Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-25 / 144. szám

700 DÉLMAGYARORSZ.4G 1927 junius. 20, fesszornak tegnapi nagy feltűnési keltő támadá­sára Visszautasítja azt a beállítást, mintha ő bará­tai részére kreálna tanszékeket. Rátért arra a követelésre, hogy ne tartsunk 4 egyete­met Lent kell tartaui a kutturfölénvt a környező országokkal szemben. Vállalja a felelősséget, ami­ért kiépít lelte a Kolozsvárról és Pozsony­ból menekült egyetemeket. Kijelenti, hogy semmi körülmények közölt sem hajlandó belemenni egye­temek mészárlásába. Szükség van a vidéki kultur­gócpon lókra. A kabinet pedig viseli a numerus elausus fentarlásának felelősségét. Az Ádám-ügyről kijelenti, hogy érvényes állam­fői elhatározásról van szó és ennek a határozatnak érvényt kell szerezni. J a n k o v i c h Béla, G e r 1 ó c z y Zsigmond, majd a délutáni ülésen Bosnyák Géza szólalt fel. ezután került sor Pállv Dánielre, aki megállapította, hogy a költségvetés a legke­vesebbel fordít ipari és kereskedelmi célokra. Az ulolsó hat év alatt több, mint 13 ezer kisiparos és kereskedő zárla bt" üzletéi. Az ipartörvény re­vízióját sürgette, majd a »szociálista terrorról« beszélt. R e m é 1 i. hogy a kormány a jövőben jobban támogatja az ipart, ezért a javaslatot el­fogadta. •МММЙЙММММИ1МММ ,Maradjon együtt a Ház, mert számos kérdés vár elintézésre 00' Jánossy Gábor megemlékezése Gyóni Gézáról. Budapest, junius 24. A képviselőház mai ülésén először Pesthy Pál igazságügyminiszter benyúj­totta a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok tartozásának rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Jánossy Gábor napirend előtti felszólalásában Gyóni Gézáról emlékezett meg. akinek holnap van halálos évfordulója. Megemlékezik a költő szi­bériai fogságáról és szenvedéseiről. (A képviselők ekkor valamennyien felállnak és így hallgatják Jánossy további szavait.) A holnapi napon szálljon gondolatunk és kegyeletes érzésünk a volt gorodoki temető sirhantjához. Áldott legyen Gyóni Géza emléke. Ezután honomszori olvasásban fogadta el a Ház a szeszadóról, az ásványolajról szóló, a tria­noni békeszerződés következtében Magyarország területére beköltözött közszoglátaí alkalmazottak közellátásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az apaállatok ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot. Következeit ezután a gazdasági bizottság jelenté­sének tárgyalása. Minthogy a napirenden egyéb ! tárgy nem volt, az elnök napirendi javaslatot tesz. Javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését a felső­ház üzenetének átvétele céljából kedden délelőtt tartsa meg. , A napirendhez Farkas István kért szót. Megíté­lése szerint a képviselőház együttmaradhat, mert vannak fontos kérdések, amelyek elintézésre vár­nak. Mindazonáltal elfogadja az elnök javaslatát, kéri azonban, hogy a legközelebbi ülésre tűz­zék ki napirendre Várnai Dániel és társainak az ipari és mezőgazdasági munkásság helyzetének ki­vizsgálására kiküldendő 21 tagu bizottságról szóló indítványának tárgyalását. Indokolásul elmondotta, hogy a munkanélküliség növekedése szükségessé leszi ennek a március 21-én beadóit indítvány­nak a tárgyalását, hogy az esetleg kiküldendő vizs­gálóbizottság jelentésének alapján segíthessen a munkásság helyzetén. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadia el. A képviselőház ülése negyed 12 órakor ért végei. JKülföldön készitik a szegedi fogadalmi templom fiarangját? (A Dél m agyarország munkatársától) Az egyik Budapesten megjelenő déli lap pénte­ken érdekes, szegedi vonatkozású panaszos levelet közöli, amely a következőképen szól Külföldről hozzák a szegedi fogadalmi uj tem­plom harangját.« (Panaszos levél.) A szegedi fo­gadalmi templom szépen felépült. Hatalmas osz­lopai!. égl>etörő csúcsát magyar lervezőerő for­málta, a köveket, maltert, szint, a díszt magyar munkások keze hordta össze. A fogadalmi tem­plom. melyből mindennap hálaimában száll majd a nosztalgia leeresztett sorompón tul élő testvére­inkhez egyúttal a magyar tudásnak és a ma­gyar tetterőnek is a temploma. De egy befejezett mü diadalánál sohasem lehet teljes az öröm. A fogadalmi templom harangját nem itl öntik .Ma­gyarországon Idegenből rendelték, idegenben ké­szül. Pedig a régi magyar harangönlödék reme­keit Európában mindenütt jól ismerik és sok külföldi nagy városban, falvakban harangok zú­gása a magyar kéz, a magyar ipar rátermettségéről beszél Különös esel történt itt Szegeden az uj templom harangjával. Nem itl rendelték Magyar­országon, ahol artiszlikusabbat, jobbat, olcsóbbat kaplak volna, hanem elinenlek valahova idegen­be, inajd onnan hozzák a szegedi szép fogadalmi templom uj harangját. Ha a harang esti alkonyat­kor megszólal, bim-bam, bizonyára azt gondolja magában, ej-haj, ez is csak Magyarországon tör­ténhetett. (Magyar harangöntők.)« Ez a panaszos levél már csak azért is nagy fel­lüuésl kellett Szegeden, meri a város lakossága mindenkor elkövet mindent, hogy a szegedi mun­kálatoknál elsősorban a szegedi iparosok és mun­kások kapjanak munkát. A külföldi megrendelé­sek ellen pedig a város közönsége mindenkor óvást emelt. Közöltük a magyar harangöutők« levelének tar­talmát a polgármesterrel, aki elmondotta, hogy a város balóságának a harang megrendeléséhez lu­lajdonképcn csak annyi köze van. hogy hozzájá­rul l a költségekhez. A harangakciót Várhelyi Jó­zsef prelátus irányította. Felkerestük Várhelyi prelátust, aki a következő­ket mondotta: — Tudtommal a fogadalmi templom harangját mgyar gyár készíti, az Eclésia nevű vállalat. Ba­logh István belvárosi segédlelkész rendelte meg a harangot és tárgyalt a gyárral. A napokban Budapesten járt és hazajövetele után közölte ve­lem. hogy Pesten látta a harangot, amely félig készen van, csak az utolsó simítások hiányoznak róla. Nem hinném, hogy ilyen körülmények kö­zöli alapja lenne a panasznak. Balogh István pénteken esle nem tartózkodott a városban, így ö nem nyilatkozhatott, Berzcnezey Domokos műszaki főtanácsos azonban elmondotta, hogy a legulóbbi budapesti áruminlavásáron a fogadalmi templom készülő nagyharangjának a nyelvét is kiállította a budapesti gyár. tehát egé­szen valószínűtlen, hogy a barangol valamelyik külföldi műhelyben öntötték volna. MMMMMMMMMMIMMIM iMMMMMMMIM A külvárosok kövezetlen uccáinak és dohos lakásainak bemutatása helyett — ezer teritékes bankettet rendez a „külvárosi bizottság" gróf Klebelsberg tiszteletére. (A Délmagyarország munkatársától) Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter mint is­meretes, szombaton Szegedre érkezik és a meg­állapított program szerint két napig Szegeden tar­tózkodik. A kultuszminiszter