Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-25 / 144. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED : Szerkesztőség : Denk Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Áradt ucca 8. Telefon: 306. ^ Nyomda: löw Ltpél ucca 19. Telefon: 1©—34.« » « » « » SZOMBAT 1927 JUNIUS 25 OOS III. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM MAKÖ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uri ucca 6. Telefon: 151. szóm.« » « » « » HÖDMEZ0VÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési Ara havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, külföldön 6-40 pengő. Egyes szám lő, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Gyóni Géza. Ha tiz esztendeje, a krasznojarszki fogoly* íábor kórházi ágyán örökre lezárta szomorú szemeit egy fiatal magyar rab, énekes madara a szibériai óriás kalitkának. Meghalt Gyóni Céza, a tragikus dicsőségű költő, akit a honvágy emésztő mérge pusztitott el, a közeledő váltság és szabadság előtt. Elete legenda lelt, mint Petőfié és Rudolfé, mint azok élete, akiknek egyéni sorséban a nagy közösség magára ismert és a maga golgotáját és glóriáját látta. Gyóni Gézát nem a háború telte költővé, de nevét a nagy háború röpítette föl olyan magasságba, hogy mindenki észrevette és fölfigyelt rá hirtelen. Szelíd és szomorú vidéki újságíró és poéta volt Gyóni Géza, amíg el nem ment a hadbakelt sereggel. Békebeli verseiben Ady Endre hatalmas géniuszának árnyéka borongott és ő maga is lemondott már arról, hogy valaha a hír koszorúja övezze sápadt homlokát. De jölt az a különös, különös éjszaka és jöttek a rettenetes fergeteges przemysli éjszakák, amelyeknek rőt tábortüzei és pokoli muzsikája mellett föllángolt a fiatal katona lelkében a háborús zsarátnok és a repülőgépek szárnyán elindultak a virrasztó országba versei. Rákosi Jenő fölfedezte és a háborús uszítók, akik a front mögölt irták a csatadalokat, egyszerre Ady Endre ellen játszották ki Gyóni Gézát, akit megtettek a világháború Petőfijének. Ady Endre persze dejetista volt, mert Ady Endre jós volt, aki Kassandra gyanánt előre Mtta a magyar Trója veszedelmét, mert érezte, tudta, halálosan és végzetesen, hogy ez a háború a magyarság legnagyobb tragikumát rejti magéban, hogy itt még a győzelem is veszedelem lenne, de a Kiss Menyhértek a maguk költőjévé avatták Gyóni Gézát, aki becsületes, jóhiszemű és jószándéku verseiben Ferenc Ferdinánd lelkét állítja a magyar hadak élére és mert nem volt vátesz, éppen az ellenkezőjét jövendöli annak, ami nemsokára mindnyájunk vesztére, a maga és népe katasztrófájára bekövetkezett. Gyóni Géza elpusztult, még mielőtt azzá a nagy költővé lehetett volna, amivé tehetsége és végzete eleve elrendelte. Nem fejlődött még ki határozott és egyéni költői karaktere, amely nélkül szép verseket lehet ugyan irni, de nagy költőnek lenni nem lehet. Csupa ellenmondás mutatkozik életében és müveiben. Isten szolgájának készült és amerikai párbaj miatl öngyilkosságot kísérelt meg egészen fiatalon. — Cézár, én nem megyek ! — kiáltotta oda a háborúra készülődő hatalmasoknak (ez a verse tiszta Ady-imítáció) és nem sokkal azután az elsők sorában indul a háborúba. A hadifogságban, a téboly kitörése előtt a Forradalmat és a Vörös lobogót köszönti és sirversében mélyen megrendítő őszinteséggel vallja, hogy annak, aki itt nyugszik: Véres harcok verték fel hirét, De csak a béke katonája volt! Most, hogy a reakció uj erővel támad fel Ady Endre szabad és bátor szelleme ellen, megint Gyóni Géza lobogójával indulnak Ady ellen, hololt e lobogó szinét nem is tudják bizonyosan. Gyóni Géza versei nagy vigasztalások és lelícesitések voltak egy időben sokak számára és különösen a. rabságban elzokogott néhány szelid, bus, tiszta és igaz slrófája méltó arra, hogy egy boldogabb és szabadabb nemzedék is szivébe fogadja őkef. Ki tudja, mi lett, mivé lett volna, ha visszat ér ? Petőfiről találgatja Riedl Frigyes : száműzetésbe ment volna, de nem Kiutahiába, hanem a Nagy Forradalom városába, Párisba, vagy még inkább Guernesey szigetére, ahol a Szabadság és Haladás másik negy prófétája etle a hontalanság kenyerét: Victor Hugo. Gyóni Géza tiz év távolságának ködében végtelenül rokonszenves és fájdalmas emberi jelenség. Idegen földön domborodik fölötte a hant és egykori bajtársai hálás emlékezéssel gyújtják meg ma a kegyelet mécsesét, előveszik a hervadt, kopott tábori füzeteket és lapokai, amelyeken lángoló és ujjongó, majd sóvárgó és jajongó versei élnek: és ez a legszebb és legméltóbb tisztelgés Przemysl és Szibéria magyar énekes katonája előtt. MMWWMIMMW^^ Megéljenezték a Grosavescu-pör elnökét, mert rendreutasította a térjét korholó gyilkos asszonyt. Befejezték a tanúkihallgatásokat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: