Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-01 / 199. szám

1827 szeptember 1. DÉLMAGYAKORSZAG Glatifeldler Gyula primási jkinevessésénelt nincsen elvi ateaüálya. Volánnal elemek a primási szék betöltésénél ? f gA Délinagyarország munlcatársától.) 'A •jegediekj a katolikusok és nemkatolikusok egyaránt, érdeklődéssel lesik azokat a hire­jet és kombinációkat, amelyek a Csernoch [¿nos halálával megüresedett primási szck betöltésére vonatkoznak, mert hiszen, mhit saár nyilvánvalóvá vált, az egyik legkomo­rabb prímás-jelölt dr. Glattfelder Gyula csa­»itfdi megyéspüspök, a szegediek egyházfe­(tedelxne. A megyéspüspök ezt a csendes, nyárutói iiőnapot a vallási elmélyülésnek szentelte, tel­jes visszavonultságban él Boldogasszony-su­gárúti rezidenciájában, világi látogatókat egy­általában nem fogad, az egyháziák közül is csík a szorosabb környezetéhez tartozókkal érintkezik. Terveiről, szándékairól, vélemé­nyéről tehát nem lehetett megkérdezni, de ismerve szerénységét és tartózkodását, nem is. tenne valószínű, hogy erről a legaktuálisabb és személyét közvetlenül érintő kérdésről bár­' milyen nyilatkozatot tenne. A üélrnagyarorszáy munkatársa a primási szck betöltésével kapcsolatos kombinációkról egy egyházi körökhöz tartozó személyiségtől kapott tájékoztatót, akihez azzal a kérdéssel fordultunk, hogy Glattfelder Gyula megyés­püspök kinevezésének van-e elvi akadálya, mert egyes verziók szerint, ha a megyéspüs­> pök megválna a csanádi egyházmegyétől, utá­j na uj csanádi püspököt nem lehetne felszen­telni, mivel az egyházmegye jelentékeny ré­sze idegen impérium alá került, a trianoni , béke Romániához és Jugoszláviához juttatta ezeket a területeket, amelyeken most püspöki helynökők intézik az egyházi ügyeket. A régi magyar egyházmegyét tehát csat Glattfelder Gyula személye tartja — egyesek álláspontja szerint — elvileg össze, de ha Glattfelder megválik méltóságától, akkor az utódállamok i azonnal külön egyházmegyéket szerveznek ' ezekből a területekből, vagy pedig a meg­lévő egyházmegyékhez csatolják azokat. — Kétségtelen — mondotta informátorunk —, hogy ez az elvi akadály jenforgott és bi­zony komolyan esett latba a hivatalos kom­binációk alkalmával. Most azonban — saj­nos — már megszűnt. A lapok is közölték, hogy a román kormány törvényjavaslatot ké­szített, amely szerint a jövőben ki lesz zárva, hogy valamelyik román terület idegen állam <,• egyházmegyei hatóságához tartozzon. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor a ro­mán állam és a Vatikán közölt létrejött kun­kordátum értelmében. a csanádi egyházmegye Romániához csatolt részei egyházilag is elszakad­nak a régi egyházmegyétől és abban az esetben a csonkán maradt egy­házmegyéket egy püspökség keretében kell egyesíteni. Ez pedig előbb-utóbb feltétlenül be­következik. —- Ami a primási szék betöltését illeti, két ' nagyon komoly és egyaránt értékes, jelöltről tehet sző, Glattfelder Gyuláról és Serédíj Jusz­tiniánról. Valószínűnek látszik, hogy a magyar kormány jelöltje Glattfel­der Gyula lesz, bár hivatalosan a kormány nem foglalt ál­lást ebben a kérdésben. Maga a miniszter­elnök tartózkodik, hogy bármilyen formában - is véleményt mondjon és a kormány többi ) protestáns tagjai is ugy érzik, hogy a primási szék betöltésének a kérdése, bár ennek a kérdésnek fontos nemzeti