Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-21 / 165. szám

Itilíta Sí. DÉLMAG YARORSZAG Lord MotQermere nyilí levelei Intéseit Menes&ez a trianoni öélce igazságtalanságairól„ „A. trianoni béke nem le&et végleges." ¡Budapest, julius 20. Benes külügy miniszter I eseb parlament egyik utóbbi ülésén — ismeretes — éles támadást intézett lord ellen, aki lapjában, a londoni ffjp Mait-ban megkezdte agitációját a tria_i béke revíziója érdekében. Lord RotherJ^e most levelet intézett Beneshez és ezt a Nagyjelentőségű levelet Az Est utján hozta a magyar nyilvánosság tudomására. Lord RotIttere nagyjelentőségű levele a következő} Btím külügyminiszter. Qemellenciájának " r J > Peátp. Kegyelmes üraml 1 Értesültem, hogy «aenáfusí beszédében azzal vádolt meg, hogy háborút szitok az utódállamok közölt Ez teljesen ellenkezik , Céljaimmal. Háború szitása helyett éppen < áz igazi békét akarom előmozdítani fel' lépésemmel. Sokkal nagyobb véleménnyel vagyok Excellenciád államférfiúi képességeiről, minthogy hihesse tn, miszerint ön higyjen a tartós béke lehetőségében mai határok alapián magyar terűleiek visszaadása nélküL mindenütt, ahol az atódállamokban ők többségben vannak. Excellenciád éppen ugy tudja, mint én, hogy a trianoni béke mai formájában ( gyedül azért jöhetett létre, mert a nagyhatalmak képviselői teljesen tájékozatlanok voltak a területek komplikált nemzetiségi és politikai viszonyai felöl. Rendelkezései éppen ezért nem tekinthetők véglegeseknek« A prágai parlamentben számos olyan kerület képviselője fid, melyeket soha nem lett volna szabad. Magyarországtól elszakítani, ezeknek lakossága sohasem nyugszik bele mai helyzetébe, mindig visszatérni igyekszik hazájához. Nem azért halt meg egymillió brit kalona, hogy haláluk árán a jogtalanságot tegyük árrá Európa ezen részében» tlyen kiáltó igazságtalanságokat nem lehet szótlanul nézni. Magyarországnak vannak barátai, kik nem nyugszanak, mig az egész világ tudomást nem szerez a vele történt igazságtalanságokról, arról, hogy az utódállamok mennyire elnyomják, jogaikból kirekesztik a hozzájuk csatolt magyarokat Kérem Excellenciádat, hogy, mindig tartsa eszében, miszerint Anglia és Franciaország barátsága és áldozatai nélkül Csehszlovákia nem is léteznék. A győzelem azonban, amiért 'Anglia annyit áldozott, nem szolgálhat igazságtalanság és jogtalanság takarójául Ha Csehszlovákia visszaél azzal, amit kapott, ugy el kell készülnie arra, hogy Anglia barátsága és érzelmei teljesen elfordulnák tőle, helyüket csalódottság és közömbösség foglalja el. Elvárom Excellenciádtól, hogy levelemnek olyan publicitást ad, mint szenátusi beszédének. Lapjaimban egyébként: üiból visszatérek a dologra. Excellenciád alázatos szolgája Lord Rothermeri. A szerdai hetipiacon mindössze két Kis árdrágítót fogíaU le a detektivela U Délmaggarorsság munkatársától.) A mlmagyarországi nemrégiben részletesen számolt a szegedi rendőrség akciójáról rendőrség — mini Ismeretes — állandó t( (ártott a piacokon, hogy az árdrógi* egfélemlttse. A rendőrség munkája «110 eredménnyel Járt, 19 érus ellen indult Éieg eltérés. A feljelentéseket az ügyészség #r!zsgálla és azokat újbóli nyomozásra visz* •Kiküldte a rendőrségre, i Az árdrágításon ért embereket a rendőrsé' yea csütörtökön reggel hallgatják ki, dr. 'Wéber Árpád rendőrkapitány két napon át foganatosítja a kihallgatásokat. A plaei árusok lifétel nélkül azzal védekeznek, hogy ők mór a termelőktől olyan drágán vásárolják a terményeket, hogy olcsóbban nem tudtak árulni. Az ügyészség intézkedésére a rendőrségi kihallgatások után azonnal elkészítik a vádiratokat, amelyek alapján a törvényszék uzsoratanácsa még augusztus elején kitűzi a tárgyalásokat. Itt emiitjük meg, hogy a szerdal hetipiac alkalmával a rendőrség ismét meglepetésszerű razziát tartott a kora reggeli órákban és csak két kts ptact árust értek klsebbszerü árdrágításon, akik ellen szintén megindult az eljárás. Ezek az árdrágítások már nem olyan jelentősek, sőt egyesek szerint a néhány fillérrel magasabb árakat mér nem is ¡ebet ó^ré^itáp tatepóriájába sorozni. A szegedi iisziviselöR memorandumban UériR a Kormánytól, J&ogy ne szabadítsa fel a laRásoKat. §A Délmagyarország munkatársátólA Szegedi Tisztviselők Otthona szerdán délután »ndkivüli közgyűlésen foglalkozottt a közeli lakásfelszabaditás problémájával és elhatározta, hogy memorandumban tiltakozik a rendelet ellen és csatlakozik a Szegedi Lakók Szövetségének mozgalmához. - A közgyűlést Hauser Rezső Sándor elnök öyitotta meg, röviden vázolta a lakások kötött forgalmának felszabadításáról szóló rendeletet, amely érzékenyen érinti a köztisztviselőket, miután mindannyian lakók. A köztisztviselőket