ságügyminiszter segíteni akar az ügyvédségen, igen sok és más módon is megkísér el« hetné a siker nagyobb reményével* Dr. Sssekerke Cafos az ügyvédi kamara választmányi tagja a kővetkezőket mondotta: — Egyelőre még nem tudjuk, hogy az igazságügyminiszter milyen formában fogja ügyvédi numerus clausust megvalósítani, mert egyelőre csak elvként van beledobva a közvéleménybe. A numerus clausus minden egyes formáját ellenzem, mert ettől sem most, sem a jövőben nem várhatjuk az ügyvédség hely' zetének megjavítását. Az ügyvédség olyan szabad pálya, hogy azt ily számbeli korlátozásokkal nem szabad megbénítani. A korlátozást, amely ha életbelép, nyolc generációt érint és zár el az ügyvédi pályától, nemcsak igazságtalannak, hanem károsnak is tartom, Dr. Slnger István a következő nyilatkozatot tette: N — Nem vagyunk hívei a numerus claususnak, mert ahogyan Vázsonyi Vilmos már 1902-ben megmondotta, olyan lenne az ügyvédi mesterség, mint a kéményseprüség. A korlátozást nem tartjuk a pályával összeegyeztethetőnek és az a szellem, amit kifejlesztene, nem volna megfelelő, hiszen akkor igy kellene köszönni egymásnak: »Kollega ur, mikor hal már meg?« — A mi felfogásunk szerint a mai helyzeten nem numerus clausussal, hanem az ügyvédi munkaalkalmak megszaporitásával kell segíteni. Elvárjuk a kormánytól és az országgy űléstől, hogy a tőrvényjavaslatoknál vegyék figyelembe a mi helyzetünket is és ne szűkítsék, hanem inkább tágítsák az ügyvédi munkakört. Rákosi Árpád a Szegedi Ügyvédjelöltek Szövetségének alelnöke a kővetkezőket mondotta: — Mi egyőntetüleg a numerus clausus ellen vagyunk, mert amellett, hogy keresztülvihetetlen, teljesen tönkretenné az ügyvédjelölteket, Ha ebben a formájában életbelépne, akkor egy jelöltnek, aki itt Szegeden a tizedik helyen áll, 4-0 évig kellene várnia, mig irodát nyithatna. Ezalatt az idő alatt pedig elveszítene mindent, ifjúságát, családját, munkakedvét, életét. ^^ — Gyalu: Szögedi Színház. Amatőrkiadás számozott példányban, a szerző .aláírása»!" fS utohangjával. Ara négy pengő. Előfizetések a Dc magvarország Aradl-ueoal kiadóhivatalába kü" dendSk. Hajóroncsok a Keleti tengeren a dühöngő vihar után. nyomtalanul eltűnt. Nem messze innen egy másik kétárbócost találtak, amely felborulva hánykolódott a tengeren. Rugen közelében szintén felborított egy gőzöst a vihar, de ennek legénységét megmentették. (Budapesti tudósítónk íelefonjelentése.) Stettinből jelentik: A Keleti tenger partvidékein dühöngő vihar következtében számos hajó szerencsétlenül járt. Ringenwald közelében ma reggel egy kétárbócos gőzös roncsát találták, a hajó összes legénysége Holnap kezdődik a Népszövetség ülésszaka. Stresemann Genfbe érkezett. '(Budapesti tudósítónk telefonjetentése.) Genfből jelentik: Stresemann ma a német delegációval ideérkezett. Holnapra várják Chamberlaint és szombatra Briandt. Holnap kezdődik a Népszövetség tanácsának XXVIII. ülésszaka, amelynek első zárt ülésén belső, szervezeti dolgokat beszélnek meg. 4 szegedi ügyvédek többsége határozott állást foglalt az ügyvédi numerus clausus ellen. »A mai áldatlan állapotokon csak Trianon enyhülésével lehet segíteni.«