Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1927-07-31 / 174. szám
i 1927 julius 31 ISLOM5Ó Mozi Tel*» 11 85 Aagusztns 1„ 2,ín hétfőn és beddoa 'Vem repríz ! Budapestet megelőzően! Nem repríz í sosso *zarcnrcr *tssk Szerencsekerék SK ,el™lli'"m fcfyiri aktualitások 6 fe!v< " felvonásban, ¿'adásolt 'Rifeíe'hakazaap 5, T, 9, vasir- és önaepnap 3. 5, 7 és 9 érakor. "MIHfflfflBB Telefon 16-33. SzéCfeeiayi Mozi Telefon 16-33. Au usztus 1, 2 án, héííön és kedden ?ÍertÍ2ll legújabb filmjas Az utolsó drtmája 6 felvonásban! Azcc'sivü!: • ffór©>im a^rc kelet felé. Kémdíéiaa 7 felvonásban. Főszereplő: Jetla (Soudal. Előadssok kezdete béíiSz&ap S, 7, 9. vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Két iriaimi magyar hangos bofréitya a Retiieriiiers-fériiép elölt Bácska és Mék Gertii, Tumultus és rendőr e Kérász-uccóa. (A Délmagyarcrszág munkatársától.) A lord Rothermere-féle békereviziós akció a megindulása óta általános lázban tartja a közvéleményt. A napilapok hasábjain kivül az űztetek kirakataiban is lehet látni a Rothermere-féle revíziós térképeket, amelyeken a lényeges változás a régi trianoni térképpel szemben abban nyilvánul meg, hogy Bánát és Bácska legnagyobbrészt visszakerül Magyarországhoz. Erdély magyarlakta terüteteiv4l, igy a Székelyfölddel is már nem tudott érdemleges módon elbánni a nemes lord. A Rothermere térképtervezeten a székelység területével nem történt semmi változás. A Rothermere békereviziós térképeket Szegeden két Kárász-uccai üzlet kirakatában helyezték el. A térképek előtt állandó az érdeklődés. Az ucca kirakattengerében legtöbben a két térkép előtt állanak meg. Mindenkinek van valami megjegyzése, kritizáló szava. Általában megelégedés kiséri a tervezett uj országhatárokat. Jönnek-mennek tisztviselők, munkások, sétálók a térkép előtt, amely a maga nagyszerűségében a napokban arra adott »lkaimat, hogy két trianoni magyar nyilvános botrányt, majd kölcsönös rágalmazást és becsületsértést követett el. 'M páratlan uccai bortrány délután hat órakor történt. A nyári Szeged korzózó népe akkor kezdett kivonulni, hogy napi sétáját elvégezze. A' nők többségben voltak az aszfaltos uccán. ök nem igen állottak meg a beszélő térkép előtt, ahol éppen egy idősebb tisztviselőkinézésü ur magyarázta a térképet. Ujjaival boldogan mutatta a régi trianoni határokat. — Ez igen — mondotta lelkesen —. Bácska és Bánát a fő. Ha ezeket a részeket visszakapjuk, vége a ct\rágaságnak. Egyszerre szükségtelenekké válnak a piaci ellenőrző razziák. Majd számokat mondott. Métermázsákat, hogy mennyivel növekszik meg az ország gabonatermése. — Hiába, csak tudja az a Rothermere, hogy mi kell nekünk. Erdélyt már nem bántotta. Tudta, hogy nékünk inkább a búzatermő Bácska kell. A szokatlan előadást többen hallgatták végig. Fiatalok és öregek vegyesen. Volt, aki helyeselte a hallottakat, volt aki ellentmondott. A csak ugy könnyedén odavetett megjegyzések közül egyszerre kivált egy ismert nyugdijaeoit bírósági tisztviselő mély öblös hangja. <k tisztes urat sokan ismerik Szegeden. Nyakas székely, ő nem hagyhatta csak ugy szó nélkül a Bácskaimádó ur megjegyzéseit. |j — Nagy tévedés az uram — szólt a székely ,*-. Az egész akció smarn, ha Erdély magyarlakta területei nem jutnak vissza. Erdélynek egy járása többet ér, mint az egész Bácska szerbestől, németestől, búzástól együtt. — Ezt kikérem magamnak — vágott vissza a bácskai magyar —. Erdély mindig fészke volt a nemzetiségi viszálykodásnak. Nekünk már béke kell. Elég volt a torzsalkodásból. A megszaporodott tömeg nagy izgalommal hallgatta a heves vitatkozást. Közben kisebb csoportok alakultak. A 15—20 főnyi tömeg két csoportra oszlott. — Maga tudatlan analfabéta — hördült fel az öblös hang. — Kikérem magamnak... Én vagyok olyan magyar, mint ön. — Maga sokác, bunyevác... Ilyenekből nem kérünk — vágott vissza az erdélyi. — Mit!... Egy pillanat múlva az elkeseredett bácskai felemelte botját és nekirohant az erdélyi magyarnak. Izgalom, tumultus, szitkok és pofonok. Valaki segítségért kiáltott. Már az egész uccát elállta a tömeg. — Mégis csak disznóság — hangzott fel mégegyszer a méltatlankodó öblös hang. — Rendőr! — hangzott el még egy kiáltás. A közelben tartózkodó rendőrőrszem futólépésben ért a nemmindennapi verekedés színhelyére. Nagy nehezen utat tört magának és mindkét hevülékeny urat bekísérte a központi ügyeletre. 