Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-12 / 134. szám

I DÉLMAGYARORSZÁG 1927 április 17. Vásárhelyre nem akarják beengedni a szegedi színtársulatot — a „Tótágas" miatt. „4 vásárhelyi kisgazdák előli nem jálszhal az a társulat, amely előadta Mészöly Gedeon darabját." (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy Hódmezővásárhely tanácsa hosszas tárgyalások után nemrégen ugy döntött, hogy a vásárhelyi színkör bérletét Tárnái Ernőnek, illetve a szegedi színtársulatnak adja ki. A szegedi szintársulat, amely junius végéig játszik a szegedi szinházban, már meg is kezdte az előkészületeket a vásárhelyi szezonra. Mos! azonban különös bonyodalmak keletkeztek a nyári szinkör bérlete körül. Vásárhelyen mozgalom indult meg, amelynek az a célja, hogy a tanács határozatát megfetebbezzék a közgyűléshez. A mozgalom a vásárhelyi kisgazdák között keletkezeit, akik a legélesebb harcot ígérik a tanácsi határozat ellen. Véleményük szerint a vásár• helyi színkörben, amelynek látogatói leginkább a vásárhelyi kisgazdák közül kerül• nek ki, nem játszhat az a társulat, amely Mészöly Gedeonnak a Tótágas cimü darabját előadta. A vásárhelyi kisgazdák azt akarják, hogy a közgyűlés Tarnai helyeit Sebestyén Mihálynak, a miskolci szinház igazgatójának adja bérbe a nyári színkört. «MM /1 £)ét elején össxeül a vegyes bizottság a külvárosi világítás ügyében. (A Délmagyarország munkatársától.) Pongrácz Albert, a szegedi gázgyár igazgatója szombaton délelőtt átadta a polgármesternek a külvárosrészek világítási hálózatának kiépítésére vonatkozó ajánlat részletes műszaki leírását és részletterveit. A mérnöki hivatal gépészeti osztályában azonnal megkezdték a tervek és az adatok áttanulmányozását és a szükséges átszámításokat, hogy a tanács a kérdési minél hamarabb az összehívandó vegyes bizottság elé terjeszthesse. Értesülésünk szerint a polgármester keddre, vagy szerdára hívja össze ezl a vegyes bizottságot, amely letárgyalja a gázgyár ajánlatát és javaslatát azonnal a tanács elé terjeszti. A tanács ennek a javaslatnak az alapján viszi majd a^ ajánlatot a júniusi közgyűlés elé, amely határoz a külvárosrészek világításának sorsa fölött. Ha a közgyűlés a gázgyár ajánlatát elfogadja, akkor a gázgyár azonnal megkezdi az uj hálózat kiépítését, ugy hogy még ebben az évben megkapják a külváros részek a közvilágítást. A jövő héten kiírják az Oroszlán~uccai bérházépitésre a versenytárgyalást. (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a város nehezen engedélyezett négyszázötvenezer dolláros kölcsönéből a közgyűlés tízmilliárd koronát szavazott meg egy uj háromemeletes bérház építésére. Az uj bérház helyéül a lanács javaslatára a közgyűlés a zenepalota számára fentarfolt Oroszlán uccai üres telket jelölte meg. A mérnöki hivatal építési osztályában csak a kölcsön kormányhatósági engedélyezése után kezdte meg Kövér Tibor főmérnök a bérház tervezését. A tervezés oroszlánrészével most készült el. Azok a tervek, amelyek a versenytárgyalás kiírásához szükségesek, mind elkészültek és a tervek alapján az építési osztályban már meg is kezdték a hozzávetőleges költségvetés összeállítását. Ez a munka előre láthatólag a jövő héten elkészül, ugy. hogy a tanács még a jövő héten ktirhatja a versenytárgyalási felhívást. A versenytárgyalás kiírása kissé a körmére égett már úgyis a tanácsnak, mert abban ez eselben, ha augusztus elsejéig