Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-04 / 177. szám

132/ augusztus -í. L>Eí,MAGVAKORS£At» V mt­mm Az építőmunkások szer dián este kimondták a sztrájk folyíaíásál. A szervezet többi munkásai szolidaritást 'vállaltak a sztrájkolókkal. (A Délmagyarország munkatársától.) 'Az tgyetemi klinikák építkezésénél tegnap meg­kezdődött bérmozgalom, amely az építőmun­kások sztrájkját eredményezte, általános bi­zonytalanságot váltott kí ugy, a munkások, mint a munkaadók körében. !A! szerdai napon a munkások azt hangoz­tatták, ' hogy a részleges sztrájknak csakis r/asdasági okai vannak. A' munkások vezetői kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a bérmozgal­mak mögött politika nincsen. A' munkások tisztán bérharcot inditottak az elviselhetet­len drágaság miatt. Az egyetemi építkezések körűi fel-felbukkanó sztrájkoló munkások ki­jelentették, hogy az augusztusi házbér súlyos gondja, a piacokon tovább tartó drágaság és a létfentartáshoz szükséges minimum folyto­nos növekedése idézte elő a bérmozgalmukat. . '.1 szerdai napon különben tovább ál­lott a sztrájk. ' é rendőrség a sztrájk megszűntéig tovább is íeutartja preventív iutézkedéscit Szerdán a klinikai építkezéseknél ismét őrszemek ál­lottak. Gyűlés as épitömunKások otthonában. Az építőmunkások szakszervezetének vezetősége szerdán este fél 7 órára hívta össze a munkáso-1 kat a Fodor-uccai otthonba, hogy beszámoljon az!-eddigi tárgyalások eredményéről. Mintegy száz­ötven munkás gyűlt össze az otthon udvarán« Elkeseredett, lerongyolódott emberek. Kálmán János elnök nyitotta meg a gyűlést, majd átadta a szót Lájer Dezső párttitkárnak, aki beszédében kifejtette, hogy az építőipari mun-i ) kásság bérkövetelése jogos, A munkaadók 167 { pengőt keregnek minden munkáson, ha érvény­ében marad a 80 filléres órabér. Még ha életbe is ' lép az egy pengős órabér, akkor is fejenkint 217 pengős veszteség éri a munkásságot a munka tar­tama alatt. Vád a most bekövetkezett eseményekért aa épitőmunkásokat egyáltalában nem érheti, A munkaadókkal már a tavasz folyamáu felvették » tárgyalásokat, de. akkor nem akarták megkötni ja: kollektív szerződést és diktálták a munkabéreket, DO—60 filléres munkabéreket fizettek és a drágább munkásokat szombatonkint bocsátották cl. Akkor rámutattak azokra a veszélyekre — mondotta Lájer , .melyet a szerződésnélküli állapot okoz­hat, Nem hitték el és a tárgyalások megszakadtak. r~ Juliusig kellett várni az épitömunkásság­nak, mig végre megmozdulhatott, mig végre önmagától ráeszmélt arra, hogy neki nemcsak kötelességei, hanem jogai is vannak. A moz­galommal kapcsolatban a Munkaadók Szövet­ségével kedden vettük fel a tárgyalások fo­nalát, A tárgyaláson öt épitőmunkás jelent meg, ezzel szemben a vállalkozók hiányoztak. Ott találtuk azonban a kereskedelmi és ipar­kamara elnökét, Wimmer Fülöpöt és Kör­mendy Mátyást. Mi ezt a formai hibát elnéztük — folytatta Lájer — és előterjesztettük a mun­kásság 12 filléres követelését. — Jobb bánásmódot -is követelünk! — szólt közbe' valaki. — Erre Wimmer vázolta a munkaadók helyzetét és kijelentette, hogy a. munkaadók elérkezettnek látják az időt a kollektív szer­ződés megkötésére. Ebben az esetbeu azt kí­vánják, hogy álljunk el mostani követelésünk­től, ezzel szemben biztosítanak bennünket, hogy egy év leforgása alatt két