Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-21 / 165. szám

1ü27~lulius "21 DÉLMAGYAROIiSm; .n 1 Báró Gatidernak már hivatali Működése alatt sem volt teljeseit beszámítható ? (A Délmagyarország munkatársától.) Báró i Gaudernak Budolf bírósági végrehajtó, akit az alkohol taszított a lejtő útjára — mint is­meretes —, napok óta az ügyészség foglya. A megtévedt báró végrehajtó sorsa iránt részvét­tel fordulnak kollégái, amit igazol az a körül­mény is, hogy a megkárosított magánosok fel­jelentéseiket a család intervenciójára már mind visszavonták, ugy hogy mindössze mint­egg 300 pengő az az összeg, amely miatt a báró ellen hivatalból indult meg az eljárás. A 300 pengő hivatalos pénzekből hiányzik. 'A megtévedt végrehajtó ezeket a pénzeket nem egyszerre sikkasztotta el, hanem kisebb rész­letekben vette magához, hogy alkoholra váltsa fel különböző kocsmákban. A vizsgálati fogságba került, volt elegáns gárdatiszt egészségügyi állapota egyébként "napról-napra rosszabbodik. Cellájában egész nap apatikusan néz maga elé és hangosan gondolkodva foglalkozik ügyével. Tévedésnek minősiti a hivatali visszaéléseket, amelyekről nem tudja, hogy hogyan keletkeztek. Amint mondják, sáriin összeesik, furcsa szavakat mormol és ugy látszik, mintha elméje elbo­rult volna. A vizsgálóbíró előtti kihallgatása alkalmával kétszer is összeesett, ugy hogy fel kellett locsolni. Amikor magához tért, mái­nem tudott összefüggően beszélni. Jogászi és orvosi vélemények szerint báró Gaudernak már hivatali működése alatt sem volt teljesen beszámítható és csak hosszas szanatóriumi kezelés után hozható olyan álla­potba, hogy tettéért felelősségre lehessen vonni. A báró végrehajtó különben a törvényszék további fogvatarlását elrendelő végzését felül­folyamodja a táblához, mert reméli, hogy a tábla szabadlábra helyezi. A gazdasági pangás miatt állított a város kisehh adójövedelmeket az Idei M aye' (A Délmagyarország munkatársából.) Rész­Ietesen beszámolt a Délmagyarország arról a belügyminiszteri leiratról, amely a még no­vemberben felterjesztett idei költségvetésre ér­kezett és amely alaposan megbolygatja a vá­ros háztartásának tervezett programját. A bel­ügyminiszter — mint közöltük — törvényes felülvizsgálati joga alapján erősen megvál­toztatta a költségvetés néhány tételét, emelte a bevételeket és redukálta a kiadásokat, ugy, hogy megváltozott a költségvetés végeredmé­nye js. Az eredeti költségvetésben szereplő 810.000 pengős hiány, amelynek fedezésére a közgyűlés ötvenszázalékos pótadót állapított meg, 588 ezer pengőre csökkent és ennek ará­nyában a miniszter negyven százalékra csök­kentette a pótadó kulcsát U A miniszter változtatásai nagy izgalmat kel­tettek a szegedi városházán, ahol attól tarta­nak, hogy ezek a változtatások esetleg megza­varják az idei költségvetés egyensúlyát, hogy a miniszter által felemelt jövedelmek nem valósulnak meg. A Délmagyarország munka­társa érdeklődött ezzel az üggyel kapcsolatban Rack Lipót pénzügyi tanácsnoknál, aki elmon­dotta, hogy a miniszter rendeletét csütörtö­kön terjeszti a tanács elé — A tanács javaslatomra valószínűleg ki­adja a rendeletet a számvevőségnek, hogy az állítsa össze a miniszter rendeletére küldendő ! választ, illetve jelentést. A számvevőség rész- J letesen foglalkozik majd