Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-31 / 174. szám

szép emléktárgy. Tessék parancsolni! Csönd. Nem tartja senki. — Öt: pengő — mondja kétségbeesetten a kikiáltó, • Újra csend.;-Az örökösök képviselője halkan odasúgja a kikiáltónak; — Döbja* l'élíe azt a vacakot, Lim-lcm az már. — Vigyék, innen azt a vackot — morogja az ügyvéd a napszámosoknak. S valaki felrúgja az ócska pálmát. Később egy OÊLMAGYARORSZAG ősz, magashomlolcu ur somfordált a pálma mellé és mialatt a többiek a borokra árvereztek, letépett róla egy elsárgult levelet és a tárcájába rejtette, Emlékül. A szombati árveréssel eltűnt a mulató Szeged utolsó különös vára, miként a vén tiszaparti halászcsárda, ahol még a jó Tömörkény mulatott a \Í3 pajtásokkal. Az idő va sf oga bcmondta a zárórát, o tt, aho 1 s oh a sem volt záróra. 1927 juIius 31. Ne&yveohaf értékes versenydlfaí ajánlottak fel a szegedi országos (AD éi.uia gy ar ország m un ka tár sá tó I) A s^egeiji országos dalosverseny rendezési munkálatai-nagy lépésekkel haladnak előre. Kolb Árpád pénzűgyigdzgató vezetése alatt működő propaganda bizottság igen jelentős sikert ért él, a mennyiben -íjjár. eddig is 46 értékes versenydijat fljrüjtöit .őssee - és ezenkívül pénzbeli adományokat is szemit. 1 A. viereenydijak mind igen szép, éríékesncL-értékeáebb' serlegek, plakettek, Iyrák és .koszoruky amelyek közül kiválik Szeged város, dr. Glattfelder' püspök, a szegedi hölgyek, a DMKE. Patzayer Sándor ezüst serlegei, a Szegedi Dalárda ezüst plakettje, Foérk tanár ezüst plakettje, stb. A szegedi hölgyek mind az őt versenyző csoport részére adományoztak egy-egy dijat. Dijakat adományoztak egyébként: Szeged szab. Kjr. város, dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök, Szegedi Dalárda. Patzauer Sándor és Miksa cég, Szegedi Hölgyek, Szegedi Ipartestület, Foerk Ernő épitész-tauár Szegedi Polgári Dalárda, DMKE, Kereskedelmi és Iparkamara, Dréher söröző Kőnig Péter barátainak asztaltársasága, Szegedi ügyvédek kara, Délvidéki Otthon, Szegedi Kaszinó, Alsóvárosi Iparoskor, Mészárosok Egyesülete, Szegedi Biztosítási Tisztviselők, Csongrádmegyei vendéglősök szikvizgyára. Pick Márk szalámi gyár, Szegedi cipőgyár és szab. szövetkezet, Knappé János vendéglős, Orion bőrgyár, II. ker. Függetlenségi Népkör, Városi tisztviselők, Szabómesterek Országos Szövetsége, Apostolok Asztaltársasága, Keich Mór és fia ' ft„ Magyar Asszonyok Szent Korona Szövetsége, Egyesült. Borpincék rt, Back Bernát, Felsővárosi iparoskor, Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, Varga Mihály, Tóth József, Fischer József, Szegedi Kézműves- Bank, Szabómesterek Országos Szövetsége szegedi fiókja, Református Énekkar, Magyar Általános Takarékpénztár, Kőnig Péter, MANSz ipari szakosztály A legnagyobb gondot a rendezőségnek a megfelelő elszállásolások okoznak, amiért is nagyon kéri a rendezőség Szeged közönségét, hogy miként a dijak felajánlásával, ugy a szállások rendelkezésre bocsájtásával is támogassa őt nehéz munkájában. Jelentkezéseket elfogad a rendezőség központi irodája (Jókai-ucca 2. Telefon 1910.) Mint ismeretes egyébként, József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony elvállalták az országos dalosverseny ünnepélyeinek védnökségét Ecélból 13-án a déiutáni gyorsvonattal érkeznek Szegedre, iparossága és a vúllalMosús. 'Szegedi iparosoké legyen miuden szegedi közmunka!