Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-07 / 180. szám

1927 augusztus NTI MAGYARORSZÁG /1 munkaadók ssomlhuimi esíe kiszúrtak, a még dolgozó épitömunkúsokat is. H város is el akarja I»o«sáftani az épitömunkásokat. — Hétfőn döntő értekezletet tartanak a munkások és munkaaáák. (A Délmagyarország munkatársától.) A! szegedi építőipari sztrájkban szombaton vál­tozott a helyzet: fi munkaadók retorzióval feleltek és ü még dolgozó összes munkásokat ki­zárták a munkából. A' munkaadók ezzel 400 kőművesnek és segéd­munkásnak mondtak fel. A helyzet egyébként változatlan. A munkások vezetőségétől nyert ínformáció szerint most már együttesen lépnek fel követelésükkel. A Munkaadók Szövetsége szombaton délután a következő nyilatkozatot adta ki: — A munkások képviselőinek u mai lapok­ban tett nyilatkozatára — nehogy a közönség félrevezettessék — újból rámutatunk arra, hogy igenis 8S fillér volt a sztrájk kitörése­kor imz általánosan fizetett órabér. Ezen a tényen nem változtat semmit az, hogy. na­gyon elvétve egyes elaggott, vagy egészen kez­dő munkás néhány fillérrel kevesebbet kapott Éppen az bizonyítja a munkásság álláspont­jának gyengeségét, hogy képviselőjük állan­dóan csak ezen legfeljebb 2—3 százalékot kitevő egészen elszórt esetekre vonatkozó kivé­telekkel áll elő, elhallgatva a ténylegesen fizetett 88 filléres órabért és a tárgyalások alkalmából kilátásba helyezett 92 filléres óra­bért. Annál nagyobb munkadíjra a párttitkár ur nyilatkozatában sem tud hivatkozni, ha­csak arra nem, hogy Miskolcon a munkások nem is kérnek többet 97 fillérnél. 'A Munkaadók Szövetsége a sztrájk ügyé­ben szombaton este még a következőket kö­zölte: — Tekintettel arra, hogy a folytonos nyug­talanság mellett, melyet a még munkában álló munkások részéről tapasztaltak a munka­adók, a munka eredményes úgysem volt, kénytelenek voltak azon munkásokat Is, akik nem léptek sztrájkba, elbocsátani. Annál is inkább ezt kellett teuni, mivel a munkaadók tanújelét kívánták adui annak, hogy a munkások által reájuk kényszeritett sztrájk alkalmával íz összes munkaadók együt­tesen, egymást támogatva kivannak eljárni. V munkások által erőltetett sztrájknak az a következménye is volt, hogy a kőművesek hiánya miatt a napszámosokat nem lehetett foglalkoztatni, ezért a munkaadók kénytelenek voltak a napszámosokat is elbocsátani. A' Munkaadók Szövetsége érintkezésbe lépett a városi mérnöki havatallal is, amely hétfőn szintén beszüntette az összes folyamatban levő kőművesmunkákat és elbocsátja az összes munkásokat. 'A kizárás és sztrájk folytán így Szeged te­rületén az építkezéseknél foglalkoztatott mintegy 600 ember vált kenyér» íelenné. Itt emiitjük meg, hogy szombaton Miskolc város tanácsának egy átirata érkezett a ta­nácshoz, amelyben érdeklődik, hogy Szegeden milyenek az építőipari munkabérek, kötött-e a város az építkezési szezon kezdete előtt kol­lektív szerződést a munkásokkal, mert ennek hiánya miatt sztrájk állott be. A tanács azon­nal foglalkozott az átirattal és megadta a kért adatokat. Miután nem volt kollektív szerződés, a mérnöki hivatal el volt készülve, hogy be­áll a sztrájk, ezért az összes munkákat a leg­nagyobb iramban készíttette, ugy hogy a sztrájk kitörése pillanatában már csak a nap­számosok által is elvégezhető munkák voltak és csak azután fognak hozzá az alapozás­hoz. A sztrájk ügyében érdeklődésünkre dr. Borbola Jenő rendörianácsos a következőket mondotta: — A! város területén teljes csend és nyuga­lom uralkodik. A1 sztrájkolok, uyugudbm vi­selkednek és eddig nem kerüli sor rendőrségi beavatkozásra. 'A nagy építőipari sztrájk & kizárás ugye­ben a jelek szerint hétfőn ujabb V&JÜfozás fog beállni Mint értesülünk, a munkások és munkaadók hét­főn lógnak döntö tanácskozásra összeülni. amikoris vagy megegyezés történik, vagy te vább fog húzódni a sztrájk és esetleg hona pókig is el fog tartani. HMMMMMMMMMM mm A tanács ufbél engedélyt kért a szatymazi autóbuszjárat megindítására. (A Délmagyarország munkatársától.) A város tanácsa a szombati nappal felterjesz­tést intézett a kereskedelmi miniszterhez és ismét kérelmezte a már betiltott ssatymazi autójárat újbóli megindítását. A kereskedelmi miniszter — mint ismeretes —• főként azért tiltotta be ezt az autóbuszjáratot, mivel a városnak még nem volt készen az autóbusz­szabályrendelete. Most, hogy azonban az autó­buszszabályrendelét elkészült, a város tanácsa a lakosság érdekében elérkezettnek látta az időt, hogy az autóbuszjárat újbóli megindítását kisiirgesse a kereskedelmi minisztertől. A város tanácsa felterjesztésében arra hi­vatkozik, hogy az elkészült szabályrendelet csak a szeptemberi közgyűlés tárgysorozatára kerülhet. Ha a közgyűlés el is fogadja a sza­bályrendeletet, az érdekeltek íelebbezései kö­vetkeztében még 5—6 hónap is eltelhet, míg a szabályrendeletet a belügyminiszter jóvá­hagyja. A város közönségének pedig eminens érdeke, hogy szeptemberben már meginduljon a járat, mivel az iskolaév kezdetével nagyon sok érdekelt szaiymazi szülőt gyermeke, ¿oy autóbuszon, bejárni a városba. A tanács a szatymazi autójárat megitfditásx kérelmén kivül azt is kisürgeti, hogy az el­készült szabályrendelet alapján az összes autó­buszjárataira is megkapja a közlekedési en­gedélyt. anya* és csecsemflYMeleinre pedig fiit és fiSeur pengőt áSta, MU mond a most elkészült várass hliltségveté«;. Az öro$z!án°!iC€&Í bérMloía ' Pitesében egyelőre nincs fennakadás, mert ott 3—10 napig még kubikos munkák folynak if J Délmagyarország munkatársától.) Scul­téty Sándor főszámvevő szombaton készítette el a város 1928. évi költségvetését, amely a szorosan vett háztartási költségvetésből, ez önálló vagyonkezelési alapok, intézmények és üzemek költségvetéséből, továbbá a különálló alapok költségvetéséből áll. Az 1928. évi háztartási költségvetés összes kiadásai ü millió 256.973 pengőre rúgnak. Ezzel szembea az összes bevétel 8 millió 004.676 pengő. 'Az előállott hiány igy 932.597 pengő. Ez a hiány pontosan 50 százalékos pótadónak felel meg. A város háztartásának deficitje azonban sokkal uagyobb volna, ha a számvevőség a városrendezésre felvett hi­telt is beállította volna a. költségvetésbe. Ez­zel együtt 2 millió 803.000 pengőre emelke­kedett volna a város háztartásának deficitje. 'A legújabb rendelkezések szerint a pótadó azonban 50 százaléknál nagyobb nem lehet, igy a számvevőségnek az oO százalékos pót­adó figyelembevételével kellett, összeállítani a költségvetést. Igy történt azután, hogy a város­rendezési célokra « városi mérnökség által kért összeggel szemben csak 628.172 pengőt lehetett a költségvetésbe beilleszteni. Ezt az összeget ujabb városrendezési célokra pedig már nem igen lehet fordítani, mivel ez ösz­szegből a pécskői kőbányának a nagykörút kövezéséért esedékes 337 ezer pengőt kell töb- ' bek között kifizetni. A kiadási tételek közül, a városi nyugdíj tétele 8-1733 pengővel emelkedett. A tűzoltói felszerelések beszerzésére 1928-ban 21.560 pen­gővel több a kiadás.' Közegészségügyi beren­dezésekre pedig 15.9S7 pengővel többet állí­tottak be, mint a mult esztendőben. A színház hiányainak fedezésére 120.000 pengőt mutat a költségvetés. Ez az összeg 34.998 pengővel haladja tul azt az összeget, amelyet a város az 1927. évben a színházra fordított. Közművelődési célokra és különböző jótékonysági segélyekre 32.803 pengő az elő­irányzat. Szegényaíapok 23.150 pengővel sze­repelnek, míg az anya- és csecs smővédelemre csak 743i pengő jutott. Közterek karbantartására 24.836 pengő is elég. A dülöutak javítására és karbantartására 22.832 pengőt tűntet fel a költségvetés. A köztisztaságra fordítandó kiadások 86.Q0Q pen­gővel szerepelnek. Az uccai közvilágítás, be­leértve a külvárosrészek világítási hálózatá­nak kiépítését, 50.830 pengőbe kerül. Avizmü­telepi kiadásokra 22.752 pengőt, laktanyákra pedig 76.872 pengőt irányzott elő a. költség­vetés. A következő nagyobb tétel & városi kölcsö­nök tőke és kamat törlesztései. Ea 430.000 pengővel szerepel. Ez a hatalmas ősszeg az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban kerüli ki. Az 1928. évre fizetendő ugyanis a 3 millió, 200.000 arany koronás kölcsön, tőke és kama. tainak első részlete. A bevételi tételek között saerepel a bér be­adott földek után befolyó jövedelem 1 millió 892.644 pengő értékben. Fogyasztási illetékek címén 894 ezer pengő szerepel. Ebből a bor­fogyasztásra hétszázezer pengő, míg a hús­fogyasztásra 194 ezer pengő jut. Fogyasztási adó címén 603.887 pengő folyik majd be a város pénztárába, mig a vigalmi adő 111 ezer pengőre van kontemplálva. Kereseti adó cí­mén 1 millió 110.000 pengőt remél a költség­vetés. A piaci helypénz bevétele 236.400 pen­gővel szerepel. i A fogadalmi templom céljaira kijelölt bér­földek jövedelme 166.276 pengő. Ugyanezt aa összeget fordítják a fogadalmi templom 1928. évi továbbépítésére. A városi bérházak haszna 463.962 peugő. Az erdők jövedelme 337.603, hidvámból pedig 110.430 pengő folyik be. A városi kezelésben lévő 11 városi üzem a városi közterhek fedezéséhez 73.517 pengővel járul hozzá. A legtöbb hasznot a mezőgazda­sági üzem hozza 17 ezer pengővel, mig a többi üzemek, igy a gőzfürdő, autóbusz 5—lít ezer pengővel szerepelnek. Az üzemek egyen­kint is rentábilisak és csupán a szinhás a? amelyre 120 ezer pengőt kellett a kiadás: tételek közé beiktatni. Városi üzemként kell azonban tekinteni a tanyai Msvasutat is, a melynek ientartásához, figyelembe véve a fel­építési kölcsönt, az 1928. évre 312 ezer pen­gővel járul hozzá a város és igy a kiadási tételek" között 312 ezer pengővel szerepel a kisvasul. szalag-jelvény stb. hímzését a íesizté­sesebb kbiíelben, különösen olcsó áron fálUloffi M'lüe? Ersai teMiiwntaajtete Szsgcd, TaiatéMíí o- 1

Next

/
Thumbnails
Contents