Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-02 / 175. szám

D ÜL MAGVA flöRS ZA& 1927 augusztus 2,Mennyi bért iceSl fizetni a Széchenyi Moziért? Éifde&es bírói líéiel a lakásrendelet és egy régebbi bárói bérmegállapítás ügyében. (A Délmagyarország munka társától) A szegedi járásbíróságon dr. Szalay Zollán jurásbiró hétfőn délelőtt kihirdetett Íteletében útIapitotla meg azt az összeget, amelyet a budapesti Mozgófény képszinház r. t.-nak bérösszeg cimén kell fizetni a szegedi Széchenyi-mozi használatáért. Az érdekes slilben épült mozit — mint ismeretes —, felépítése után 19l&-ban a Mozgófényképszinház r. t. vette bérbe Mihály lovfés Dezső nyug. századostól, aki tulajdonosa az épületnek, A felek megegyezésüket bérleti szerződés formájúban szankcionálták. A megállapodás szerint 1932ig a Mozgófényképszintláz r. t.-nak évi 68 ezer aranykoronái kell fizetnie. Ez az összeg 1915-ig, mint utolsó bérleti évig 108 ezer aranykoronára emelkedik fel. Az összeomlás ulán bekövetkezett általános gazdasági válság és a korona értékének katasztrofális csökkenése a bérleli összegek ériékét teljesen ilhizió. riussá lette. A bérlő havonta csak háromezer papírkorona! fizetett a mozi egyhónapi használatáért. Ekkor Mihálylovics Dezső a bírósághoz fordult és bérmegállapítást kért. A biróság 1923ban megállapította, hogy a Mozgóienyképszinháznak negyedévenkint 4432.50 aranykoronát kell fizetnie az épület tulajdonosának. A felek meg is nyugodtak a biróság döntésében. Nemrégiben történt azonban, hogy az nj lakásrendelet nyilvánosságra került, amelynek értelmében a lakások 1928, májusától kezdve felszabadulnak és a bérösszegek szabad megállapítás tárgyát fogják képezni. A nagy tömegben kibocsájtott lakásügyi rendelkezések azonban arra vonatkozólag nem nyújtottak felvilágosítást, hogy mi történik a régebben megkötött szerződésekkel. A felek az így előállölt helyzet folytán tárgyalásba bocsájtkoztak. A bérlő azt vitatta, hogy számára a bíróilag megállapított alapbér összego az irányadó és csak ezt hajlandó fizetni a lakások felszabadulásának napjától kezdve. Mihálylovics Dezső viszont azt vitatta, hogy a bérlő az ersdali szerződésben megáüapRoit aranybéri köteles fizeitíii. A vitás kérdés tárgyalása közben a Mozgófényképszinbáz r. t. azon kérelemmel fordult a bírósághoz, hogy részére csak az 1923-ban bírói Ítélettel megállapított bérösszeg legyén kötelező. A szegedi járásbíróságon dr. Szalay Zoltán járásbiró már többször tárgyalta az érdekes ügyet. A tárgyalásokon a Mozgóféuyképszinházat dr. Szivessy Lehel, Mihálylovics Dezsőt dr. Szekér ke Lajos képviselLe. A biróság hétfőn reggel hirdette ki Ítéletét és kimondotta, hogy a Mozgó fény képszinház r. t. a lakások felszabadulásának napjától kezdve, továbbra is a bíróilag tíiegáUapl'otí bérösszegei köteles fizetni. Az ítélet indokolása kimondotta, hogy a lakásrendeletek nem helyezték hatályon kívül a lakások felszabadulása elölt hozott bírói bérmegállapításokat. Átszökött a horgos! határon,, meri a szerbek felségsértésért le akarták tartoztatni. (A Délmagyarország munkatársátólKuti Mihály napszámos horgosi lakos hétiőn reggel a határmenti magyar