nem kezdik meg a bérház építését, a város ötévi adómentességet veszti el Az építkezések elősegítéséről szóló miniszteri rendelet értelmében ugyanis azok a bérházak, amelyeknek épitése augusztus előtt megkezdődik, a rendes huszonöt évi adómentesség helyett harminc évig lesznek adómentesek. Ha a város a jövő héten kiirja a versenytárgyalási felhívást, akkor julius 20-án már ki is adhatja a munkát és igy megmenti ezt a kedvezményt Természetesen csak akkor, ha a vállalkozó azonnal megkezdi a munkát. Az uj háromemeletes városi bérház beosztása a tervezés során lényeges változásokon ment keresztül. Eredetileg az volt a terv, hogy a földszinten csak üzlethelyiségek lesznek. Időközben jelentkezett a városi zálogház, hogy a Tóth Péter-féle házban levő helyisége szük, más helyiségre van szüksége annál is inkább, mert fel óhajtja végre állítani a városi árverési csarnokot is. Helyiséget kért ezenkívül az uj bérházban a vívóegyesület is. A terveket Kövér Tibor tehát ugy készítette el, hogy az uj bérház földszintjén csak nagyon kevés üzlethelyiség lesz, a földszint legnagyobb részét a városi zálogház kapja meg, a Nádor-uccai fronton pedig a vívók kapnak egyesületi helyiséget. Budapest—Pozsony 5:0. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Budapest - Pozsony városközi mérkőzés Budapest 5:0 arányú győzelmével végződött. Félidő 2:0. A gólokat Dómján (2) és Kalas (3) rúgták. R budapesti nagy regatta szombati eredményei. Margitszigeti díj, 4 evezősverseny kormányossal. 1. Wiener Rnderverein Donauwort. 2. MÁC, 3. Győri TE. Hősök vándordija, 8 evezős kormányossal, nem fővárosi egyesülelek számára. 1. Váci Sport Egylet, 2. Tisza Szegedi Evezős Egylet, 3. Győri Torna Egylet, 2 és lel hosszal. A Szegedi Csónakázó Egylet lapállörés miatt feladta a versenyt. Egyes verseny, t. Dr. Grosz Audor (I)unai, 2. Knohlauch Géza (Neptun), 3. Dr. Jíőrössy (p^j. nonia). Nyolc evezős kormányossal, junior. 1. Rendőrtiszti Atlétikai Club, 2. Ruder Club Donauwach Wien, 3. Hungária. 8 evezős kormányossal, szenior. 1. Pannónia Wiener Ruderverein Donauwort. 3. Wiener Ruder Club. Állandó nagy választék férfi, fiu és gyermekruha újdonságokban készen és mérték után;meglepö olcsó árakon Balázs Jenőnél Szeged, Széchenyi tér 2. 680 Csengelei pap virága. Irta: Móra Ferenc.* Tamás pap szegény falusi lelkipásztor volt a török világban. Csengelének hívták a csöndes falucskát. hol islenfélelemben, emberszereleiben éldegélt. Csupa szegény zselléremb'er volt a hívé, kincseire rá nem áhithatolt se lörök. se német, élhettek békességben. Az akácfacrdők közé bujt tanyácskák melleit sürün ellovagolt portyázó utjain a szegedi bég, de soha ügyet se vetelt rájuk. Ez a szegedi bég különben sem volt kinesszomjas ember. Hanem akkoriban újság volt még Magyarországon a tulipán: annak volt bolondja. Arannyal mérlék föl akkoriban ennek a divatos virágnak a hagymáját S a hatalmas török urak nem abban versengtek, hogy kinek van ékesebb kardja, szebb lova, sebesebb sólyma, hanem abban. hogy kinek van különb tulipánja. Hál a szegedi bégnek volt sok. Amilyen fajta tulipánt csak ismertek abban az időben, az mind ott ]>ompázotl a cseperkeszigeti kertben. Voltak kőztük pirosak, sárgák, lilák, feketék, cirmosak, csikósak, csillagképüek, harangformájuak, turbánalakuak, császárkoronát ulánzók, rojtosak, sallangosak. Az Isten kertjében sincs több tulipán, mint az enyémben, — szokott