Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-31 / 174. szám

DfiLMAGYARÖBSZlG 1927 falíus IvP vatalszobáját. . .. s . . . it kétezerkétszáz pengős költséggel idomítják egyéniségéhez, porcellán mosdóval egészítik ki berendezését. (A szegény közkórházi betegek jutottak eszembe, amikor néztem a szerelők lázas munkáját, a szegény közkórházi betegek jutottak az eszembe, akik számára hiába kért a kórház vezetősége /cr/ansz-burkolatu fürdőszobát, a tanács lukszusnak minősítette ezt a kívánságot.) Egy másik helyhez kötött hivatalfőnöknek most jutott eszébe, hogy az a szoba, ahol számos éve dolgozik, nem jó, mert nincs előszobája. A gondolatot tett követte, falakat törtek ál, összeköltöztettek néhány alacsonyabb rendű hivatalt, uj ajtókat vágtak, felbontották a padozatot, parkettet raktak a helyébe és most már lesz a szóban lévő urnák — előszobája is. megroggyant Íróasztalhoz, amelyen megkezdték közigazgatási pályafutásukat, mintha életük, fiatalságuk egy darabja lett volna. A Nagytatára gondol a vándor, aki urnák is volt olyan ur, mint akármelyik mostani, de mégis jól érezte magát öreg bútorai közben, amelyekhez éppen ugy ragaszkodott, mint szép, pirosraszitt tajtékpipáihoz. Most nagytakarilás folyik a városházán, kisöprik az öreg bútorokkal együtt a régi szokásokat, a régi, nemes egyszerűséget is és a torony alá beköltözködik az uj arisztokrácia és az — ízléstelenség. Egyetlen egy szoba dacol már csak az idők és erkölcsök változásaival, a kulturszenátor szobája. Talán festve sem volt azóta, amióta néhány évtizeddel ezelőtt elfoglalta, bútorai öregek és mégis szépek, szőnyegje kopott, divánjának boritóbőre évekkel ezelőtt Ebben a nagy felfordulásban akaratlanul j felfeslett, de hiába kéri, nem varratja össze is a régi város uraira gondol a vándor, akik senki. ugy ragaszkodtak ahhoz a kopolt, lintapattyes, | Vitéz Laci. A s^epedt és környéki árdrágítást ügyekre alkalmi „árdrágllásl tanácsol" állítanak Sei. (A Délmagyarország munkatársától.) A ! nősen a törvényszéket fogják erősen igénybe' szegedi árletörő razziákról már többször be- venni a vidékről befutott árdrágító ügyek. , •.. . . III 1. 1A 1 ... ÜJJ^ „1-H. „ számoltunk és megemlékeztünk arról is, hogy a razziák alkalmával több mint 40 feljelentéi; futott be az ügyészségre. A feljelentések legnagyobbrészét az ügyészség pótnyomozásra küldte vissza a rendőrségre. A pótnyomozásokkal a rendőrség néhány nappal ezelőtt készült el. A feljelentések jelenleg az ügyészségen feküsznek és a tervek szerint szeptember elején főtárgyalás elé utalják. Megnehezítette azonban az ügyészség helyzetét, hogy a szombati napon Vásárhelyről és Makóról olyan nagytömegű feljelentés érkezett be, amelyekre nem számítottak. KülöEddig ugyanis a nyári szünet alatt a törvényszéknek csak egy tanácsa működött, őszre mind a három tanács munkába áll, amelyik közül az árdrágitási ügyeket a Hábermanntanácsnak osztották ki. Az ügyeket a törvényszék elnöke soronkivül kívánja letárgyaltatni, így felmerült az a gondolat, hogy szeptember 1-től alkalmi »árdrágitási tanácsot« állítanak fel, hogy a felszaporodott árdrágítóügyek főtárgyalásai ne húzódjanak hosszú időre. A törvényszék elnöke az alkalmi tanácsot augusztus 15-ike után állítja össze. Müncheni levél. München, július. Ha valakit a remélt mű- j hatjuk, hogy bizony a mai ember kutturélvezet átszellemült hangulatába ringatná a muzeumok és képtárak városának a neve, ha eljut Münchenbe — csalódást érez. A hatalmas arányú ipari és kereskedelmi élet erélyesen ellensúlyozza ezt a hangulatot. A forgalom elképzelhetetlenül nagy és szinte vakítanak a járókelő szemébe ütődő reklámok, j plakátok, transparensek. A Justizpalast előtt, amely egyenes, kimért, j szögletes vonalával szinte sugározza a szí- ; goruságot, zugnak az autók, a Rathaus gó- \ tikus épülete előtt pedig tankokként dübörög- j nek az autóbuszok és a teherautók. Az ide ember, de teljes mértékben uniformis. Ma bizony ruházatról, mint régebben, nem lehet semmire sem következtetni. Egy knickerbocker ma a legspanyolabb spanyol combjait fedheti és legpedánsabb német is vigan szívja az amerikai pipát. De ha a viseletbeli divat uniformizál is, a viselkedésről legtöbbnyire meg lehet állapítani a nemzetiséget. Ha valaki udvariasan és odaadóan töri a németet és közben tagolatlan hangokat hallat, az magyar, mert németül beszél és magyarul káromkodik. Viszont. ha valaki nem törődve avval, hogy genforgalom talán