Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-12 / 134. szám

DÉtM AGYA КО KSZAG SZEGED: Szerkesztőség: Deók Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.'Ktadóhivatal, ktflcsiinkünyvtár és Jcgylrodn: Áradt ucca 8. Telefon: 300. ' Nyomda: I.ÖW Lipót ucca 19- Telefon: 10—34.« » « » « » VASÁRNAP 1927 JUNIUS 12 0 0 0 III. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca O. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztősé« és kiadóhivatal: Andróssy ucca 23. Telefon: 49. szóm. « » « » « » « » « ,» Előfizetési óra havonta 3-2Q. vidéken és a fővárosban 3-ftO. kUllöldOn 6-4Q pengd. Egyes szóm 16, vasűr- és Ünnepnap iTnUér. Akasztás kánikulában. Nem kell megijedni, nem lesz forradalom belőle, hogy a kormány megint akasztatja a sajtót. Egyszer volt forradalom, amelyik a sajtó fölszabadításával kezdődött, azt is megbántuk. Mintahogy az egész Petőfi Sándort meg Kossuth Lajost megbántuk, sok mindenért, de különösen a sajtó miatt. Hiszen irkálhattak szavalhatlak volna a szabadságról, amennyit csak jól esett nekik, csak a sajtót hagyták volna ugy, ahogy negyvennyolc előtt volt. Mily nagy volt hajdan a magyar! -nyolcszáznegyvenhét esztendőn kereszűtl, egész biztosan azért, mert nem volt szabadsajtója. Ami baj azóta ért bennünket, az mind a Táncsics Mihály kiszabadítása miatt volt, amit bizony nagyon elhibáztak a dicső emlékű szabadságharcosok. Most nem március tizenötödike van, megmondhatjuk az igazat: szűklátókörű politikusok voltak, akik nem ismerték fel, hogy a nemzet nem érett még meg a szabadsajtóra. Ha felismerték volna, akkor még most is a paradicsom nemesilésről cikkeznének a magyar politikai napilapok. Rezeta bácsi unokáinak cenzori gyámolitásával és nem paradicsomi állapot volna ez? Paradicsomot a népnek! — mondaná a vezércikk és az sokkal reálisabb, megfoghatóbb dolog volna, mint az, hogy »jogot a népnek!« És mivel eszeágában se lenne elvitatni senkinek. hogy a magyar nép is érelt már a paradicsom szabad élvezésé«« mindou vasárnap paradicsom főne a polgárok fazekában, ami nagy nyugalmat és megelégedést jelentene, mert a paradicsom igen szelídíti az erkölcsöket. De mióta Táncsics Mihályt kiszabadították és kinyomtatták, hogy mit kiván a magyar nemzet, azóta egyre . »pusztulunk, veszünk s mint oldott kéve széthull nemzetünk«. Igaz, hogy a március lizenötödiki szabadsajtot már április tizenötödikén igyekeztek visszacsinálni, de az már akkor késő bánat volt. A sárkányfogak el voltak vetve és oly gyorsan megeredtek, hogy soha többet nem lehetett birni velük. Pedig taposta őket Haynau, Tisza-korszak, darabontvilág, koalíció, liáboru, forradalom, éjjeli ügyész, katonai cenzor, mind nem ért semmit. Azt az egyet még a kommunizmusról is el kell ismerni, hogy az is a sajtónak esett neki először, a torkának ugrott neki, — hiába, ő se bírt vele. Sok kormányrendszert átszenvedett Magyarország a szabadsajtó megszületése óta, volt köztük mindentélé színű és világnézetű, voltak olyanok, akik halálosan gyűlölték egymást, de egyben mind megegyezett: mind letörögetett a sajtószabadságból, ha késheggyel, ha fejszefokkal. És a hátrakötött kezű, gúzsba tekert, fölpeckelt szájú sajtó túlélte minden ellenségét, még Kun Béla diktatúráját is, ennélfogva nagyon valószínűnek látszik, hogy tul fogja élni a barátját is, Pesthy Pál igazságügyminisztert, aki most büntetőjavaslatának hurokját teszi rá a sajtó nyakára, bizonyára nem rossz szándékkal. Hiszen az igazságügyminiszter maga is derék munkása a sajtónak, elég gyakran találkozunk vezércikkeivel egy fővárosi lapban, amely hozzá nem is áll éppen fajvédelmi alapon. Éppen azérl, mert az igazságügy miniszter elég közeli konlaklusban van a sajlóval s vezéreikkeket eszközöl, ami a mai világban nem tartozik az egészen veszélytelen műfajok közé, ini a magunk részéről nem hiszünk a büntetojavaslat sajtóellenes intenciójában. Igaz, hogy az ő vezércikkei miatt valószínűleg nem fogják százezer pengős bírságok érni a szerencsés lapvállalatot, amely egy igazságügyminisztert tisztelhet illusztris munkatársául^ de hétköznapokon kevésbé illusztris publicisták u soros vezércikkírók s azoknak nem I olyan fegyelmezett a tolla. Megeshetik, hogy | nekiszaladnak néhányszor a tizezer és százezer pengős bírságoknak s néhány nekiszaladás után megeshetik, hogy Pesthy Pálnak nem lesz hová vezércikket irnia. Mert nincs az a gigantikus lapvillalat, amelyet a bíróság néhány pénzbirsággal