esetben munka­bérjavitást adnak. Mi is helyesnek tartjuk a kollektív szerződést, de nem ilyen alapon. Azt felelték erre, hogy majd odahatnak a munka­adóknál, hogy 00 fillért kapjunk, tehát két­filléres bérjavitást. Ebbe természetesen nem mentünk, tele, mire ujabb két fillért aján­lottak — Nekünk számolnunk kell minden eshe­tőséggel — folytatta a zaj'lecsillapodása utáü Lájer —. Ma arról értesültem, hogy a kamara felterjesztést intézett a kul­tuszminiszterhez, hogy az egyetemi építkezésekét hat-hét hónapra füg­gessze jel.- - ­Mi erre is el vágyunk készülve, •• — Elmegyünk a városból! — moüdták a munkások. Lájer: Még holnap olyan intézkedéseket hi­szünk, amelyek elhárítják a gondot az építő­munkásság fejéről.' Kitartunk egész a győze­lemig. A kérdéshez többen hozzászóltak. Mán doki József: Az ajánlatot nem lehet el­fogadni, Mi kitartunk követelésünk mellett. Kitért a jobboldali sajtó támadására, melyet a szakszer­vezet és munkásság ellen intéztek a sztrájkkal kapcsolatban. Erélyesen visszautasítja a vádakat. Komócsin a megkötendő kollektív szerző­désben a bérminimum megállapítását indítvá­nyozza, Gsányi és Varga hozzászólása utáu Lá­jer Dezső kérdést, intéz a sztrájkolókhoz először is, vájjon mi az "állásfoglalásuk a munkaadók ajánlatával szemben,, másodszor a dolgozók szo­lidaritást vállalnak-e a sztrájkotokkal, harmad­szor mondja ki elvben a gyűlés a kollektív szer­ződés megkötését a következő alapelvek mellett: a munkabérek alsó határa 80, felső határa l.JiO pengő. Egy év leforgása alatt kétizben 10—10 fillér órabér javítást adnak és időközben, ha drá­mm^mtmmmmmmmmmfmmmmmmmmm gulás áll be, index szerint történik a béremelt? Ladvánszky, Nyári, Kertész és Bakacsi felsz>­Ialása után a sztrájkoló munkásság egyhangúlag el­határozta, hogy kitart az eyy pengős kö­vetélés melletI, a dolgozók egyhangúig elhatározták, hogy szolidárisak a sztrájku­lókkal s készek arra, hogy bármely pillanatban leáll-' janak és csatlakozzanak a sztrájkolókhoz és eb­ben hozzájárulnak a kollektív szerződéshez. A gyűlés a késő esti órákban rendben ért végeta A sztrájk ügyéről a mai íuxpou böveb* közlést udutt ki a Szegedi Munkdadók Szö­vetsége. Li közleményt lapunk más hely i adjuk. M városi mérnökség és ci kassárnyáK* A tegnapi tárgyalás sikertelensége sok szó­beszédre adott alkalmat a v árosi mérnöka gen is. Amint informátorunk mondotta, &r. ese£k ,, kifejlődő — de nem vaíószinü — általános épitősztrájk miatt különös komplikációk ájl-» nának elő a kaszárnyák renoválási munkál t­tainál. Itt abból az alkalomból, hogy a katen ság hadgyakorlatra vonult, megkezdték a re­noválási munkálatokat. Most ha a hadgyakor­lat végeztéig a kaszárnyai munkák uem ké­szülnének el, ugy a födél nélkül maradt L l­ionaságot a városban kellene elhelyezni. — Ezek azonban csak eshetőségek — mon­dotta informátorunk. — A városi mérnökség reméli, hogy a munkások és a munkaadók megtalálják a sikerre vezető megegyezési ala­pot. Welder Gyula tanúr Icés&ffi el a polgári iskolai tanárteépssö terveit (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­emlékeztünk. orról már többször, hogy az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban a Bob dogasszony-sugárufi polgári fiúiskolát is le­foglalták. A tervek szerint az iskola épületébe a polgáriskolai tanárképző kerülne. A kultusz­miniszter