vámőrségnél szabályszerűen le jelentkezett azzal, hogy a szerbek le akarták tartóztatni és így kénytelen volt útlevél nélkül, átszökni a haiáron. A vámőrségről Kuti Mihályt a rendőrség idegenellenőrző osztályára vezették át, ahol részletesen kihallgatták és döntöttek abban a kérdésben, hogy a határátlépő Magyarországon maradhat-e, avagy visszatoloncolják Horgosra. Kuti Mihály kihallgatása során elmondotta, hogy a megszállás óla horgosi lakos. Évekig nyugodtan dolgozgatott a községben, mig nemrégiben összeszólalkozott egyik szerb szomszédjával, aki a magyarokat szidalmazta. Kutit bántotta a szérb szomszéd gyulázkoilása. Tiltakozott ellene, majd a szeri) királyi v.idjácnak nevezte. j A' horgosi magyar szerb szomszédja Kuli j kifakadása után azonnal a csendörségre rohant és felségsértés cimén feljelentést tett Kuli Mihály elten. Kuti még aznap kiszökött a községből és elbujdosott. Amint mondotta, a szabadkai törvényszék nemrégiben három és félévi börtönre ítélte egyik horgosi magyar ismerősét, aki borközi állapotában kifakadt a szerb király ellen és azt becsmérlő szavakkal illellc. A letartóztatástól' való félelmében Kuti a szerb határvonalon átszökött. A szerb őrség azonban észrevette Kulit és többször rálőtt, anélkül azonban, hogy a szökevényt kézrekerilhclték volna. Kuti sértetlenül került át a haláron. Jelentkezett és várta további sorsát. V rendőrség idegeneilenőrző osztályán Kutit kihallgatása után szabadonbocsátolták, de elit'ue, liliott határátlépés cimén kihágási eljárás indul meg. • *'" S a házvétel volt az oka, hanem az, hogy atj. nak Gombos István is tagja volt. Ezt a véleményét azzal bizonyítja, hogy Schwarcz Manö utasítására Vénig Gyula a Gizella-sütődéből azt telefonálta Metzger Péternek, hogy min. dent el kell követni, hogy a B erget-féle húz a Gombos nyakán maradjon... — Schwarcz Manó a bizottság megkérő» lésével a héten gyűlést hivott össze — mondotla Marosán —, amelyen kizárólag Gombot ellenségei jelentek meg. Ezen az értekezleten határozták el Schwarczék, hogy meg kell buktalni az elöljáróság javaslatát. 'Az urak meg. szedték magukat és most a vagyonhoz cimet is akarnak szerezni! Gaát József: Ne lázítson! Marosán: Maga csak hallgasson, maga valamikor naponkint ötször kért tanácsot tőlem ! Erre nagy vihar tört ki, amelyet csak ne« hezen tudóit az elnök lecsillapítani. Marosán beszédét tovább folytatva, újból elfogadásra ajánlja az elöljáróság javaslatát. A nagy tapssal íogadoLt beszéd után Gzeglédy Lajos és Léderer Vilmos a Berger-íéla ház megvásárlását javasolták. Óttovay István műépítész a Berger-félé háa megtartását indítványozta. Az építkezést alkalmasabb időre kell hagyni, amikor olcsóbb kölcsönt tud kapni az ipartestület. Pálfy Dániel ezulán szavazásra bocsátolta az elöljáróság javaslatát, amelyet a közgyűlés hét szó ellenében elfogadott. Végül Marosán indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a bizottságot egészítsék ki az egyes szakosztályok elnökeivel. Jön!!! t Napkelet asszonya a csodaszép Madfide fóusztafa volt tü.ök tfóuőrőköjné steméWes felléptével iga* » « *Jt *JtJ * üt x * j iimmi Telefon 216. Értesítés! Telefon 21$, Vißaros epixó&oK után teljes gyösselmet aratott ipartestület I Tisztelettel éflesüjüic a nagyérdemű fogyasztó közönséget, hegy julfus 30 (61 kezdve a szifcvsz árát i fillérre szálli* tettük le ugy a telepünkön, mist házhoz szállitVU Kérjük tijgyűícsü szíves rendelésüket Vendéglősök Szik vagyára Igszgstésága 226 Teleion 216. Mérel U. 13/b. Telefon 216. F »0 4* Miért támadták egyesei*, a bizottságot ? '(A Délmagyarország munk-iMrsától.'j Nagy Jgcétjaíra. A megvett házat még mindig nem késő Nagy JSojjijaíi'a 'érdeklődés mellett vasárnap delelőn tartotta eladni és helyette meg az fiparlestület második rendkívüli közgyűlését az ipartestületi székház ügyében. A gyűlést Pálfy Uániel nyitotta meg. Beszédében köszönetet mondott az össziparosság nevében a ház- és telekvélel ügyében kiküldőit bizottságnak. Gyuris István litkár az elöljáróság javaslatát terjesztette elő. Eszerint a közgyűlés tudomásul veszi a Berger-léle ház megvételét, egyben felhatalmazza a bizottságot, hogy ha az ipartestületi székház céljaira alkalmasabb telket, vagy házal talál, ugy azt minden további bejelentés nélkül vegye meg. ' Az első felszólaló Körmendi/ Mátyás volt. Ismertette a házvétel ügyében kiküldött bizottság munkáját. Az elöljáróság javaslatát elfogadásra ajánlja. Kis Géza elfogadja az elöljáróság javaslatát azzal a módosítással, hogy a közgyűlés azonnal mondja ki az Ungár—Ma'jer-féte ház megvételét, amelyre a tulajdonosuk 1800 millióért opciót adlak. Az Ungár-féle lelek sokkal pjfcalmasabi) volna az 'ipartestületi székház a nagyobb és jobb telket megvenni. Schwarcz Manó csatlakozik Kis Géza indítványához. Nagy Pál hozzászólása után Ábrahám Ferenc építész az elöljáróság eredeti javaslatát vetle védelmébe és ellenzi az Ungár-féle lelek megvételét. Tartsa meg az ipartestület a Berger-íéle házat, amelyet az igényeknek megfelelőiig ki tehet építeni. Az ipartestületnek a mai rossz gazdasági viszonyok között nem szabad tízmilliárdba kerülő palotát építenie. Marosán Milán teljes ' egészében magáévá teszi Ábrahám Ferenc felszólalását és színtén elfogadásra ajánlja az elöljáróság javaslatát. Nagy felháborodással állapítja meg, hogy a bizottság ellen irányuló akciónak nem ERZSEBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ BUDAPEST, IV., EGYETEM U. 5. Elsőrangú családi szálló a Belváros központjában. 100 szoba. KSzponti fűtés. Vizvezetékes mosdók. Lift. Fürdőszobák. 1 ágyas szoba 4 50-től 9 — ig, 2 ágyas 6 —12 — pengőig. Napi teljes pensto 9 — pengotőL Éttermében a legjobb cigányzene. Elismert jó konyha. Saját termésű somlói borok. Az „Erzsébet-pince" szepen berendezett sBröző. Mérsékelt árak. SZABÓ IMRE tulajdonos. 4SI tJzleímegnyitás! Érlesilem a n. é. közönséget, hogy Szent/fúrom* ucca 61. ss. alatt cipésssüssletet nyitottam. Mérték utáni cipők készítését minden fazonban vállalom. Szép és tartós javítást készítek. Szíves párt« fogást kérve, vagyok tisztelettel 249 Hajdú Béla, cipész. Nőt és férfi harisnyák la selyem flór 3*— Pengő, 908 Sehweizi la selyem, szavatol! minőségű 8'— Pengő. Férfi selyem flór divatzokni 1*70, 2'40, 3'— Pengő, harisnyák gyarl raktáraiban Szeeed. Cscfccnies occa és Stéctoffl &