A Grosavescu-pör délutáni tárgyalásán Lauterstein színházi ügynököt hallgatták ki, aki Grosavescu impresszáriója volt. Elmondotta, hogy Grosavescu rendkívül szeretetreméltó és törekvő művész volt. Grosavescu és felesége közöli voltak ugyan veszekedések, arról azonban nem tud, hogy az asszonyi tettleg bántalmazta-e a férje. Több jelentéktelen tanú kihallgatása után az elnök szigorúan rászól Grosavescunéra. mert a tanuk vallomásaira telt észrevételében heves szemrehányásokkal illette volt férjét. különösnek, hogy eddig még volt halott uráról — kérdezte — Nem találja egy jő szava sem az elnök. A hallgatóság soraiból hatalmas bravurozás és éljenzés lámadl az elnök kijelentései nyomán. Utolsónak Grosavescu édesanyját hallgatták ki, Az idős úriasszony sírástól elcsukló hangon mondja el, hogy milyen jó fiu volt Grosavescu Tarján. A tanúkihallgatások így ma befejezést nyertek. Holnap reggel az orvosszakértők vallomására kerül a sor, majd a vád és védelem mondja el beszédét és nem lehetetlen, hogy estére Ítélet is lesz. Bizalmai szavazlak SíresemannaK. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A külpolitikai vita ma befejeződött. A birodalmi gyűlés nagy többséggel elvetette a kommunisták bizalmatlansági indítványát, amit Stresemann ellen nyújtottak be. Stresemann ellen csak a kommunisták és a fajvédők szavaztak. MIMWWMMMMMW^^ Lön) Immánuel első felszólalása a felsőházban. A Kultuszminiszter Kijelentette, őogy vállalja a numerus clausus fentartásánaK ódiumát és nem szünteti meg a vidéki egye/emeke/. Budapest, június 24. A felsőház pénteki ülésének kétségtelenül legérdekesebb eseménye volt dr. Löw Immánuel szegcdi főrabbi egész rövid felszólalása, amelyben annak a véleményének adott kifejezést, hogy a numerus elausus megszüntetésére irányuló kezdeményezésnek a kormánytól kellene kiinti nini. Lőw főrabbi beszédét nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták. Löw már napokkal ezelőtt jelentkezett szólásra a költségvetési vitában, de pénteken délelőtt még nem került volna rá a sor. Hivatalos funkcióinak végzése céljából haza kellett jönnie, ezért báró Wlassits Gyula felsőházi elnökhöz fordult annak érdekében, hogy esetleges helycsere folytán legye számára lehetségessé a péntek délelőtti felszólálását, mert ellenkező esetben nem lenne módjában a vitában résztvenni. Wlassits szívesen közvetilett ebben az ügyben és a felsőháznak ép egy másik szegedi tagja, Pálfv Dániel volt az, aki Lőwnek előzékenyen átengedte helyét és ezzel lehetővé tette, hogy a tudós szegedi főrabbi elmondhassa első felsőházi beszédét. A délutáni ülésen azután sorkerült Pálfy Dánielre is, aki vázolta a kereskedelem és ipar nehéz helyzetét és — »szocialista munkaterrorról'« beszélt. A pénteki ülés első szónoka egyébként Malatinszky Ferenc volt, utána emelkedett szólásra ' Lőw Immánuel, aki így kezdte beszédét: — • Emlékezetes bemutatkozója az uj felsőháznak ez a most folyó, csaknem vitatkozás nélküli tárgyalás, amely vila nélkül is módfelelt értékes.' Magas színvonalú fejtegetések, státus bölcsesség sugalta enunciációk, felül nem múlható szakértelem megnyilvánulásai bizonyítják ennek a háznak létjogosultságát. A inai uj felsőháznak létjogosultságát éles világitásba helyezi az egykamarás rendszernek némely hagyatéka. Csak két példát említek, az egyik a trónfosztó törvény, a melynek forrása külső erőszak volt (Ugv van, ugy van!), a másik a zárt arányszám, amelynek forrása belső eltévelyedés volt. Javult a helyzet a belső bajokra, de nem javult a külső erőszakra vonatkozólag. — Bizonyítéka ennek az, hogy a numerus elausus által sértett felekezet a kormány kezdeményezéséből és a nemzetgyűlés határozatából képviseletet nyert ebben az uj felsőházban és módjában van itt a maga sérelmeit szóvátenni. Ennek a felekezetnek kéépviseletében van szerencsém itt felszólalni. Dc nem kivánok határozati javaslattal étni a numerus elausus eltörlése érdekében, mert a nemzeti becsület követelményének tartom, hogy maga a kormány kezdeményezze a reparációt. Az a kormány, amely joggal hivatkozik kullurfölényünkre, az a kormány köteles elvi álláspontjának a gyakorlat lerén is érvényt szerezni és módot adni a kultuszminiszternek arra, hogy vallott elvét ebben a tekintetben végre valóra Váltsa. Abban a reményben, hogy ez megtörténik, a költségvetést elfogadom. A felsőház néma helyesléssel fogadta Lőw Immánuel ötperces beszédét. Ezután soronkivüt a kultuszminiszter Tvivánl szólani. Válaszolt József Ferenc hőhercegnek, majd kijelentette, hogy a kultusztárca nincsen luldolálva. Müveit középosztályra van szükség, amely kapcsolatban áll az európai szellemi életlel. A középiskolákról, majd a mezőgazdasági szakoktatásról beszélt, végül válaszolt Hoór pro-