az utóbbi időben súlyos csapások &ték, a drágaság teljes súlyával nehezedik teájuk és most legutóbb is korlátozták a betegsegélyzést, amihez most a lakásfelszabaditás járul. Szenttamásiy Miklós ny. kúriai biró, M ültet Mór ny. börtőnigazgajó, Föriter József és *erner. L$jos.Jörvéi?yhatósági, bizottsági tag hozzászólása után a közgyűlés elfogadta az előterjesztett memorandumot, amelyet elküldenek az összes minisztereknek, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszternek pedig küldöttségileg fognak átadni. A memorandum hosszasan foglalkozik a szegedi köztisztviselők helyzetével, amit a drágaság idézett elö, mert az illetmények még távolról sincsenek a drágasággal összhangban. Aggodalommal tekintenek a jövő elé, mert ha a lakásokat felszabadítják, számolniok kell azzal is, hogy az uccára kerülnek. Szegednek egyébként is különleges helyzete van. Az építkezés a háború után nem indult meg, a magántőke csak egy-két magánházat i épitett. Igaz ugyan, hogy a Somogyi-, Aigner-, Vasutas- és egyéb telepeken mintegy 1300 lakóház épült, de tisztán és kizárólag magáncélodra és legnagyobb részben olyanok, melyek a legelemibb tisztviselői igényeket sem képesek kielégiteni, nem tekintve azt, hogy, a város belterületén elhelyezett hivataloktól távol esnek. Az ezen építkezések által felszabadult lakások pedig külvárosi egészségtelen pincelakások voltak. A város épitett 166 tiszt* viselői lakást, de itt vagonlakók és meneküli tisztviselők nyertek elhelyezést. A négy városi bérpalota 91 lakásával [ szemben az egyetemi építkezések miatt lebontott palánki részek 113 laLójának elhelyezéséről kell gondos- ' kodni. A városban sokszáz, sőt ezer egészségteteö lakás van, amelyeknek lakóit okvetlenül el kell helyezni és most az erdőigazgatóság és; kulturtartományi központ felállításával 98 család lakásáról kell gondoskodni. Ezért november 1-től kezdődő haíáEylyal rendeletileg intézkedjék a kormány, hogy a lakások szabad forgalma továbbra is megköttessék. Maradjon meg az eddigi bevált módszer és & lakbérek percentuális emelését^í'olytassa oly, arányban, aminőben az a közszolgálati alkalkalmazottak részére megállapított lakbérilletmény emelkedik. Másodszor rendeletileg intézkedjék a kormány, hogy az az eljárás, amelynek alapján a háztulajdonosok a felszabadult lakások után lelépési dijat követelnek éá a bérlők ilyent fizetnek, mindkét íéh-e nézvaj büntető szankció alá kerüljön a lakásokkal való üzérkedéssel egyetemben. A nagy lelkesedéssel elfogadott memorandum felolvasása után elhatározta a közgyűlés, hogy minden erejével támogatja a lakék szőr vetségének a lakások felszabadítása ellen irányuló akcióját\ ^meaaa^^ms^mssmaBswvmu w i.1 • «KiiMM^^g^sMBgsfe Hogyan lett a 20 ezer arany* koronás állami szubvencióból — 5 pengő 80 fillér. (A Délmagyarország munkatársát ölj A háború előtt az állam évente húszezer arany* koronával járult hozzá a szegedi kegyesrendi váí rosi főgimnázium főntartási költségéhez, a város viszont kétezer koronával segiteítc az állami főgimnáziumot. Azóta elmúlt másf.cl évtized, a vahitáris viszonyokban bizonyos változások tői> téntek, a békebeli aranykorona olyan papirkoro* nára devalválódott, amely nem éri meg hajdani értékének egy tizen négy ezerötszázad részét sem, a papírkorona viszont pengőre változott. Eunek a sok valutáris változásnak az eredményeképen a város ebben az évben a békebeli 20 e z e c aránykoronás szubvenció helyett nem több és nem kevesebb, mint öt peugü 80 íiljért kap az államtól a piarista gimnázium föntartási költségeihez való hozzá« járulás cimén. Azért ilyen sokat, mert a rnult évben, többrendbeli sürgetés és kérelmezés! eredményeképen a kultuszminiszter felemelte a 20 ezer koronás szubvenciót — 7 0 ezer koro-í nára, természetesen papírban, 70 ezer koronának pedig 5 pengő és 80 pengőfillér felel meg az uj magyar valutábau. Az állam tehát ezen a téren sem valorizált, de> nem valorizált a város sem, még ilyen állami arányokban sem. A város az állami gimnázium fentartásához ebben az évben is kétezer koronával járult hozzá, helyesebben 16 pengőfibi 1 érrel. Igaz ugyan, hogy a kultuszminisztérium' évek óta sürgeti ennek a városi hozzájárulásnak a valorizálását, de a város hatósága minden egye? sürgetésre nagy bölcsen azzal válaszol, hogy szi« vesen valorizál, de csak az állam után. Járjon elő az állam jó példával, ha majd a város is megkapja a békebeli húszezer aranykorona mai pengőértékét, kétszázkilencvenmillió papirkoron.íj nak megfelelő 2320 pengőt, akkor kész örömmel emeli fel az állami gimnázium városi szubvenciód ját is 232 pengőre. így aztán abbamaradtak a dolgok, mindegyik fél a másik kezdeményezését várta, de ez a kezdetné«