kérkedni a bég, mikor a tarka lulipánerdől bejárta vendégeivel. Kalmárjai csakugyan hiába járták már a lioTlandi tulipánkerteket, meleg tengerek partjait, sziklabércek vadon erdőit, nem tudlak már újfajta tulipánt találni. S akkor egyszer csak azt • Szerzőnek a hetiiomzág negyedik virágos lu-rljr. cimü olvasókönyvéből, amely most jelenik meg a budapesti Kg vetem i nyomda kiadásában. hozták hírül a bégnek a marlalócai, hogy de bizony van még a világon olyan tulipán is, amilyent ő még nem is látott. — Tengereken tul? —- kérdezte a bég. — Nem biz az, csak egy lóugrásnyira iilc. Csengelén. — Kinek a kertjében? — Riz az Istenében, uram! A csengelei pap nevelgeli az anyja sírján. Világlátott ember az, külső országi főiskolákon szerezte a tudományát, virágját is onnan hozta. Fehér a szine, mint a frissen hiillolt hó, teljes a virága, mint a pünkösdi rózsa. —• Sokat locsogtok! — intett bosszúsan a bég. — Reggelre itt legyetek a csengelei virággal. Adhattok érte egy erszény aranyat. Még azon estén el is nyargaltak a martalócok s reggelre azt jelentelték a bégnek, hogy nem eladó a csengelei virág: azt mondta Tamás pap, a török császárnak sincs annyi kincse, ameuynyiért ő megfosztaná az édesanyja sírját a virágtól. — Hozzátok elejbéin Tamás papot! — s végigverte dühösen embereit a bég a vizilóbőrkorbáccsal. A pribékek vágtattak sebesen Csengelére, de még sebesebben vágtatlak visszafelé. Tamás pap föllázitotta híveit, karddal, kaszával védte a falu a temetőjét. — Kő kövön ne maradjon abból a faluból, — tajtékzott dühében a bég s most már rendes hadi népet küldött Tamás pap ellen. Azok aztán teljesítenék is a parancsot. A falut széthányták, népét szélzavarták s hozlák nagy diadallal a csengelei tulipánt. Teljes roll, mint a pünkösdi rózsa, de szirmai friss haván itt-ott piros foltok églek — Micsoda ez? — nézte őket megborzongva a bég. Megmondták neki, hogy Tamás pap kezének vére pergelt a virágra. Arra aztán selyem khItánjával letörölgette a piros foltokat s vitte a virágot a Cseperke-szigelre. Maga ültette el a tulipánkertben. Főhelyre lelte, hogy onnan király gyanánt nézhessen a többire. — ö legyen köztük a basa — mondta kertészének —, ugy vigyázz rá. hogy a fejeddel felelsz a basa-virágért. A kertész tudta, hogy a bég nem tréfál s egész; éjjel strázsálta a virágot. Akkor is ott szorgoskodott körülötte, mikor másnap reggel a bég kisétált a szigetre. — Mi keresni valód itt? — ez roll az első szava. — A piros foltokat törülgettem le a virágok basájáról, ó, nagy ur! - borult arcra ijedten a kerlész. De a nagy ur ínég jobban megijedt. Arca sápadt lett, mint a viasz, ahogy megnézte a csengelei tulipánt. Fehér szirmain csakugyan ott égtek a vérfoltok, mint a rubin. Semmi tisztogatás nem fogott rajtuk, ö maga már nem mert hozzányúlni, hanem a kertészre kiáltott rá: — Tépd le azl az átkozott virágot! A kerlész leszaggatta a virágokat, de másnapra uj bimbói hasadtak. Vérvörös bimbói a fehér virágnak. Harmadnapra összenőttek a keskeny levelei, mint a kéz ujjai s olyanoknak látszottak, mint a szétnyitott kéz. Negyednapra pedig a szegedi bég otthagyta a szegedi várat, minden kincsével s kibujdosott ebből az országból, melyben még a föld is megbosszulja fiait. „ Az elvadult tulipánkert magvait aztán széthordta a szél mindenfelé s igy terjedt cl az egész országban a I kasa-rózsa. A csengelei pusztán a nép ina is pap-virágnak hívja.