legutóbbi látogatása alkalmával ki­ielölték az uj polgári iskola helyét, amely a Winkler-féle fatelepre kerülne. Az uj polgári iskola tervezési munkálatait az európai hirü tanár, dr. Welder Gyula végzi el, aki szerdán reggel .Szegedre érkezett. Welder Gyula WilÜanyi Ármin műszaki taná­csos kalauzolása mellett megtekintette a Winkler-féle telket, ahol az uj polgári iskola felépülne. Welder Gyula —- értesülésünk sze= rint — még szeptemberben elkészül az uj iskola építési tervrajzával és még az ősszel! hozzákezdenének az alapozási munkákhoz. A városi mérnökségen, ahol Welder Gyula műegyetemi tanár látogatást fett, nagy öröm« mel vették az építész-tanár megbízatásúi, Welder Gyula késziteüe ugyanis a monu­mentális miskolci zenepalota tervrajzát és legutóbb a szófiai magyar követség palotája'. A tanár első szegedi épületterve elé napy bizakodással néznek az illetékesék, de külö­nösen a pedagógusok, mert Welder az eh • magyar modern iskolatípust akarja felépitc Szegeden. ssr. A torkába fúródott ssálka Kioltotta egy öreg famunkás éleiét. Különös Useemi baleset a £ippai'íéle fatelepen* (A Délmagyarország munkatársától.) Az életért, a kenyéréij; 'íplyó nehéz harcban soha­sem tudja a dolgozó, hol leselkedik rá a ha­lál. Megrendítő vég érte Szekszárdi János öreg famunkást, akit munkaközben a Lippai-icle fatelepen különös baleset ért. Még az elmúlt hét péntekjén történt, hogy a hatalmas telepen az úgynevezett cirkula­fürésznél foglalatoskodott Szegszárdi János 54 éves ujszegedi lakos, a telep régi alkalma­zottja. Egy szálfát tolt be éppen a körfűrész alá, amikor a fenyőről mintegy 8—10 cenli méternyi hosszúsága szálka pattant le és egye­nesen Szegszárdi torkába repült. A sérült munkás jelentkezett a telepirodán, ahol Jcnci Imre, a vállalat tisztviselője a szálkát kihúzta I a torkából, sebét. bekötözte és azonnal el­Mi erre két fillért engedtünk, tehát í küldte a betegsegélyzöbe. Szegszárdi a beleg­fillére szállítottuk le követelésünket. Ebbe ^g ők nem mentek bele. így a tárgyalás eredménytelen maradt. Most arról kell hatá­#»i> hogy elfogadják-e a m-egajanlott négy. filléres emelést — Nem fogadjuk el! — kiáltottad a muö­tegélyzőböl visszatérve még délután is dol­gozott tovább, azonban rövid munka után vért kezdett köpni, mire a telepről dr. Erdélyi Jenő főorvoshoz küldtek el. A szerencsétlen munkás teljesen . berekedt és a telepen tigv gondolták, hogy leghelyesebb lesz. ha a koz­kórháí gégespeciái istájához küldik. Dr. Erdélyi Jenő megvizsgálta a sérült Sze ­szárdit, akinek állapotát olyan súlyosnak 1 lálta, hogy azonnal beutalta a kórházba, v szerencsétlen munkásnak azonban napról-na ­ra rosszabbodott az állapota és szerda dél­előtt nagy szenvedések után kiszenvedett. Szegszárdi halálát belső elvérzés okozta < , most a rendőrség megindította a nyomozás , hogy nem terhel-e valakit a felelősség Szc • szárdi haláláért, egyben elrendelte Szegszár a holttestének felboncolását a halál okának fel­derítésére. 'A szerencsétlen öreg munkás halálának hira a telep eu nagy megdöbbenést keltett é.» , akarták elhinni, hogy egy kis szálka ;: legjobb munkaerejétől fosztotta meg a fürt" vállalatot. London, augusz'.us 5. A Qaiiy Ne'us Iev lezője jeleni?, hogy Borodint, a hanksd ko mány orosz tanácsadóját F0ng=Yu--{5!«w<g »§ tijszk<pnt őrzi,

Next

/
Thumbnails
Contents