tökéletesen le ! ne gázolhatna s nem a szegény, küzködő magyar sajtót, hanem hatalmas világlapokat szétlapíthatna a Pesthy Pál által lervezell sajtóbírságok lankja. A világért se hisszük, hogy ez volna a cél, a cél bizonyára nemes és tiszlcletremélló, de a mesebeli medvének is a legjobb szándéka volt akkor, mikor mázsás kővel hajtotta el a legyet az alvó ember orrahegyéről, az orral, fejjel és az egész alvó emberrel együtt. De azért ne lessék forradalomtól félni, ha még ugy ellenzi is még az egységes párt is a tulajdon kormánya sajlóakasztató javaslalát. Nem szabad féreérteni a forrongást Nem azért van a forrongás, mert a sajtó forog veszedelemben, hanem mert a nyári vakáció tolódna ki cgv kicsit. Ilogy lehet egy rendes kormánynak kánikulában akasztatni'.' Nem, ezt még az egységes párt se nézheti felzúdulás nélkül. Ennyire mégse szabad visszaélni a kormánynak a pártfegyelemmel. Tessék a sajtóakasztást őszre hagyni, mikor már kellemesebb az ájer s kipihenlebbek az idegek és acélosabbak a karok. Akkor mindnyájan ott lesznek. Harmincévi börtönre ítélték: Cuszettit, Mussolini merénylőjét. СBudapesti tudósítónk telefonjelenlése.) } vádjának megfelelóleg 30 éui börtönre, Soriot 20 és Vatteronit 18 évi börtönre Ítélték, azonRómából jelentik: Ma hirdelelt Ítéletet a törvényszék a Luzetti-'йдуЪеп. Luzettil az ügyész | kivül megfosztják őket állampolgárságuktól. ÜNMMMMMMM Ágyusszóval és Harangokkal fogadták asz Amerikába visszatérő Cindberg&et. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Waslüngtoiibf.i'jetenlik: Lin,lber}jh kapitány ma délulán a Memphis cirkáló fedélzetén megérkezett Washingtonba. Fogadtatására óriási embertömeg gyűlt össze. Amikor felí tűnt a hadihajó a láthatáron megszólaltak az | ágyuk, a templomokban pedig megkondultak i a haranjjtfk. ' '' " . '' ' . " A Kiszálláskor Lindbergh először édesanyját üdv<"»;sí>!te. majd Ceolídge elnök a kormány tagjainak élén átnyújtotta Lindberghnek a legmagasabb repülőkitüntetést. A Fehér Házban este ünnepi bankettet rendezlek Lindl)ergh tiszteielére. Egy amerikai repülőgépgyár igazgatói állást ajánlott fel Lindl>erghnek évi 100.000 dollár fizetéssel. Statáriális biróság elé állítják a varsói sszovjetkövet gyilkosát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) \ mozást a lengyel hatóságok tovább folytalják arsóból jelentik: Voikov sznviptbnoot /TVÍI. 1 h nrro Q mör^nrlof minkön rdC7löJórö Vtil ÁnAr, Varsóból jelenlik: Vojkov szovjetkövet gyilkosát rögtönitélő biróság elé állítják és igy nem lehetetlen, hogy halálra ítélik. A nyo........ ~ sjj a ...... .vijiuijus, hogy a merénylet minden részielére világosságot derítsenek. „fiverescu pártja nagy népszerűtlenségére való tekintettel ne vegyen részt a választásokon." R romániai német és magyar kisebbségi pártok paktumot kötöttek. (Budapesti tudósítónk telefon jelen- ' tötlek. íK p 1 1 I. r - I • . . •, . ... ... * . • VLICIUUJCICU* tésc.) Bukarestből jelentik: A liberális párt és a nemzeti parasztpárt megegyezéséről szóló lőrék nem felelnek meg a valóságnak. Mindkét párt a választásokon külön listákon indul. Averescu parija, a román nemzeti néppárt ma izgalmas ülést tartott, amelyen Averescu azt indítványozta, hogy a párl a nagy népszerűtlenségre való tekintettel ne vegyen részt a választásokon. A párt végrehajtóbizottságának legtöbb tagja ellenezte ezt az indítványt, azonban még nem dönA romániai német párt és a magyar párt megegyezeti olyan értelemben, hogy a két kisebbségi nemzeti párt közös listával indul a választásokon és csak együttesen köt esetleg választási paktumot más pártokkal. A megegyezésnek azért van nagy jelentősége, mert Románia választóinak 33 százaléka a nemzeti kisebbségek soraiból került ki és ezért a magyar és a német nemzeti párt megegyezése döntő kihatású lehet a választások kialakulására. €eyáenben feltűnő Qászkutatást tartottak asz indiai diákok őászában. Amsterdam, junius 11. Leyden ^r°sab«n a rendőrség tegnap délulán váratlanul kórulveit egy házat, amelyben csupa indiai szigetekről való diák lakott és mindenkit a legközelebbi rendorőrségre szállítottak ak I csak talállak a házban és részletesen Mh««0a"éJ őket. Nagymennyiségű iratot foglaltak le. A | házat azóta Is őrzi a rendőrség. Hágában az otlani indiai származású fiafalság körében szinlén több házkutatás volt. Azt hiszik, hogy a rendőrség eljárása összefüggésben áll a Holland Indiában lervezell kommunista felkeléssel.