Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-05 / 178. szám

ч a megegyezés. Ezekre a nehézségekre való íukíntettel a konferencia résztvevői legjobbnak azt a megoldást találták, hogy a konferencia az ellentétes vélemények őszinte beismerésével elnapolja magát és a problémák tanulmányozását az érdekelt kormányokra bizza azzal, hogy a kormá-, nyok egymásközti tanácskozásai gyors megoldásra fognak vezetni Bridgemann, angol delegátus záróbeszédében csodálkozásának adott kifejezési, hogy Amerika olyau nagyszámú cirkáló építését követeli, majd az angol érveket ismertette, amely : "ritlt - -• Angliának elsősorban nagyszámú, lehetőleg kisebb cirkálókra van szüksége. Á'.zal a kijelentéssel fejezte be beszédet.-hogy az angol kormány az amerikai követelések .lutasitátjával nem akarja azt a látszatot kelteni.. mintha iélne attól, hogy Amerika idővel hadul -üzen hetne Angliának. (Budapesti tudósítónk t e 1 éf o n j e I e ntése.) Bostonból jelentik: Fu 11 er, Massachusotts állato kormányzója tegnap hivatalosan bejelentette, hogy a két halálraítélt olasz anarchista, Sacco és Vanzetü ügyében hozott birósági ítéletet helyben^ hagyja. A két halálraítéltet valószínűié*; augusztus 11-én fogják kivégezni. D£IIMAGY AllQitSZAG »^^••••BaHHitBHHMMnHHai A japán delegátus azt emelte• ki felszólalásában, hogy Japán mindent megtett, hogy elsimítsa a differenciákat, sajnos a japán kompromisszumos javaslatot nem fogadták el, Gibbson amerikai delegátus arra utalt, hogyaz angol javaslatok elfogadásának következménye az lett volna, hogy Anglia azt tehette volna, amit akar. Genfi politikai körökben a konferencia eredménytelen befejezése utáu is az a vélemény, hogy a liárom delegáció ősszel folytatja tanácskozásit. Azt bizonyosra veszik azonban, hogy a legközelebbi konferencia színhelye uem Genf lesz. Loudonból jelentik: A minisztertanács ma délelőtti ülésén ugy határozott, hogy Bridgemannak, a genfi' konferencia záróülésén elhangzott beszédét nyilvánosságra boesájtja, hogy az egész világ .közvéleménye 'elölt .bizonyíthassa, hogy a konferencia meghiúsulása uem Anglia magatartásán múlott., Milánóból jelentik: Sacoo és Vanzetti revíziós kérvényének elutasítása Olaszországban óriási meglepetést keltett. A sajtó meglepetése annál nagyobb, mert napok óta biztosra vették, hogy a halálos ítélet végrehajtására a világ közvéleményének nyomása alatt nem kerülhet sor. IfJ. Horíhy Miklós és gróf Károlyi Consueia esküvője Budapest, augusztus 4. Fényes külsőséged közölt folyt le ma délben a Szilágyi Dezsőtéri református templomban a kormányzó íiának, ifj. Horthy Miklósiak és Károlyi Consueia grófnő esküvője. A szertartásra a kabiuetiroda mintegy 600 vendéget hívott meg, 11 órakor hatalmas tömeg vette körül a templomot a díszruhás rendőrkordon mögött, ti. zenegy óra után indult el a nászmenet a Károlyi-palotából a következő sorrendben: Az első kocsiban gróf Károlyi Imre ült a meny. asszonnyal, Consueia grófnővel, a második kocsiban a vőlegény, "ifj. Horthy Miklós édesanyjával, a kormányzó feleségével. A kővetkező autóban a kormányzó ült gróf Károlyi Imrénével, majd a Horthy, és Károlyi család többi tagjai jöttek. Tizenegy óra után egymásután érkeztek , a meghívott előkelőségek. A kormány tagjai közül jelen volt Vass József helyettes minisz» terelnök és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter. Az esketési szertartást Soltész Elemér