Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-09 / 155. szám

1927 Julius 9. DÉLMAG YARORSZAG 9 sass Telefon 16-33. Juliua 9, 10-én szombaton és vafániap S. Cioth 7 pengő, félselyem 10 pengő, félselyem Japán fonna 51 pengő, színes divat exőernyők rcvtdksvül! clcsó évAom w»^«.'HTB oa-v -A™. jc—.-a~ esoc.-r.joit gy.-irS !e; ö. i tiélfón és Icedctesi MLorsKó M'o^Ibaa. A Ti&g&a c&MoríöM Uéí áldozatát (A Délmagyarország munkatársától.') Városszerte nagy részvétet és megdöbbenést kellett az a végzetes szerencsétlenség, amely csütörtökön játszódott le a Tiszán és aminek két halálos áldozata volt. A Tiszából ugyan kimentették a két fuldokló leányt, akik a partra kerülve még éltek. Mesterséges légzést azonban nem alkalmaztak, mivel a parton összesereglett kíváncsiak közül senki sem ismerte az első segélynyújtás szabályait, másrészt pedig a két szerencsétlen leány száléi és testvérei nem engedték meg, hogy idegen is hozzányúljon a szerencsétlen leányokhoz. Amikor a mentők megérkeztek, a két leány már halott volt. A két szerencsétlen leány szülei pénteken megjelentek a polgármesteri hivatalban és szegénységükre hivatkozva két egyszerű fakoporsót kérlek, hogy a két áldozatot eltemethessék. A polgármester intézkedésére a két Ráczleány ingyen temetést kap. A városháza folyosóján nagy feltűnést keltett a szülők siránkozása, akik mindenkinek elpanaszolták leányaik tragédiáját ügyi minisztérium hosszabb várakozási időt engedélyez. Ugy a kerületi rendőrfőkapitányság, mint a kereskedelmi és iparkamara nyomatékosan figyelmezteti az üzlettulajdonosokat, hogy a fenti rendelkezéseket további kellemetlenségek : elkerülése céljából pontosan tartsák be s egyben figyelmezteti őket arra is, hogy a rendőrőrszemek ellenőrzését semmiképen se akadályozzák meg, mert az szigorú büntetést vonhat maga után. Miikor lép§Gíi iul GL s^euedf fcereslcesfü as& ifefeíelc Qéth.ossmapi v r(A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara a napokban megkereséssel fordult a kerületi rendőrfőkapitánysághoz és azt kérte, hogy oktassa ki az üzleti zárórát ellenőrző rendőrőrszemeket abban a tekintetben, hogy az üzletben a 7 óra előtt jelentkező vevők még 7 óra után is kiszolgálhatók legyenek és az így kényszerült nyitvatartás ne jelentse az üzleti záróra túllépését és ne vonjon maga után büntetést. A kerületi rendőrfőkapitányság most küldötte meg válaszát a kamarának, melyben részletesen fejti ki álláspontját, valamint azt is tudatja, hogy a beosztott rendőrőrszemek az üzleti zárórák tekintetében megfelelő kioktatást nyertek. A rendőrfőkapitányság átiratában közli a kereskedelmi és iparkamarával, hogy az államrendőrség a törvényes rendelkezésekkel megállapított zárórákon tul nem intézkedhetik. Közli továbbá a rendőrfőkapitányság azt is, hogy a záróra túllépésével elkövetett kihágási cselekményeket nemcsak a rendőrhatóság közegei jelentik fel, hanem legtöbbször az ugyanazon szakmabeli versenytársak, sőt igen gjyaliran maguk az alkalmazottak is, hogy ily módon biztosítsák maguknak az őket megillető pihenő időt. A rendőri közegekközbelépése legtöbbször a most említett érdekeltek figyelmeztetése következtében történt. A rendőrhatóság tisztában van azzal, hogy a gyakorlati élet egyes mozzanatait pontosan, percekre szabályozni nem 1 liet. Éppen ezért a kerüle'i főkapitányság méltányosságból az összes alárendelt hatóságoknak és a rendőri közegeknek meghagyta, hogg az üzleti zárórák időpontját illetően az élet gyakorlati követelményeire tekintettel 15 percig elnézéssel legyenek. Ez azonban — közli a rendőriőkapitányi átirat — természetszerűleg nem zárja ki azt, hogy a versenytársak, illetve az alkalmazottak által tett feljelentés esetén a szabályozott záróra áthágása miatt a rendőri büntető bíróság büntető Ítéletet hozzon. Közli a rendőrfőkapitányság átirata azt is, hogy abban az esetben, ha a szabályozott záróra előtt az üzletbe érkező vevő kiszolgálása a zárórán túlmenő nyitvatartásra kényszerili a tulajdonosokat, méltányos eljárásnak lesz helye. De viszont a tulajdonos kötelessége elutasítani a közönséget, ha előrelátható, hogy a kiszolgálás a fentiekben megszabott időn belül nem történhetik meg. Ez különösen a fodrászüzletekre vonatkozik, ahol legfeljebb csak az segíthet, ha megfelelő felterjesztésre — különösen táncvigalmak idejére — ezeknek a kereskedelemEl? vállalkozás, upy a kgresU».