vonatkozásai van­üak, elsősorban mégis csak katolikus ügy. Döntő szava természetesen nem lenne úgy­sem h magyar kormánynak, mert a magyar király apostoli jogait jelenleg nem gyakorol­hatja senki. — Magyarország, a magyar katolikus egy­ház egyaránt sokat nyerne, akár Glattfelder gyulára, akár Serédy Jusztinianra esne a í Vatikán választása. Serédy pályája kezdete róla, hogy a háború kitörése után, amikor az Olaszországban tartózkodó idegen állampol­gárokat internálták, Gasparri bíboros saját kocsiját küldte Serédyért és így mentette meg a nagytudásu egyházjogászt az internálástól. Serédyt a legkiválóbb egyházjogásznak tartják, aki Gasparri bíborossal együtt szerkesztette az egyházjog alapkönyvét, a Corpus Juris Cano­noci-t, most pedig a nagy mü forrásmunkáit dolgozza fel. Öt kötet már meg is jelent belőle. Serédy Jusztinián a Szent Anzelm intézet pro­fesszora, egyházi méltósága nincs, egyszerű bencés szerzetes, de egyházi körökben nagy, kaniért jósolnak neki már régen. — 'A primási szék betöltésének kér­désébe, sajnos, politikai elemek is ve­gyültek. Serédy kinevezésében sokan a legitimista ál­láspont diadalát látnák, mert Serédyről, mint bencés szerzetesről felteszik, hogy Ottó ki­rályságának feltétlen és fanatikus liivc, rnig Glattfelder Gyula kinevezése a szabadkirály­választók előtt lenne sziinpatikusabb. — Egyházi szempontból, mint már említettem — mondotta iut'ormátorunk —, egyforma nye­reség lenne mindkét megoldás. Mindkét jelölt buzgó, nagy tndásu, komoly pap, aki a ma­gyar katolikus egyház élén nagy szolgálatokat tehetne az egyháznak is, a magyarságnak is. Erdélyi Béla furcsái Forgács Anna. férj ét átszállították az ügyészségre. — Teríielö vallomások, de még mindig nincs tisztázva a mlllstadti rejtély. nak Budapestre, azok között egy rendkívül fontos vallomás van, amelyben egy tanú el­mondja, hogy nem áll fenn az a feltevés, hogy Erdélyi Béla felesége halálakor a ten­niszpályán lett volna, mert Erdélyi a beteg szobájában volt akkor, amikor meghalt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') k klagenfurti iratok még mindig nem ér­koztok meg a rendőrségre és igy még ma sem tisztázódott a millstadti rejtély. A rendőrség ma leginkább a szerencsétlen végű Forgács Anna és dr. Erdélyi Béla házasságáról szer­zett be vallomásokat, de kutatott a férj elő­élete után is, nemkülönben a váltóhamisí­tás ügyében. Az egész közvélemény izgatottan várja Forgács Anna, tragédiájának megol­dását. A rendőrség ma délelőtt kihallgatta annak a szanatóriumnak a személyzetét, amelyben Forgács Anna első öngyilkossági kísérlete alkalmával feküdt. A vallomások egytől-egyig terhelőek Erdélyi Bélára. A val­lomások szerint kétséget kizáróan bebizonyo­sodott, hogy az első öngyilkossági kísérlet alkalmával vagy Erdélgi Béla adta be a mér­get feleségének, vagy szokott erőszakos ter­mészetével kényszeritette az asszonyt a méreg bevételére. A biztosítás kérdésében Forgács Anna ba­rátnői ma délelőtt azt vallották, hogy Forgács Anna nem beszélte reá férjét. A biztosításra vonatkozóan, amikor arx'ól kerülő uton tudo­mást szerzett, Forgács Anna szemrehánvásf; tett Erdélyinek, hogy, az ő életére spekulál. Polányi Aladár főügyész ma ugy nyilatko­zott, hogy valószínűleg magyar orvosszakértők fogják felülvizsgálni a klagenfurti szakértők megállapításait. Erdélyi