a rendelet minden egyes részével, nemcsak azokra terjeszkedik ki, amelyekben bizonyos felvilágosításokat kér a miniszter, hanem megindokolja majd a mi­niszter által megváltoztatott tételeket is. A számvevőség ugyanis teljesen reális alapon számolt, amikor az elmúlt évben összeállította a költségvetést. Reális számitások eredménye­MMHII««íjjmiMimu««—«UH <i mmw A világhíres, rendkívül kényelmes Co oks-ci p öte Szegeden Kizárólag 53 PáLlffyital Telefon IS-15. Kölcsey ucca t. képen irta elő a most megváltoztatott jöve­delmi tételeket is. Igaz, hogy például a város forgalmi adórészesedése és a városi borfo­gyasztási adó címén kisebb összegeket irt elő, mint amennyi a mult évben tényleg befolyt, ennek azonban az az oka és magyarázata, hogy az elmúlt év második felében szemmel­láthatólag csökkent a forgalom, kisebb volt a fogyasztás. Leszállt a bor ára, mert nem igen voltak exportálási lehetőségek, rossz volt a termés is. Ilyen körülmények között számí­tani kellett a városi jövedelmek megcsappaná­sára is, mint ahogy ezek a számitások bei is váltak. A számvevőség kifejezetten azért irányzott elő kisebb összegeket, hogy, meg­őrizze a költségvetés realitását. — Van a miniszteri leiratnak néhány olyan része is, amelyben bizonyos dolgokra felvi­lágosító jelentést kér a miniszter. így többek között a belügyminiszter jelentést kér arra is, hogy milyen közgyűlési határozatok alap­ján kapják a városi főtisztviselők a huszonöt­százalékos városi pótlékon kivül a személyi pótlékot is. Meg fogjuk irni, hogy ezeket a pótlékokat be ügy miniszterileg jóváhagy ott köz­gyűlési határozatok alapján folyósítja a város főpénztára. Elmondotta végül Rack tanácsnok, hogy a tanács a számvevőség jelentését a közgyűlés elé fogja terjeszteni. Bár a közgyűlésnek auto­nóm joga, hogy feliratilag tiltakozzék a sérel­mesnek gondolt kormányhatósági rendelkezé­sek ellen, ennek a jognak sok gyakorlati ér­téke nincs. — Demonstrálni pedig nem nagyon érdemes — mondotta a pénzügyi tanácsnok —, mert még jobban magunkra haragítjuk a kormányt. A közgyűlés majd a miniszter kívánsága ér• telmében módosítani fogja a költségvetést..« a a vaross és terjesszék ki felett az ellenőrzés körét. A Délmagyarország szerdai számában is­mertette azokat a változtatásokat, amelyeket a bel­ügyminisztérium Szeged város 1927. évi költség­vetésén eszközölt. Aki a tudósítást olvasta, azt a meggyőződést szerezhette, hogy a változtatások nagyon is helyénvalók voltak és szigorúan a pol­gárság érdekeinek: a. közvagyonnal való takarékos­kodás elvének szemmeítartásával történtek. Igen különös tehát az a visszhang, amelyet a cikk végén »illetékes' informátor« nyilatkozataként közöl. Ez a nyilatkozat éles ellentétben áll minden szegedi polgár kívánságával és elhibázott bírálata a belügyminiszter rendeletének. A kritikát gyakorló »illetékes tényezős azzal kezdi nyilatkozatát, hogy a belügyminiszter ren­delete zöld asztal mellett, a város ügyeinek is­merete nélkül készült, majd az uccakövezés, csa­tornázás szükséges voltáról szól és a városi kiadá­sok eltörléséről és a jövedelemnek a polgárok kőzött való szétosztásáról példálózva fejezi be mondanivalóját­Az »audiatur et altéra pars< elvénél fogva le­gyen szabad hangot kérnem az »illetékes tényező« véleményével szemben egy másik, nem