Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-09 / 155. szám

DftLMAGYARORSZAG 1927 julius ft Szegeden még mindig többszáz menekültnek nincsen (A Délmagyarország munkatársától.) Évek óta eiinfézheteilen problémája a magyar ha­lóságoknak a honosítások kérdése. A meg­szállás következtében talán Szegeden jött össze a legtöbb menekült. Legtöbbjüknek még ma sincsen magyar állampolgársága. Magasrangu közszolgálati junkcionárusok teljesítenek ma Szegeden szolgálatot, anél­kül, hogy állampolgárságukat igazolni tudnák. A legtöbb nehézséget a honosításhoz szük­séges okmányok megszerzése okozza. Az elszakított területekről anyakönyvi kivonatokat szerezni sokszor lehetetlen, sokszor pedig az odavaló ügyvédek közreműködése zudit elviselhetetlen költségeket a kérvényezőkre. A polgármesteri hivatalban és a rendőrsé­gen naponta tömegével kilincselnek ilyen honosítást kérők, akik hónapokkal ezelőlt beadott kérvényük sorsa iránt érdeklődnek. Ezek a kérvények tengernyi pótlással és pótakíával megterhelve a városi közigazgatási hatóságoktól az államrendőrség idegeneüen­őrző hivatalához, onnan pedig a belügy­minisztériumba kerülnek. Szegeden eddig több mint négyszázan kérlek honosítást. A kérvényeknek azonban csak alig negyven százaiékát intézték el kedvezően. A többi kérvény jelenleg még elintézés alatt áll a belügyminisztériumban, aho! a személyesen érdeklődők rendszerint j csak ígéreteket kapnak. fláftiónapl fopliázra ítéltek egy soff6rt9 аШ gondatlanságból ©ka völt egy ember halálának. Súlyos ítélet egy gondatlan softör flgyéfeen. %A Délmagyarország munkatársától.) Békés­Csabán 1926 október 15-én Jelenica György soffőr egy teherautót vezetett be Perloth Áb­rahám Prónai-ucca 16. szám alatt levő beton­áru telepére. A telepen már ott volt cement­lapok vásárlása végett Bánfi Péter ujkigyósi lakos, aki kocsiját a telep udvarán hagyta, miután lovairól az istrángot levette, azután pedig bement az áruhelyiségbe. Egyszer csak megjelent ott Perloth Ábrahámná s ijedten kérdezte, hogy nem félnek-e a lovak, mert jön az autó. Ekkor fordult be a Jelenka György által vezetett teherautó a telepre. Bánfi Péter lovai az autótól megijedtek, ugrálni kezdtek. A veszedelemre többen is figyelmez­tették Jelenkát. Időközben Bánfi Péter kisza­ladt és megkapta a lovak zabláját, hogy azokat visszatartsa. Jelenka György azonban se nem látott, se nem hallott és tovább haladt autó­jával, aminek az lett az eredménye, hogy ami­kor közel ért a lovakhoz, azok futni kezdtek, Bánfi Pétert letaposták s rajta a kocsi is ke­resztül ment. Bánfi ennek folytán olyan sú­lyos sérüléseket szenvedett, hogy pár nap múl­va meghalt. A gyulai törvényszék junius hó 30-án Békés­csabán tartotta meg ebben az ügybsn a főtár­gyalás! Tóth Ferenc tanácselnök elnökletével. A vádat dr. Konrád Ernő, az ügyészség elnöke látta el. A biróság Jelenka Györgyöt gondat­lanságból okozott emberölés vétsége miatt hat­hónapi fogházra, 160 pengő pénzbüntetésre Ítélte és foglalkozásától hat hónapra eltiltotta. Zsarolás mlaí! elítéllek еру kisteleki kereskedői, (A Délmagyarország munkatársától.) Nem mindennapi ügyben mondott pénteken Ítéle­tet a szegedi törvényszék Gőmön/-tanácsa. •Hravrira Ottó kisteleki kereskedőnek Konkoly Józsefné piaci árus kétmillióháromszázezer ko­ronával tartozott. Az üzletek nagyon rosszul mentek, Konkolyné a piacon alig tudott vala­mit eladni, adósságát nem fizethette meg Hrav­'rirának. Ez várt-várt egy darabig, de azután a mult év junius 18-án beállított Konkolyné­hoz és azt az ajánlatot tette neki, hogy ha aláir Konkolyné égy 1,500.000 koronás váltót, (amit ö rögtön leszámitoltathat, akkor elengedi ax asszony többi nyolcszázezer koronányi tar­tozását. Konkolyné nagy örömmel^ fogadta az ajánlatot, aláirta a váltót, amit Hravrira tény­leg le is számitoltatott. Később azután az történt, liögy valamelyik hetjpiacos napon Kisteleken Hravrira kiküldte a segédjét Konkolynéhoz, hegy menjen be az üzletébe, olcsó portékát tud neki adni, nem kell az egész vételárat lefizetnie, hanem adós maradhat egy részével. Konkolyné be is ment Hravrira üzletébe, vásárolt ott vagy másfél­millió értékű árut, lefizetett nyolcszázezer ko­rona készpénzt, mig a többivel adós maradt. Az üzlet lebonyolítása után az asszony a vásárolt portékával távozni akart a "boltból, iá f.igallérok, тауаЬйаепйСЯС к»1>г1Г:>а.