« címmel a Hétfői R«ndkiivül-i Újság a legutóbbi szegedi közsxálhtásj pályázatok eredménye nyomán támadt érthető elégületleoség alkalmából egy nagyon indokolt indítvánnyá! lép a közvélemény elé; nevezetesen, hogy a • szegedi ipartestület hozzon létre agy olyan alakulatot, amely alkalmas arra, hogy a közmunkákat feljes egészükben a szegedi iparosság számára biztosítsa. A cél hézagpótló és feltétlen köaérdekü, mert a szegedi ipartestületnek immáron majdnem' 4000 tagja van, akiknek jó résza alkalom és anyagi eszközök hijján alig-alig jut érdemesebb - vállalkozáshoz. A Hétfői Rendkívüli Újság ugy véli a célt megvMiósitántíéfiak, hogy az ipartestület, vagy egy általa efré' a célra alapítandó szövetkezet vállalja el gji építési bizottságok által megállapítandó árakon az összes' munkálatokat és ossza el ezeket .kisebb-nagyobb részletekben az ipartestület valamennyi íagjai között A kivitelnek ez a módja kétségtelenül" a leghelyesebb, sőt eszményi lenne, gyakorlatilag, azonban alig valósítható meg, célszerűen • legalább sémmiesetre sem. A vállalkozások sikerének lélektanához tartozik, hogy csak azok a feladatok'- számíthatnak helyes kivitelre, amelyre a vállalkozó önként reflektál és nem azok, amelyek neki kidizfattak és ha a kiosztó bizottság a legtökéletesebb helyi ismerettel és a legpártatlanabbul vcnui: ís figyelembe az úgynevezett munkaegységeket,' akkor sem tudná a munkálatokat az általa elérni kívánt jó eredménnyel biztosítani. Valamely munka eredményéhez, sikeréhez az eszközökön és szakképzettségen kívül még döntő faktorként egy harmadik is szükséges, az »animus ngendic, azaz az alkotás iránti hajlam, előszeretet amely annyira egyéni és esetenkint még kifejezésre nem jutott érték, hogy ezt egy kiosztó bizottságnak kellően taksálni és honorálni ideálisan alig tehetsége?. Az ipartestület maga közvetlenül a feladatot nem intézheti, mert bár széleskörű autonómiával rendelkező iiitézméay, hivatását mégis elsősorban és t'ókógt az iparosság szakmai közigazgatása és bizonyos fokú ren'dészete képezi. Nem vállalhatná a felelősséget az egyes munkálatok kiviteléért nemcsak az ipartestület, hanem még egy termelő í'munka) szövetkezet sem, mert az iparosok tömegében tokkal nagyobb az öntudat és a függetlenség kérdése, semhogy magát a munkaminősités kérdésében másnak, mint az építési bizottságnak, vagy a kiküldötteknek még a szerződések keretein belül is alávess«. New várható az sem, hogy az ipartestület valamennyi tagja belépjen egy alapítandó szövetkezetbe és végül, de nem utoljára figyelembe teendő az is, hogy önálló termelő szövetkezetek alapítását a ma érvényben levő jogszabályok meg sem engedik. Ily körülmények között elő áll tehát a kérdés, meg lehet-e és ha igen, miként, a célt valósítani különös tekintettel arra, hogy tőkeszükségletről is van sző, mert az iparosság jórésze alig van abban a helyzetben, hogy a vállákozfisához szükséges nyersanyagot — a munkabérekről nem is beszélve — versenyképes áron beszerezz«. Egy több-kevesebb tőkével rendelkező alakulat eszmé jére kell itt rátérni, még abban az esetben is, ha reálisan számolni lehet azzal, hogy a munkaadó állam, vagy város arányos előlegekkel hajlandS a helyi iparosságot támogatni. Nem szenved kél* séget, hogy az ilyen előlegekért az ipartestület csupán erkölcsi felelősséget vállat és ezért is annak a gondolatnak kell előtérbe lépnio, hogy egy olyan intézmény kreáltassék, mely mint hivatalos gazda-, sági egység szervezeténél fogva