'A bácskainak orra vérzett, az erdélyinek szemealja lilásodott meg és ingje viharverten csüngött le mellére. Az ügyeletes tiszt kellő igazolás után Rothermere hevülékeny kritikusait szabadonbocsájtotta és ellenük nyilvános botrányokozás címén indul meg az eljárás. A két előállított azonban még a rendőrségen kijelentette, hogy lovagias útra nem terelik az affért, hanem majd a bíróságoknál jelentik fel egymást becsületsértés és könnyű testisértés cimén. Bemondíák a zárórát a Fehérlóban, ahol sohasem volt záróra. {k Délmagyarország munkatársától) A töltésen most robog be az állomásra a makói vonat. Kíváncsi utasok tekintenek le a Bánomkert-fcorra, amely a régi-régi Szeged egyik emlékét örökíti meg nevében. A Tisza szabályozása előtt •ugyanis a környéken fekvő földeket minden esztendőben vagy a viz vitte el, vagy a köd és fagy tette tönkre. Azóta hívják a Tisza és a töltés között elterülő kerteket Bánomkerteknek és a házsort Bánomkert-sornak, Évtizedek óta alig volt év, hogy ne lenne itt emberhalál, véres verekedés ... Mégis nevezetes volt ez az uccája Szegednek és minden, a városba vetődő idegen meglátogatta — az »Annusn é n ic kedvéért. Igen, özv. Cserép Ferencné, a zsönessz doré dédelgetett Annusnénije vonzotta ide az idegeneket, a pazarul berendezett Fehérló-szál I o d á b a. Speciális szegedi különlegesség volt ez a szálloda. Nappal csak az ivó volt nyitva, szegény átutazó vasutasok, meg napszámosok tértek be oda kétdeci sillerre, vagy féldeci törkölyre. Az ivót 7 órakor már be is zárták. Aztán csend borult a földszintes házra egész záróráig, ami tudvalévőleg két órakor szokott beköszönteni. Ettől az időtől fogva aztán egymásután álltak meg az autók, kocsik a kapu előtt, tele jókedvű, hangos cimborákkal, könnyükedvü asszonykákkal. S í a kivilágított, velencei tükrökkel és müpálmákkal diszitett hallban bokáigérő suhogós, nehéz selyemruhában Annusnéni fogadta a többnyire jópénzü vendégeket, Aztán megkezdődött a dáridó. Cigány mindig akadt és durrogtak a finom francia pezsgők reggelig. Kínos rend és tisztaság volt mindig Annusnéninél. Vendégkönyvében egész sor ismert név húzódott meg Dobos Péter It. u. K. infanteriszt szerény neve mellett. Azt mondják, akik nem ismerték AnBusöéuit, a »Fehérlő« egyszerű kétes-szálló volt, ahol szerelmesek találtak búvóhelyet, ahol a feltétlenül diszkrét Annusnéni őrizte a fél város titkát Hát ez mind igaz lehet, de már minden elmúlt. Záróra után nem talál már menedéket a vendéglőkből és kávéházakból karhatalommal ettávolitett vendégsereg a »Fehérlő «-ban. Elmúlt és eltűnt, mint Ónozó Poldiné tiszaparti halászcsór-, dája az egyetemi építkezések forgatagában, A rossz gazdasági helyzet már két evvel ezelőtt kényszeregyezségbe kergette özv. Cserép Ferencnél, aki ettől az időtől kesdve mind bánatosabb és' szomorúbb lett. Már nem igen találta kedvét a pezsgőző, vidám kedvű, sokszor fehéren csillogó hajú aranyifjuságban és egyre hanyatlott a sir felé, Végre az idén a tavasz szép csendesen elvitte, A szállodát bezárták, A temetés után hiába csengetett az éjszakai kóbor cigány és a mulató társaság, hosszú ideig nem nyílt ajtó, K gazdaszszony, aki később vezette az üzletet, nem volt kedves a vendégekhez, lassan elmaradt mindenki. Végre az örökösök elhatározták, hogy feladják az üzletet, elárverezik a bútorokat, a csillárokat, bársony fotőjöket. Most tartották meg az árverést, Szombaton körűit dobra az utolsó szőnyeg, az utolsó üveg pezsgő, az utolsó liter bor, A vadszőlővel befuttatott, árnyas udvaron halmozták fel az egykor virágzó üzlet utolsó darabjait, — Egy mupálma, ára20pengőf — mondta a kikiáltó, A husz-huszouöt főnyi árvereaő tábor mély csöndben fogadta az árakat. — Tizenöt pengő. Még teljesen jő. Egy Teleíoall—85. M.OFZÖ WÍOZl Telefos 11 85 j Te'eíon 16-33. Széchenyi Mozi Telefon 16-33. Julus 31-én, vasárnap U M • » - — snvbsmatkoló drámája 7 felvonásban: Henni! Porién vioianma. | Azcniivül: UShlf IJSwaifll A kivasalt gavallér, j Előadások kezdete hétüöznap . vasár- és ünnepnap 3, 5 7 él 3 •""•«kr-f | Ju'iui 31 én, vasárnap 1 T3 u v C S 1 Ji FfSlf Ciopsv regánv 8 fe'.vor ásban. Főszerep ö : bUIiaiO BIIL William Boyd. 1 Az>n«itül: i Lidéi Vénusz. Mqm PrávfKÍ j Vígjáték 7 felvonásban. Főszereplő: Hall|. i IVIVOh | E!5adí«ok kezdele hítkümap 5, 7, 9, vasár- és üm epnap 3. 5, 7 és 9 órakor.