református tábori püspök végezte, aki szép beszéd kíséretében adta össze az ifjú párt. Délben egy órakor a Károlyi-palotában meg* tartották a polgári esküvőt, amelyen dr. Si« pőcz Jenő polgármester eskette meg a kormányzó fiát Károlyi Consueia grófnővel. A menyasszony tanuja gróf Károlyi Gyula, a vőlegény .tanuja id. Horthy István lovassági tábornok volt. Ifjabb Horthy Miklós esküvője után a Károlyi-kastélyban ebéd volt, amelyen csak a legszűkebb körű családtagok vettek részt. Jelen voltak az ifjú páron kivül Horthy Miklós, kormányzó és felesége, Károlyi Imre gróf é& felesége, Horthy István lovassági tábornok'^ ifjabb Horthy István, Horthy Paula, Károlyi László, Károlyi Gyula, Károlyi Viktor és ifjabtl Károlyi Gyula grófok, azonkívül a hagyof mányos szokás szerint az eskető pap. SoltésA református tábori lelkész és Sipőcz Jenő polgármester. Délután négy órakor az ifjú pár Biarritzba utazott. A fascisia képviselők az ősszel Magyarországra jönnek. Budapest, augusztus 4. Almássy László ma délután megbeszélésre hivta össze az Interpirla-* mentáris Unió magyar csoportjának a tagjait* az. értekezleten az elnök felkérésére Radi&cb Elemér részletes választ adott mindazokra a kén désekre, amelyek a konferenciára vonatkoznak, Madarassy Gábor országgyűlési képviselő tájékoztatta a megjelenteket az előkészítő munkálat tok állapotáról, Almássy László elnök bejelentelte T urat ti az olasz fasiszta párt képviselőjének értesítését, mely szerint az olasz képviselők ősszel látogatnak le Budapestre. Ezzel kapcsolatban tájékoztatta a csoport tagjait, hogy az előkészítő munkálatok az olasz képviselők fogadására és az itteni program viselhesse, „Kérdeznék meg az éhező ruszin néptől..." Prága, augusztus 4. A Prágai Magyar Hírlap-ban Kurtyák János képviselő a ruszinszkói földmives szövetség elnöke a következőképen nyilatkozott lord Rothermere akciójáról: — Mi sohasem adtunk magunk felett a cseh kormánynak olyan gyámkodási jogot, hogy ezen az alapon Prága elcsehesitsen bennünket és súlyos adókkal sújtson. Mind« ezeket azért szegezem le, mert él bennem « vágy aziránt, hogy bárha nekünk ruszinoknak is támadna egy Rothermerénk. Arra a kérdésre, hogy mit szól a Rothermere akciójával kapcsolatosan elterjedt terflletelcsatolási hírekhez, Kurtyák képviselő röviden ezzel válaszolt: .„ — Ezt ne tőlém, hanem az élmő rüszm néetőt kérdezzék meg, ,,A magyarok Romániában több joggal rendelkeznek, mintsafát hazáitikban" — Írja Lupu miniszter lapja. Bukarest, augusztus 4. A MTI jelenti: Az Auróra, Lupu miniszter lapja ujabb cikkben foglalkozik; Kotbermere lord akciójával. Rothermere lordnak — irja a lap —, tudnia kellene, hogy .Európa politikai rendjéért rengeteget véreztek a népek. Amit pedig Magyarország őáltala kér, az voltakéven ismét visszatérést jelentene a régebbi politikai helyzethez. El kell ismernie Rothermere lordnak uzt is, hogy egy 17 milliós nép, mint á. román, megengedheti magáriak azt, hogy teljés szabadságjogot adjon egy 700—800 ezer főnyi magyar népességnek, vagyis egy akkora népességnek, amelyet Kotherniere lorduak szándékában vau visszakebelezni Magyarországnak. Ugyanez a helyzet Csehszlovákiában és Jugos'zláv iában is. Romániában az eddig kormányon lévő pártok, ha nem is tették meg erre a szükséges intézkedéseket,- ennek érdekében, niost ryvidestn t»or kerül arra is. ami llolhermere lordoi is meggyőzheti arról, hogy a magyarok Romániában több joggal rendelkeznek, mint a saját hazájukban. Nem is hisszük, hogy a kisánláut államokban élő magyar munkásság vágyódva. gondolna Magyarországra. listára a határszéli magyarok vezetőit. ' Aradról jeieutik - .J'erdiuáud király halálát követő letartóztatások és internálások hull&u:4.--még mindig uem csillapodtak' le. 'A tuágyai: .itubirszél), erdélyi lak^stág még. mindig .«.•iLvwaidcileo táx * gyaija a magyar páti vwcloiuek a neWfteti ii9jén tőrtént tömégéa kUrtéztatását,- Csu'pán Aríömegyében legalább ezer magyart internáltak, többek között Takács Miklóst, dr. - Barabás Bélát, Parecz Bélát, Széél Lajost és Krenner Miklóst. Barabás Béla, a magyar párt egyik vezetője most feltűnést keltő nyilt levélben ismerteti az aradi magyarokat ért sérelmeket. A levél, amelyet Barabás Béla, a magyar párt elnökéhez intézett, megállapítja, hogy Aradon tömegesen internálták lakásaikon a magyarság vezető embereit. Az internáltaknak nem volt szabad lakásaikat elhagyni, bárkit fogadni és azzal beszélgetni. A vidéki vezetőembereket minden indokolás nélkül elhurcolták Aradra és olt letartóztatták őket. Meg kell állapítani —. folytatta a levél —, hogy internált és letartóztatott testvéreink a legkisebb okol sem szolgáltatták az ilyen felháborító, érthetetlen, sőt merem mondani ostoba intézkedésre, amely egyáltalán nem alkalmas arra, hogy az állam iráut. tartozó kötclességérzést,, az alkotmányos rendszerhez való bizalmat fokozzák, Ugy értesülünk, hogy Bukarestben a belügymi uiszlériuinban vau egy fekete lista, amelyen amaz ártatlan, becsületes magyar emberek, itt a határszéli rosszhírű és gyanús kommunisták közé vannak elkeveredve, mint megbízhatatlan elemek. A levél sürgős intézkedést kér és elégtételt követet, hogy ezt az eljárást szüntessék meg,. iiáaresfÉesi: 31 Ш Celsius. .(Jjuclápcsii. tudósítónk telefonj¿leülése,) Bukarestből jaleniik: A román fővárosban kél nap őia elviselhetetlen a hőőcg, A Iwiucrő árnyékban sP Lékíus lelát! emelkídeH. Л „Daily News00 feltűnési Keltő ciKMe Hamánia válságáról. Mig Mí§ály király nagykorú less — „Románia a béketárgyalások alatt tágra nyitotta a száját." London, augusztus 4. A Daily News »Míg Mihály király nagykorú lesz« címmel hosszú cikkben foglalkozik a román helyzettel. A régensek között — irja a lap — Miklós herceg Etonban nevelkedett, akit e helyen nem nagyon szeretlek. A régensek nem fogják tudni megakadályozni, hogy a Irón az egyes pártok játékszerévé váljék, annál inkább, mert a gyermek anyja és atyja az ellentáborban vannak. Egy országnak sincs ma annyira szüksége az erős kézre, mint' Romániának. Egy ország sem veszélyezteli annyira Európa egyensúlyát, mint Románia. lí béketárgyalások alatt tágra nyitotta u száját és sikerült óriási területnagyobbodásra szert tennie. Ez a körülmény Magyarországot és Oroszországot állandó ellenségeivé tette, ugy, hogy , egy Romániában felrobbanó Szikra az egész Balkánt lángbaboritaná. A kisántánt államai között különböző szerződések vannak, tehát védelmet nyújtanak a külső támadás ellen, de teljésen eredménytelenek a kisebbség, például a magyarok vagy oroszok esetleges felkelései ellen és az ilyen felkelések beláthatatlan következményekkel járnának. Románia szerencsétlensége abban áll, hogy az újonnan szerzett területeket ügyet~ ! lenül és oktalanul igazgatja. .. Augusztus íi~én kivégzik az Amerikában halálraítélt két olasz anarchistát.