minden irányban gazdasági és vagyoni vonatkozású kötelmeket vák 1 alhat. t Ennek az intézménynek formájára, szervez*) tére, hivatási körének terjedelmére vonatkozólag e sorok irója nem akar e helyen kitérni, de kést* séggel bocsájtaná egy, e tárgyban összehívandó ankétnak, vagy bármely hivatott érdeklődőnek rea* delkezésére az egész konoepciót, amely a szegedi iparosságnak nemcsak a kőzszállitásokban való erőteljesebb részvételét tenné lehetővé, hanens távolabbi célokat is szolgálna, mert hiszen kétség* telen, hogy a szegedi iparosság mai széttagolt é's erőforrás nélküli helyzetében a mindennapi üzem folytatásához is a segitő kezet kívánják. Egy megfelelően felépitett iparos tőke és gazda,? sági intézmény valószínűleg jegecesedési pontjául szolgálhatna az iparosság összefogásának és termék szétesnék látszik, hogy ennek következtében a mai szétforgácsolt egységek önként és a szükséghez kéx pest csoportokba tömörülvén, megfelelőén állhat« nának sorompóba, akár a közszállitások, akár mái nagyobb vállalkozások terén, mert hiszen éhtíez^ mint általában a kérdés egész koplexumának meg* oldásához némi tőke mellett főként szintén az ugy-i nevezett »animus agendi« kell, az öntudatnak "és az alkotási vágynak az a motorikus ereje, amelyi nélkül a mai nyomott viszonyok kőzött a gazdasági osztályok terjedelmesebb vonalon magukon segw teni nem tudnak. j Bizonyos az, hogy a szegedi iparosságnak kö» szállításoktól függetlenül is meg kell találnia ön* magában az erőt, amely jelentőségéhez képest akcióképessé teszi. Bizonyos az is, hogy ennek gyakorlati módját meg lehet találni. Természete« sen vagy jól, vagy sehogy, de cselekedni — ok vet* lenül kell tDr. H. BA iimniunxn UUQC3EEOU Jön I ! ! Napkelet asszonya a csodaszép Madjlde Mosztafa vo!> lörck lióaőrökö né i.eméKes fe! éltével '«»«imi dalosversenyre tísstí%&\ sesebb kt-ttelben, különösen olcsó áron vállalom. MUIJer Emi kézlmunkaUxitte Szeged. Tskutkttr a l i flTCKXEK ingek, gallérok, nyakkendők ! spormartsnyÂk, zoknik csakis ' elsőrendű minőségeiben rendklvUlli olcsó szabott Arakon Poilák Testvéreknél, Szeged, Csekonlcs u. és Széchenyi tér. Legfőbb »vájci .Scfaatfhaaseni*, „Ooesa', Tiscot", „Movado«, ,,Helvetia",^Dcxa'*,..TavannesWatscb", sb gyártmányt) „junebans", stb g árt^ányu ébrsszió-, m«> és fa ó ák — 14 ka'áto« vas? és n ezüst ékszerek. BrilHáas, rubin, zapfair, stb ékszerek. legygrMk. oészsiándékak» ezüst kivitt „BafíidcKf. , „Wjuaer", stb. apacsa evoesiktbok eü üjazaigyia. „rts Misters Voice', „Ciltrrtbia* , „Dsccf. stb. gyártmán ,u kMfar gramofonok és lemezeit „Bigoty" •*d«»s»vrt Tse á-"oa elem k. \ Fnt f»3 sorolt világhírű v<bd|együ cikkek i^azoliáV, feoav« Mindenből csak tsríom labtitoc. Elsdás 8 bari (észlein Is! eUd, akár vísároln óha , s iduii n otzai m ai c^emh^z Nagy óra' és ékszerjoviló ós készítő müheiy. — K pes »'| g zè >nye . Régi l, 2, 10 ás 20 filléres nikkel pénzek kiáltása a legfobbaí TÓTH JÓZSEF órás és ékszerész Szeged, KBIesey a. I _ „ J W végéig a pé ?»erds részén Us szín en esüsS és arany pénsek JbevdlMsa a legmagasabb napi áront € â î0 «S N < Az idő pénz ! Ide, pénz és munkamegtakarítást ér el, ha hirdetési a MAGYAR HIRDETŐ IRODA RT. n mm. szegedi fiókja (Iskola ucca 20.) utján adja fel, hol legjutányosabban lehet hirdetési a fővérosf, vidék! és Ml!' földi lapokban elhelyezni, Malist p@üfes és stílszerű iiseiieisisésif garanfálliik. Az idő pénz f •o 9 N Wífi MS •t 1