Bélát délben autőíaxin átszállították az ügyész­ség fogházába. Ezzel az aktussal a rendőri nyomozás még nem zárult le, sőt egyre szélesedik. A kla­genfurti iratokat ma délelőtt indították ut­M ^gMAMMMMIMMMI Egyik könyvkiadó cég törvénysértéssel vádolta a szegedi tanfelügyelőt, aki rágalmazás! pörrel felel. Éles affér a „Kalász r. V* elemi iskolai könyvei körül. — Milyen tankönyvekel kell használni a szegedi Iskolákbau. Kihallgatták Erdélyi egyik orvos ismerősét, aki elmondotta, hogy egy alkalommal azzal hívta fel Erdélyi a Brittania szállodába, hogy felesége megmérgezte magát. Amikor az or­vos egyedül maradt az asszonnyal, megkér­dezte, hogyan tehet ilyet, mire Forgács Anna azt válaszolta, hogy esküszik, hogy nem vett be semmiféle mérget. Az orvos még elmondotta, hogy Erdélyi őt kérte meg arra, hogy ajánlja őt Solty Já­nosnak, a frankfurti biztosító vezérigazgatójá­nak, aki az orvos személyes jóbarátja. Hozzá­tette Erdélyi azt is, hogy mivel súlyos anyagi zavarok között van, az ilyenkor szokásos ju­talékáról az orvos mondjon le. Az orvos az ügyet el is intézte és mintegy ötmillió korona jutalékot annak kézhez vétele után ?>•• mban továbbított Erdélyinek. Erdélyi előéletéről a rendőrség megállapította, hogy kártyás volt és a nagyarányú költekezés vitte rá arra, hogy váltót hamisított. A. váltóhamisításokra egész bűnszövetkezet alakult körülötte. A de­tektívek megállapították azoknak a fiatalem­bereknek a neveit, akik Erdélyivel együtt a váltókat hamisították és forgalomba akarták hozni. Azonnal keresésükre siettek, itt azon­ban az a meglepetés érte őket, hogy a fiatal­emberek a napokban, amikor a halálhírt meg­hallották, megszöktek. Joggal merül fel az a gyanú, hogy a fiatalemberek a rendőri nyo­mozás előtt tudták azt, hogy mi történt Mill­stadtban. (A Délmagyarország munkatársától.) Teg­nap beszámolt a Délmagyarország arról a helyzetről, amelyet a meginduló iskolaév előtt maguk előtt találnak az iskolaköteles gyer­mekek szülői a tankönyvekkel kapcsolatban. Már a könyvkereskedők megemlítették nyilat­kozataikban a Kalász nevű vállalatot, amely ujabban élénk szerepet játszik a tankönyv­beszerzés terén. Ezzel kapcsolatban most egy igen érdekes affér foglalkoztatja a szegedi tanügyi köröket, amelynek a jelek szerint érdekes következményei lesznek. A kultuszminiszter ugyanis legutóbb fel­szabadította a régi egységes elemi iskolai tan­könyvek használatát - „„.„„ A tanítók egyr észénél" «a Rómában lakik. Gasparri bíboros, pápai j kezdeményezésére azután Budapesten Kalász *uamtitkáx legbensőbb híve, Köztudomásu 1 Rt. néven tankönyvkiadó vállalat létesült, amely uj tankönyveket íratott és adott ki. A tanítói könyvkiadó vállalatnak természe­tesen gondja volt arra is, hogy az iskolálc kivétel nélkül a Kalász Rt. könyveit használ­ják. így Szegeden a belterületi iskolákban kivétel nélkül a Kalász Rt. könyveit vezet­ték be. A tanítói könyvkiadó vállalat energikus munkája, amellyel a szegedi iskolákat beszer­vezte, kellemetlenül érintette a budapesti Sin­ger e's Wolfner-céget, amely évtizedek óta ki­adója az elemi iskolai tankönyveknek. A Singer és Wolfner-cég a Kalász Rt sae gedi monopóliumával kapcsolatban tegnap a következő táviratot: intézte Gombkötő Antul tanfelügyelőhöz: — Nagy, megdöbbenéssel veítuk tvt<Joiaá<

Next

/
Thumbnails
Contents