Г£Ззазгй.14;? ssolfcmSlt csakis • tsorendü minőségeiben rendklvtiJJ. о leső szabóit ёгаков .Poűák Tesívérekaél, Szeged, С&ёктш* XL és Szaekeayt tét. azonban az árunak hült helyét találta, me^ Hravrira az. árut elrejtette és nem volt haj­landó kiadni Iíonkolynénak, arra a különöe| álláspontra helyezkedve, hogy most már kvin lek. Konkolyné sirva szaladt a rendőrségre és ott panaszolta el, hogy Hravrira miként vette el nyolezszázezer koronáját, de az árut nen* adi a ki neki. Feljelentette a kereskedőt, aki-) nek ügyét most tárgyalta a szegedi törvény* szék. A furfangos kisteleki kereskedőt, aki ily­módon hajtott be egy már nem is létező adós« ságot, zsarolás vétsége miatt 14 napi fogházra Ítélték. Az ügyész is, a vádlott is íelebbezetí az itélet ellen. ( »oinoimmiiiiinnoinii tris gyermekei (Kis j&asáilanol£) a legmeghatóbb és legszebb film hétfőn és kedden a Széchenyi Moziban. ii^s^a^XKKZiJ^rmmxKiJjm Káromkodók napja a kihágási bíróságon. (A Délmagyarország munkatársától! Ugy látszik, amióta megjelent az erkölesrendelet az emberek tényleg megjavullak. Illedelmesen vi­selkednek, a szóváltás, a perpatvar, a károm!­kodás egészen eltűnt a szegedi uccákról. Már-már azt hittük, hogy Szegedből a legjámborabb vá« ros lett, amikor nagy meglepetéssel hallottuk, hogy a kihágási bírónál, dr. S t a d 1 e r István rendőr« kapitánynál nagyszabású káromkodási pörök van* nak folyamatban. A delikvensek olt sorakoztak a kihágási biró szobája előtt és azt találgatták nagy bűnbánattal, vájjon hány pengőt kell le­szurkolniuk egy-egy kiszalasztott mükifejezésért A Valéria-tér egyik kocsmájába a minap betért Jusztin István, az első vádlott. Kissé többel ivott már a kellettnél, de azért csöndesen boroz* gatott tovább barátjával. A kocsmában, egy mát sik asztalnál, Fodor Bernát ült nagyobb tár­saságban. Jusztin barátja ismerősöket látott a pty dor-féle asztalnál, átment hozzájuk és lekezeli velük. Éppen Fodor Bernátot üdvözölte, amikoí Jusztin odaszólt az asztal mellől: — Minden gazember zsidóval leke^ z e 1 s z? Fodor alighanem magára vehette a nem éppen barátságos kiszólást, mert felállt és szó nélkül olyan hatalmas pofont mért. Ie Jusz­tin képére, hogy az menten az asztal alá esett. Jusztin feltápászkodott, kiment az uccára és rendőrért kiabált. Közben azonban meg. gondolta a dolgot, kinyitotta bicskáját és vissza}« sompolygott a kocsmába azzal az eltökélt szán­dékkal, hogy azzal vesz elégtételt az elszenvedett nyaklevesért. A bicskával Fodor felé rohant, de ismét meg­járta, mert az ugy hozzávágott egy széket, hogy bicskázási szándéka rögtön lelohadt. Az éktelen ribillióra előkerült a rendőr is és igazoltatni akarta Jusztint, aki ekkor már az eget és a csillagokat emlegette, szidta Fodor összes lemenő és felmenő rokonait, az igazolást azonban megtagadta. A rendőr erre bekísérte a laktanyába, de útközben is folyvást összeütközésbe került az erkölcsrendelettel, végigkánomkodván a kocsmá­tól a laktanyáig vezető utat. A káromkodás mér­véhez az itélet is elég súlyos volt: 72 pengőre ítélte el Stadler kapitány. De Fodor Bernát seml úszta meg simán az ügyet, őneki 16 pengőt kell fizetni a gyors és kissé önkényes elégtételvevésért. Dudás János 36 éves napszámos a következő vádlott. Még junius valamelyik napján alaposan felöntött a garatra. A beszedett nagymennyiségű ital azonban nem volt neki elég, betért egy má» sik kocsmába, ahol azonban megtagadták tőle az italt. Rettenetes dühbe gurult erre és válogatott kitételekkel illette a kocsmáros anyját. De vesz­tére, mert egy éppen arra haladó rendőr meg­hallotta és feljelentette. 24 pengőre ítélték. Jankó Mária cigányleány a Tisza Lajos-köruti kirakodó vásáron összekapott a pereputtyával al­kudozás közben. Nagy csődület támadt, a cigány­leány szidta a sötétképü rokonságot és még akkor sem hagyta abba, amikor a rendőr már a nacioná­léját vette fel. 40 pengőt fizet, vagy ül. Fehér Lajos szabósegéd az Indóház-téren ad­dig ivott, amig csak ki nem dobták a kocsmá­ból. Persze élénken tiltakozott a barátságtalan aktus ellen és ennek hangos szóval adott kifeje­zést. A tiltakozás azonban mit sem használt: Fe­hér repült. Az uccára érve irgalmatlanul károm­kodott, amelynek szereacséUensé^ére egy rendőr is fültanuja volt, Az eredmény, illetve az itélet 40 pengő •

Next

/
Thumbnails
Contents