«..»«, mint a közönségnek itaszsios.. Tegnapi számunkban már jeleztük röviden, hogy az Amilié-vállalat, amely Bpeslen széles körben sikeresen beszervezkedett, Szegedre is kiterjeszti működési kórét és ma már Szegedre is érkezett aa Amilié két li kára, ho y megkezdjék a szervezkedést. Kénytelenek vagyunk itt bevallani, hogy tulajdonképpen nem is tudjuk, mi azaz Amitié, amiről a fővárosi lapok annyit irnak. A tudálékosok azt válaszolják, hogy Amitié any nyit jelent franciául, mint: Barátság. Szóval valami olyasmiről kell, hogy itt szó tegyen, amely barátsági szerződés kereskedő és vevő és kereskedő között. De hát mi haszna van tulajdonképpen ebből a kereskedőnek és a vevőnek? Erre a kérdésre az Amitié központi kiküldöttei-' tői a következő felvilágosításokat kaptuk: — Legelőször talán arra a kérdésre felelünk meg, hogy mi haszna van a kereskedőnek abból, ha az Amitié-rendszerhez csatlakozik? Mindenekelőtt a nagyobb forgalom, mert hiszen a vevők el&> szeretettel azt az üzletet keresik fel vásárlásaikkal, ahol az ingyen Amiüé-bélyegekhez hozzájutnak. A nagyobb forgalmat még az a nagyarányú reklám is elősegíti, amelyet az Amiüé plakátjain^ hirdetésein és röpcéduláin a szóban forgó kereskedő cége élvez és amelyet az illető sok millióval sem tudna megfizetni. Igen meggondolandó része ez az ügynek, hiszen az Amitié-tag keresj kedők névsora rövidesen minden kapu alatt ki I tesz függesztve. És főelőnye az Amitié-rendszerj nek az is, hogy a kereskedő küldi vevőjét a má1 sik kereskedőhöz: a fűszeres a divatárushoz, vagy a mészáros a bádogoshoz. És kapja mindezt a kereskedő minden jelentősebb anyagi megterhelés nélkül. — És mi haszna van a publikumnak az Amitiérendszerből? — Erre is megfelelhetünk azonnal. Ha a nagyközönség annál az iparosnál, vagy kereskedőnél vásárol és dolgoztat, vagy abban a színházban és moziban szórakozik, ahol Amitié-rendszer van, kap ingyen a kifizetett összeg arányában — de 3 pengő után már feltéllenül —, Amitié-bélyeget és gyüjtőlapot is hozzá. A bélyegeket összegyűjti a gyüjtőlapon és ha az a 60 bélyeggel meglelt, beküldi nekünk. És akkor kap két kötvényt. Egy életbiztositási kötvényt, amelyet 20—50 éves korig minden orvosi vizsgálat nélkül 500 pengőre állit ki a Nemzeti Balesetbiztosító Rt., az általános szabályok szerint. Az 500 pengő 20 év múlva, illetve elhalálozás esetén azonnal válik esedékessé, ehhez havonta egy megtelt gyüjtőlap beküldése szükséges. De ugyanakkor kap a gyüjtőlap beküldője egy forgalmi kötvényt is, amelyen 6 szelvény van, összesen 68(5 pengőre kiállítva. Ezt az összeget vásárlási visszatérítésképpen kivétel nélkül minden egyes kötvény birtokosa megkapja. Az összegek kiosztásának mód-'át és ideiét hirlapilag fogjuk minden hónap utolsó napjaiban közzétenni. Az első szelvény kifizetése minden valószínűség szerint már junius 15-én lesz. — Elemi kötelessége tehát, ugy a kereskedőnek, mint a vásárlóközönségnek, hogy csatlakozzék az Amitié-rendszerhez. A kereskedő minden vevőjének adjon Amitié-bélye?et. mert hiszen ezzel biztosította magának az illető vásárlót igen hosszú időre, a vevő pedig ott vásároljon, ahol a kereskedő Amiüé-bélyegeket is ad neki, hiszen ezeknek segítségével teljesen ingyen jut 1166 pengőhöz. Annyit meg kell állapitanunk, hogy a pesti közönség meglepő gyorsan felfogta ennél; a rendszernek hallatlan előnyeit és voost már w-ga a nagykörösig aj iaoiUéTttutoei- wósaó» i lója,