Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-22 / 166. szám

fíSfiJkjjSusjV DÉLMAGÍARöKSZAff * f r % Báró Gaudernák rokonai kaució elleiében kérik a sikkasztó végrehajtó szabadlábrahelyezéséí. »A Délmagyarország munkatársától.) rA ujyatali sikkasztás miatt letartóztatott báró Handernak Rudolf birósági végrehajtót — punt ismeretes — a vádtanács nem helyezte rtabadlábra, amiért is a báró a vádtanács ha­iározatát felfolyamodta a táblához. A letar­tóztatott báró felfolyamodási kérelmét a tábla, értesülésünk szerint, még pénteken letárgyal­ia és véglegesen dönt a szabadlábrahelyezés Igyében. ¡Báró Gaudernak védelmében dr. Balogh a szabadlábrahelyezést azon az alapon hogy, m báró idült alkoholista és akarni elhatározása korlátolt. ífeykedéseit legjobban igazolja az, hogy csak olyan ősszegeket sikkasztott el, amennyi a napi alkoholfogyasztáshoz kellett. Nemegy­szer százmilliók forogtak kezén, amelyekhez Gaudernak hozzá sem nyúlt. Különben a báró végrehajtó megmentésére a Csütörtöki napon Szegedre érkeztek báró Gaudernak rokonai, akik elhatározták, hogy kaució ellenében fogják kérni a letartóztatott szabadlábra helyezését. Tizezer pengő erejéig vállalnak garanciát a hirek szerint a báróért. A kaució összegét az ügyészség szabja meg, amely azonban nem fog kitenni tizezer pen­gőt. A család elhatározta azt is, hogy abban az esetben, ha a báró szabadlábra kerül, azonnal szanatóriumba helyezik el, mert meg­vannak győződve arról, hogy a báró nem be­számítható állapotban követte el tettét TorökvIlágSsell tömegsírt találtak az egyetemi internátus alapjának ásásánál. IA Délmagyarország munkatársától.) Né­hány nappal ezelőtt kezdték el ásni a DMKE palota hatamegett az egyetemi internátus fun­Öamentumát. Csütörtökön már másfél méter } mélységben jártak a munkások ásói, amikor nagymennyiségű egymásra dobált csontvázak­ba. koponyákra, lócsontvázakra, agyagkondé­tokra akadtak. A munkások a leletről jelen­tést tettek a rendőrségnek, amely a városi tmueumot is értesítette. Még a délelőtt fo­lyamán bizottság ment ki a helyszinre. Meg­állapították, hogy a lelet nem tartozik a rend­őrség hatáskörébe, amiről jegyzőkönyvet is Vettek fel. Később a városi muzeum részéről Sebestyén Károly nézte meg a koponyákat, amelyek között sok sérült is volt A koponyák alka­tából, valamint állapotukból megállapítást nyert, hogy azon a helyen, a régi vár sánc­árkának közvetlen közelében egy törökvilág korabeli tömegsír van, amelybe a vár körüli csatározások török és magyar áldozatait te­mették. A fundamentumásás további munkálatait ezentúl a muzeum is figyelemmel kíséri, hát­ha sikerül Szeged történelmébe bevilágító le­letre bukkanni. A város ragaszkodik „A belügyminiszter köiíségveíésl keretei között még csak nem Is reprezentálhat a véros." (A Délmagyarország munkatársától.') 'A ü ben szerepel és azt ajánlja, hogy vagy szál­város tanácsa csütörtökön foglalkozott azzal a J litsa le a város a házgondnoki dij százalékos belügyminiszteri leirattal, amely a mult év 1 kulcsát, vagy pedig pausál Összegben álla­uovemberében fölterjesztett 1927. évi költség- j pitsa meg a házgondnokok járandóságát A vetéssel kapcsolatban érkezett meg két nappal ezelőtt Szegedre. A tanácsban a belügyminisz­ter változtatásai nagy izgalmat keltettek, bár 'Scultéty Sándor főszámvevő, aki szintén jelen volt az ülésen, bejelentette, hogy azok a bevé­telek, amelyeknek összegét a miniszter fel­emelte, a legnagyobb valószínűség szerint meg is valósulnak a miniszter által megállapított ¡arányban. A belügyminiszter leiratát Rack Lipót pénz­Ügyi tanácsnok tételről tételre ismertette és « különböző rendelkezéseket a tanács tagjai különböző megjegyzésekkel vették tudomásul. ;Dr. Gaál Endre kulturtanácsnok, a szabad­iéágon lévő polgármester helyettese mindjárt jfe referáda elején kijelentette, hogy a múlt­ban a miniszter mindig azt kifogásolta, ha • költségvetés tételeit nem az utolsó három tesztendő eredményei alapján kalkulálta ki S váras, most meg azt kívánja, hogy csak mult esztendő eredményeit vegye figye­lembe. r A miniszteri változtatások ellen Turőczy Mihály főügyész fakadt ki a legélesebben. — Nem lehet egy nagy város háztartását ennyire megkötni mondotta többek között —. Egészen biztos, hogy megyei ember volt az, aki ezt a rende­letet megfogalmazta, nem látott városi köz­igazgatást soha. De az se, aki azt a tőrvényt csinálta, amely jogot ad a kormánynak az autonómia megszükitésére. , — fis ezt még mindig autonómiának csu­fbljdk _ tette hozzá dr. Pálfy József. Rftck tanácsnok ezután a házgondnoki dl­ffir» vonatkozó kifogásokat ismertette. A bel­Ögyminiszter aránytalanul nagynak tartja azt' w ösiasget, amely ezen a n<ren a költ^gvetés­mult év óta a város a városi házak bérjö­vedelmének őt százalékát adta a gondnokok­nak. Azelőtt tiz százalék volt a házgondnoki dij/ Rack tanácsnok azt javasolta, hogy; a tanács szállítsa le a kulcsot egy százalékra, mert a városi házak bérjövedelme eléri már a négy­milliárdot és igy az egy. százalék negyven­millió koronának felel meg. Scultéty, Sándor főszámvevő a pénzügyi tanácsnok javaslatát azzal egészítette ki, hógy a tanács határozata már most, augusztus elsejétől kezdve lépjen hatályba, az egy, százalékot azonban tulke­Vésnek tartja. A tanács végül is abban állapodott meg, hogy augusztus elsejétől kezdve két százalékra redukálja a ház­gondnokok jutalékát. Különösnek találta a tanács, hogy a bel­ügyminiszter a város hatóságának megkérde­zése nélkül emelte fel hatvanezer pengővel a laktanyák tatarozására szánt összeget, ki­zárólag a katonai hatóságok meghallgatása abapján. Nagy feltűnést keltett az Is, hogy a miniszter törölte a költségve­tésből a Somogyl-kőnytár előre nem látható rendkívüli kiadásaira előirányzott 160 pengőt. — Móra Ferkó ebből a 160 pengőből fe­dezte eddig a postaköltségeket — mondotta a főszámvevő. A legnagyobb konsternációt mégis az ötven százalékra kontemplált községi pótadó negy­ven százalékra való redukálása okozta. — Nem lehetne nekünk a rosz» szu! Iislorm&lt miniszter rendel­kezése ellen a jól informált ml" niszlerhez fordulni — kérdezte a főügyész. A főszámvevő bejelentette ezután, hogy a költségvetés bevételi tételeinek felemelései a legnagy obb valószínűség szerint meg is való­sulnak. Amikor a számvevőség az elmúlt év őszén összeállította a költségvetést, az akkori viszonyok alapján reálisán kalkulált. Más, nagyobb összegeket nem állithatott akkor be a költségvetésbe. Ennek az évnek első felébea azonban változtak a viszonyok és az első fél­évi eredményből arra lehetett következtetni, hogy az év végéig mégis befolynak ezek a nagyobb összegek is, bár csalódást is hozhaü a második félév. — Azonban, ha mégis valósulnak a belügy­miniszter által felemelt tételek, a többletet mégsem szabad a pótadó rovására irni, oda kellene csatolni a városrendezési célokra elő­irányzott és tulalacsony összeghez, hiszen a költségvetés összeállítása alkalmával kényte­len voltam nagy mértékben redukálni a mér­nöki hivatal városrendezési költségvetését. Az a kérdés, hogy. belenyugszunk-e a pótadó le­szállításába. — Nem nyugszunk bele, hanem felírunk ellene és kérjük az ere­det! költségvetés jóváhagyását, — mondotta Turóczy főügyész. Elmondotta ezután a főszámvevő, hogy a városnak ebben az évben nagy, költségveí sen kivüli kiadásai ís lesznek. Az uj egyetemi kisajátításokra legalább négymilliárd korona szükséges. Nagy összegeket emészt fel majd a városrendezés is, sok pénz kell az országos dalosverseny költségeire. Ha tehát a minisz­ter ragaszkodik a negyven százalékra redu­kált pótadóhoz, akkor ezekre a kiadásokra, amelyekre a város hatósága a költségvetés összeállításakor még nem gondolhatott, nem marad fedezet Éppen ezért javasolja, hogy, a tanács irjon fel a belügyminiszterhez, tá­jékoztassa részletesen a helyzetről, jelentse be, hogy a költségvetés egyes tételeinek meg­változtatásához hozzájárul, azonban kérje ar ötvenszámiékos pótadó engedélyezését. így, 222.000 pengő többletbevétele maradna a vá­rosnak, amiből fedezhetné a rendkívüli ki­adásokat Ezután arról volt sző a tanácsülésen, hogy a miniszter által megváltoztatott költségvetés keretei között a város teljesen elveszti a sza­badmozgás legminimálisabb le« hetőségeit is. Egyetlen fillér sem marad azokra az előre nem látható rendkívüli kiadásokra, amelyek élői a város nem térhet ki. Ezek a rendkívüli kiadások rendszerint reprezentációs célokat szolgálnák. Ilyen volt például az a tekintélyes összeg, amelyet az egyetemi tanárok szegedi, összejövetele emésztett fel, ilyen lesz az or­szágos dalosverseny költsége is, amelyre a vá­ros hatósága már eddig nyolcezer pengőt elő­legezett, de ez az összeg a legnagyobb való­színűség szerint legalább tizenötezer pengőre emelkedik. Nem lesz pénze a városnak arra sem, hogy méltó fogadtatást rendezzen a kor­mányzó számára, aki a tanács értesülése sze­rint az ősszel ellátogat Szegedre. A tanács végül is elfogadta a főszámvevő javaslatát és elhatározta, hogy felterjesztést intéz a belügyminiszterhez, kérve az ötven­százalékos pótadó engedélyezését. MBWBBafflFUtW'1 l^fW/MLümia1!) • gg Jiváféte! — Kanada és Magyarország között London, julius 21. Ottavábói nem hivata­los, de megbízható forrásból jelentik, ho . Thomas Murry államtitkár látogatást tesz ő: z­szel Európában. Utjának célja, hogy ren­dezze azokat a jóvátételi kérdéseket, amelyek Magyarország és Kanada kőzött még függőben vannak. Kanada igénye Magyarországa í szemben összegszerűen körülbelül háromns­gyedxnülió dollár, beleértve azt a kőveíelé is, amely a Budapest közelében fekvő na;. mezőgazdasági gépgyár telepének kisajátít ­miatt emelt Kanada,

Next

/
Thumbnails
Contents