a legfontosabb része a vá- \ értik-e vagy sem, a maga anyanyelvét hadarja, ros vérkeringésének. Égy tréfás megjegyzés j az már nem is lehet más. mint angolszász. szerint, mely különösen a szállók idegenekkel teli halijaiban közkeletű, több Münchenben az idegen, mint a »benszülölt«. S ha a | szállodai sátorverők ironizálását nem is lehet teljes mértékben komolyan venni, igaz az, hogy az átutazók száma százalékban jelentékeny hányadát teszi ki a lakosságnak. Az j idegenforgalomra nagy apparátussal készül- j tele el az érdekeltek. Hivatalok, magánosok, •• szállók, muzeumszemélyzet a legnagyobb tő- jj megek óhajait is simán és tökéletes rend- f ben intézi el. Az uccákon mindenütt hole- j lek, penziók, Fremdenhcimé-'k sorakoznak és ezek legnagyobb része állandóan zsúfolt. A legnagyobb forgalmuk persze az olcsóbb helyeknek van, mig a Hotel Vierjahreszeiien mindig csendesen és hűvösen előkelő. A Bráuerei-ck asztalai mellett ismét túlnyomó többségben idegenek tanulmányozzák talán a leginkább közkedvelt müncheni specialitást, a sört. Mert ez hatalmas iparág itt, óriási serfőzdék, rettentő mennyiségeket termelnek. Ezeknek a végetér hetetlen hordósotoknak fátlára nem is tudja a néző elképzelni, kogy létezik elég torok a hatalmas sörtengerei: elfogyasztására. S ha körültekintünk a sokaságon, amely ; többek közt a sörgyárakat megtekinti, lát- j Ha a különben kedélyes bajor bizalmatlan pillantásokkal méreget valakit, az illető nem francia, nem is belga, hanem német, mr3 pedig porosz. ® Azonban tul a zajon, a forgalmon, a sok. nyelvű embertömegen van Münchennek egy másik élete is. A Propyleum ivei alatt még autók visszhangoznak, de már néhány lépés? sel távolabb, a Glyptotheka korynthusi 0% lopai mögött, az antik művészet levegőjét szív. hatjuk. A legrégibb görög-római szoboremié. kek sorakoznak itt harmonikus rendbe. A forgalom útjáról letérve, eljutunk két palotához, ahova folytonosan özönlenek a? emberek és ez a két palota a régi és aj uj Pinakotheka. Hamarosan előkerülnek az utikönyvek, katalogusok, jegyzőkönyvek és a karaván meg. indul a régi Pinakotheka felé. Itt aztán minden emberi szó suttogásra csendesedik. Itt templom van. A művészet temploma. A művészettörténet legnagyobb alakjainak alkotásai sorakoznak itt egymás mellé. A vászír beszélnek emberekről, hangulatokról, alL;, jkról. Csanach, Holbeín, Dürer biblikus tárgyú festményei gyönyörű átmenetet adnak Rembrandt sötét hátterű hangulataihoz, majd pedig Rubens müveihes. A festészet Pantheonja vonul el előttünk Tintorettotól Tizianig, Raffael Lausitól—Leonardo da Vinci-ig. S ha talán az első termek oltárképei kőzött elkalandoztak volna a gondolatok, ha talán a művészet első termékei, a fafestményü oltárok kőzött feltűnt volna a Hauptbahnhof lelki képe, a belső termekben már ninos gondolat, nincs egyén, egyetlen tág pupilla az egész közönség. Az uj Pinakotheka előcsarnokában Canova Parisa és Thonvaldsen Adonisa fogad. A szobrászat két antipólusa találkozott itt össze, hogy egy örökké emlékezetes benyomássá olvadjon össze. Ez a képtár az uj művészet termékei számára épült. Itt már a mai ember szivdobogása érezhető. S ha a régi művészet a csodálat érzését kelti, itt a közelmúlt alkotásai között felemelkedetten talál magára a mai ember. És itt Makartok, Corot-k, Kaubachok diadalmenetében hosszasan áll meg egy kép; előtt néhány magyar. A kép alatt szerényen húzódik meg Munkácsy neve. De már későre jár az idő, a muaeumszol* gák idegesen kezdenek szemlélődni. Már zárják a muzeumokat. Négy óra. Néhány alkalmazott jár körül és behatóan nézik az ablakzárakat és a termekben elhelyezett thermoés hygrometereket. Az autó siet már és az állomás zaja elíus minden hangulatot. F. E. ®99999mmm®99999999999* 1 Jön ! I! «szón,» | Napkelet asszonya g a csodaszép Madjide Mosztafa § á volt tör c-t, trónö/öüö.r.e személyei a m fellépté el $ mm® 99999999999999999999 Női la selyem flór 3'— Pengő, 908 Schweizi la selyem, szavaiolt minőségű «•— Pengő. PHI1 II fr TE£717¡ÉpCB? Férfi selyem ilőr divatzokni 1'70, 2"40, 3*— Pengő, r ISfcSpRift i Edl ® tn^n [¡adsniráfe srarl raktáraiban Szeged, Csokonlcs ncca és Szfehcari № A Szegedi Gazdasági Vasutak (Kisvasút) Hocsííolba, várótermeibe és állomásaira X..T. MSGYIR HIRDETŐ IRODA KA TELEFON 17-59. Mhi 166 Ugyanott Igen tutáayosan mcgrenclelöetö a axomsséaos nagyUössegekben HSxleltedö tmtóbusssok •teit aráes&irifelése oldaléira feaíeit is, Gte égess város termeiére.