kevésbé illetékes véleménynek: a polgárság bírálatának e kérdésben, amellyel sietek megállapítani, hogy a tegnap elhangzott kritika nem lehet helytálló. Nem szükséges ugyanis a helyi viszonyok na­gyobb ismerete annak megállapításához, hogy a bevételek emelkedő tendenciája mellett nem sza­bad egy reálisan szerkesztett költségvetésben in­dokolatlanul kevesebb bevételt előirányozni, mint amennyi az előző évi eredmény volt. De nem két­séges és a város viszonyainak ismerete nélkül is áll a tétel, hogy egyes városi üzemek hasznát csak a városi háztartásban, közcélokra szabad felhasználni. Ezek oly általános dolgok, amelyek helyi ismereteket egyáltalán nem kívánnak. Ami a költségvetés részleteiben eszközölt vál­toztatásokat illeti, megállapíthatjuk, hogy azok is egészen helyénvalók, mert a város közönségének szempontjából nem érdekt.elen feltenni a város­gazdálkodás ellenőrzésére hivatott felsőbb fórum részéről a kérdést, hogy __ a város főtisztviselői milyen közgyűlési ha­tározat alapján kapnak 25 százalékos sze­mélyi pótlékot, de szükséges valahol érdeklődni a kisvasút költségvetése, a város épületei­nek karbantartási költségei, a városi házak gondnokainak jövedelme és általában a városi gazdálkodás minden egyes ügye felől, még ha mindjárt — állítólag — a heíyi viszonyokkal ismeretlen tényezőnek is. Ez a helyi viszonyokkal ismeretlen tényező sokban tudja pó-i tolni a törvényhatósági bizottság hivatását, a költi ségvetés bírálata terén bizonnyal alaposabban és nagyobb szakismerettel Ha az ellenőrzésre hivatott fórumok e munká-i jukat aprólékosan, a részletekre is kiterjedően végzik, ezért őket csak elismerés, nem fölényes kritika illeti, amely a jelen esetben még ténybeli­leg sem fedi a helyzetet, mert a költségvetésből egyetlen pengőt sem töröltek, amely hasznos be* ruházásra: kövezésre, csatornázásra volt szánva. Ellenben rámutattak arra, hogy a városnak nem a pótadó az egyedüli jövedelmi forrása és az a »miniszteri számtiszt« (mellesleg szólva, a valóság­ban igen tapasztalt és magas rangban álló elismert szakember), aki számszerűen bebizonyította, hogy a városnak nincs szüksége 50 százalékos pótadóra, de még 40 százalékosra sem nagyon, helyi ismeret nélkül is megszabadította a szegedi adófizető pol­gárságot annak a tehernek 20 százalékától, ame­lyet helyi ismerős számvevői bölcsesség akart indokolatlanul amúgy is nagyon megterhelt váli laira rakni. A belügyminisztérium egy szóval sem kifogá-t solja, hogy a városnak kiadásai vannak, amint-t hogy ezt mindenki egész természetesnek is ta­lálja. Azt sem kívánja, hogy a kiadásokat töröU jék el és a bevételeket osszák szét a polgárok között, de igen is látni akarja, hogy a városok­mire költik az adózók verejtékkel szerzett fil­Triafsn 11-83, Korarö Mozi Telefon 11 85 Telefon 16-33. Széchenyi Mozi Telefon 16-33. jülles 21 éu, csütörtökön BAGOLYSZEM. (A NAOY TÖRZS KINCSE.) Indián tőrtánei 2 rész, 12 felvonásban egyszeire. Előadások kezdete hétköznap 5, 7, 9, vas'.r- és ünnepnap 3; 5. 7 és 9 órakor. Julius 21-én, csütörtökön Dráma a világító toronyban. Tengerész dráma 7 fei?oná?ban. Főszereplő: Rene Navarre. Azonkívül: A Mis gentleman. Életkép 7 felvonásban. Főszereplő: Jean Foresí­E'őad^sok kezdete hétköznap 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents