Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-05 / 129. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 jimios 5. FURDORUHAK GYERMEK-TRIKÓK LAMPEL ÉS HEGYI -nél Tisza Lajos korul, Püspökbazár. 691 William Clissold világa és a liberalizmus válsága. Irla : Tonelli Sándor. Állapítsuk meg: H. G. Wells azon irók közé tarlo/.ik. akiket olvasni kell. Lehetetek róla eltérők a vélemények, rokonszenvezhet valaki társadalmi felfogásával, vagy nem, becsülhetik írói értékeit különbözőképen, de nem lehet róla tudomást nem venni. A ina élők között talán legolvasottabb irója az angolul beszélő világnak, akinek könyvei, — kezdve a fantasztikus regényektől a világtörténelemig és modern utópiákig, — egymásután jelennek meg a legkülönbözőbb idegen fordításokban is. Wellsnek én öl könyvét fordítottam le magyarra. Ezt csak azért említem meg, mert az egyes kötelek megjelenése után hozzám intézett levelek formájában egészen meglepő megnyilatkozásokat kaptam részinl tisztán irodalmi, részint társadalomtudományi körökből. Olyanok, akik nyíltan megmondották, hogv nem szeretik Wellset, egy héttel a kötet megjelenése után már elkészültek bíráló véleményükkel: egyszóval sürgősen elolvasták, ami megjelent. Még inkább volt alkalmam a kétoldalú érdeklődési tapasztalni, mikor kél esztendővel ezelőtt egy kis méltató jellegű tanulmányom jeleni meg Wellsről és irodalmi működéséről. Ha egv iróvai szemben ilyen általános érdeklődés nyilatkozik meg. akkor annak bizonyára általános jellegű okai is vannak. Ezt az okol elvonalkozva a fantasztikus regényektől ón Wellsnél abban véltem felfedezni. hogy főleg azokkal a problémákkal foglalkozik, melyek az intelligens, gondolkodó és könyvet fogyasztó középosztálynak a lelkében lappanganak. Mindannyiunkban van valami Proteus-szerü vonás; egyéniségünk, mely öntudatunkban egység formájában jelentkezik. megnyilatkozásaiban a hangulatokhoz, benyomásokhoz, életkorhoz és tapasztalatokhoz képest szüntelenül változik. Wellsnél is ki lehet érezni, hogy különböző hőseiben, akik változó meg változó formákban jelennek meg, mindig önmagát rajzolja és a saját mikrokozmoszának egy bizony szemszögletből velilett képét nyújtja. Ugyanakkor érezteti azonban, hogy akiket megrajzolj, tulajdonképen mi vagyunk, az érző, gondolkodó, küzködő, szüntelenül vágyódó és soha ki nem elégülő örök ember. Wells az az iró, aki a mindnyájunkat érdeklő és mindnyájunkat érintő problémák felvetésében a legerősebb. Megértéséhez a kulcsot legjobban az az önmagái biráló nyilatkozata szolgáltatja, mely szerint az ő művészete nem a festőéhez, liánéin az építőmesteréhez hasonlatos, mert az is mindig valamely célnak a szolgálatában áll. Valahol azt irja, hogy csak azért választotta sok tárgyának megírásához a regény formáját, mert így nagyobb auditóriumra számithatott. Egy másik helyütt nem szépirónak, hanem publicistának mondotta magát. Hogy önmagának ez a megítélése menynyire helyes, azt talán legjobban bizonyítja Wellsnek ulolsó nagy regénye, a Wiltiam C.lissold világa, amely nagyszabású társadalompolitikai tanulmánynak is beillik. A formája laláu a regényé, de akár méreteiben, akár tartalmában elüt áltól, amit a regény fogalmával össze szoktunk kapcsolni. Három kötetes, paragrafusokba beosztott regényeket manapság nem irnak. Épenugy az sem szokásos, hogy egy vérszegény mese keretében a regény főhőse« visszaemlékezés és jövő program formájában végigtárgyalja mindazokat a problémákat, amelyekkel egy hatvan esztendős élet folyamán találkozott. Ha akarom, ez a regény nagyon unalmas. De ha akarom, ez a szociológiai tanulmány izgatóan érdekes, mert egy brilliánsan irni tudó, gondolkodó ember vetiti elénk saját életünk problémáit: Islen. vallás, hit, ember, társadalom, házasság, nevelés, politika, elvek és pártok s az emberiség megszervezése a jövő feladatok számára. William Clissold, aki ennek a regénynek középpontjában áll, kémikus, aki tudományának gyakorlati értékesítése révén tekintélyes helyet vivott ki magának az angol ipari világban. Pályája során, a háború előtt, alatt és után a legkülönbözőbb rendű, rangú, felfogású, társadalmi állású és nemzetiségű emberekkel került össze. Szabadgondolkodónak indult és maradt élete végéig. Családi hagyományai, társadalmi elhelyezkedése, politikai és szociális nézeteinek kialakulását a liberalizmus irányában determináltak. Ezl a felfogását nem is tagadta meg. üe hatvan esztendő előestéjén, egy napfényben fürdő kis provencei villa terraszáról visszatekintve befutott életének pályájára, ugy látja, hogy amit addig igaznak és helyesnek tartott, nem elégítheti ki, erkölcsi értékelései revízióra szorulnak és további életét uj ideálok szolgálatába kell állitani. William Clissold személyében válságba jutott a liberalizmus. Vájjon válságba jutott-e Wellsnél és mindannyiunknál is? Egészen szokatlan formában Wells tiltakozik ugyan az ellen, hogy őt a regény hősével azonosítsák. A cimlap előtti bevezetésében mondja el, hogy az a William Clissold, akiről ír, tisztán képzeletben alak. A zárósorokban viszont, melyet ennek a képzeletbeli Clissoldnak a bátyja függeszt öccsének halála után a napló formában megirt regény végére, bizonyos bocsánatkérés van azokkal az élő angol politikusokkal és más közéleti emberekkel szemben, akiket a regény megkritizált. Sajátságos még az is, hogy Wells önmagát is harmadik személy formájában szerpeltefi a regényben. És mégis lehetetlen szabadulni a benyomás alól, hogy ebben a könyvben is, inint annyi más könyvében. Wells ismét csak önmagát adia. Legjobban rávilágít erre bevezetésének az a sora. amelyben azt mondja, hogy nem lehette meg Nothumberland hercegét regényének hősévé. Ha valószerűnek látszó alakot akart rajzolni, olyan egyént kellett választania, aki hozzá közel áll, akinek életéhe és gondolkodásába bele tudja élni magát. Egyszóval adva van a kérdés: Wells személyéről a nagy vonalakra kivetítve a liberalizmus válsága. Hogy ezt igy fogták fel nagyon sokan, azt a kritikák és a könyvről rendezett társadalomtudományi viták is bizonyítják. Hogy hclves-c a felfogás akár a könyv tendenciáját, akár pedig a kérdés lokalizálását illetőleg, ezt a kérdést kell eldönteni. Egy a lényeges Wells megállapításaiban, amit aláírhatunk valamennyien. A háború nemcsak az államoknak, éleinek és vérnek volt kataklizmája, hanem a régi társadalmi és erkölcsi értékeléseknek egész sorát is halomra döntötte. Az értékeléseknek ezeknek a viharszerü ingadozásában jön rá William Clissold. hogy a szociálizmus, ahogy tanlételeit Marx dogmává formulázta, túlságosan mechanikus. Ami teremtő erő volt a régi szociálizmusban, azt Marx deslruálta«. Tanainak összeállításában egyformán szerepet játszottak hegeli filozófiája és májbetegségéböl származó kedélyállapota. Az anarchia elképzelhetetlen. A háború után kísérlet, történt a kommunizmusra és kiderült, hogy annak bolsevista megvalósulása szabotázs a civilizációval és kultúrával szemben. A konzervativizmus, ha önmagára marad, megkövesedik és reakció lesz belőle. A liberalizmusnak az volt hivatása, hogy ledöntse az előítéleteket, kivívja a szabadságjogokat, de nem lehet kielégítő, ha szabadjára hagyja az életre hivott uj erőket és programja annak tudásában merül ki, hogy mit nem akar. De válságban van maga a parlamentarizmus is, még pedig nemcsak ott, ahol diktatúrák foglalták el a parlamentek helyét, hanem klasszikus hazájában, Angliában is. William Clissold meglátása szerinl az életnek egyre nagyobb tömege zajlik le a parlamentek, pártok, kormányok és bürokrácia tevékenységi körén kívül. A gazdasági élet nagyhalalmai ezektől a tényezőktől löbbékevésbbé függetlenek A szocialista internacionálé túlnyomó részében szintén nem reális, ellenben reális, ha a vas, szén, olaj, kaucsuk és más termelő tényezők internacionáléjáról beszélünk. Ebben a meglátásban és William Clissold személyében nemcsak a liberalizmus jut el a válsághoz, hanem az összes izmusok, amelyeket döntő jelentőségüeknek véltünk egész életűnkre. És a megoldás? Megoldás az nincs, mert az élet nagy problémái, a társadalom szervezése, a kormányzók és kormányzottak egymáshoz való viszonya, a házasság, a generációk egymásra következése is örökké megoldatlanok. William Clissoldnak van ugyan valami ködös terve, amelyet nyilt összeesküvés-nek nevez, az emberiség kiválóságainak összefogása egy közelebbről meg nem határozható, paragrafusokba nem foglalható alkotó munkára. Ez a terv az utópista Wellsnek az agyában született meg. Ugyanerről a tervről azonban a zárószóban az állítólagos Clissold bátyja, akiben viszont a kritikai Wellset kell felfedezni, meglehető szkeptikusan nyilatkozik. A kérdések fel vannak vetve, de végül is kérdések maradnak. Egy mégis leszürődik a figyelmes olvasó lelkében, aki átdolgozta magát a három köteten. Annak felismerése, hogy a hihetetlenül komplikált modern gazdasági és társadalmi életben az egyoldalú magyarázatok, teóriák és dogmák már nem kielégítők. A jövő fejlődés biztosításához emberek kellenek, akik a társadalom iránt érzett erkölcsi felelősségük tudatában cselekszenek és cselekedeteikben egymást megérteni törekszenek. BŰ8T KÖVET EL, *Me' ptfitt meg nem n*zi CzSvek Gyulának, „TURUL" cipőüzlet több évtized n él volt vezetőjének •"akérte'mn "li öd\ «KÖZPONTI CIPŐGZLET» izi'se«. o oA á>as ki a a1*', Tisz Lajos körű 45 *t. (Az .Atfó »• ya* lüszerü/Jef m Ue't.) 639 Hajfestés 5 pengőtől Ártalmatlan hajfesték elárulása önhasználatra. Szépségápolás mérsékeli árban FÜRST RÚZS1 KOZMETIKAI SZOLÓN SZEGED. FEKETESÜS-U, 22. ILIft-lelJárat) Wagner-palota A Hági éjjel 4 óráig nyitva!