szombaton délután egy órakor érkezik meg autón gróf Teleki Pál társaságában, délután részlvesz a diákkongresz­sztis záróünnepén és este a diákkongresszus bezáró vacsoráján. Vasárnap 'előreláthatólag ülést tart az egyetemi építési bizottság, amelyen — ha meg­tartják a kultuszminiszter fog elnökölni. A bizottság ülése ulán kíséretével együtt kimegy ííróf Klelielsberg Büszkére, ahol résztvesz a hősi halottak emléktáblájának leleplezési ünnepén. A sablonostól igen eltérő a kultuszminiszter szegedi tartózkodásának vasárnap délutáni prog­ramja. Az Ugyan még eldöntésre vár. hogy ez a program megvalósilliató-e most, mert a Budapes. ten megjelenő Nemzeti L'jság szombati híradása szerint, ép vasárnap készülnek ünnepelni Buda­pesten is Klebelsberget, akit a Képzőművészeti Társulat disztaggá választott. Hogy a kultuszmi­niszter! ezalkalommal Budapesten, vagy Szegeden sikerül majd ünnepelni, az vasárnap délig min­denesetre eldől. Szegeden egyelőre erősen készül­nek az ünneplésre és azt halljuk, hogy a vasárnap esti vacsorára a társadalmi körök löbb. mint két mázsa hust rendeltek. A program szerint a társadalmi körök vezetői vasárnap délután fél 4 órakor gyülekeznek a ) városháza előtt. Innen kocsikon a püspöki rezi­denciához hajtatnak, ahol a kultuszminiszter tud­valévőleg meg szokott szállni. Az üdvözlés után, a miniszter és kísérete a társadalmi körök vezetőin vei együtt meglátogatja Alsóváros, Móra, Bókus és Felsőváros társadalmi köreit, ahol az elnökök fog­ják üdvözölni Klebelsberget. A rókusi gazdakörben átadják a kultuszminiszternek diszelnöki megvá­lasztásáról szóló oklevelet. Este nyolc órakor a Bruckner-kertben több, mint ezerszáz teriiékes va­csora lesz, amelyen részlvesznek Glettfelder Gyu­la püspök, gróf Teleki Pál, Somogyi Szilveszter l>olgármester, dr. Szalay József kerületi főkapi­tány, 48 társadalmi kör elnöke és még mások igen sokan. Beszédek természetesen lesznek, még pedig a tervezet szerjnl teljesen politika mentesen. A külvárosrészek rendezését sürgető, bizottság nevében Pelrik Antal fog beszélni, aki a hozzánk juttatott információk szerint a külvárosrészek sé­relmeivel és a rendezés sürgősségével fog fog­lalkozni. Ez ellen a program ellen nem lenne kifogásunk, ha jelentékeny részét nem a »külvárosrészek ren­dezésének sürgetésére alakult bizottság foglalta volna le. A külvárosrészek rendezése tudvalévő­leg felügyeleti hatáskörbe sem tartozik a kultusz­miniszterhez. igaz, hogy Klebelsberg Kunó egyút­tal szegedi képviselő is, dc ha bokros teendői között időt szentel a szegcdi élet és problémák részleteinek megismerésére, akkor mégis csak fur­csa. hogy a »külvárosrészeket rendező bizottság« cécót rendez, elviszi a kultuszminisztert négy vá­rosrész valamennyi körébe és egyesületébe, ahelyett, hogy megmutatná ugyanezen városrészek kövezetlen uccáit, csii sötétségét, vizvezeléluiélküli lakásait, dohos, nedves, egészségtelen és tiidö­vészt tenyésztő vizes odúit. Ha a kultuszminiszter közvetlenül látná ezeket a bűnös szegedi speciálitásokat, akkor esetleg hasznát látnók mostani szegedi látogatásának, de így a bizottság egész »rendezési munkája alkal­mas arra. hogy növelje a kultuszminiszter nép­szerűségét és már jó eleve bebiztosítja esélyeit egy ujabb választásra, ami nem baj, ami azonban mindenki másnak célja és kölelssége lehelne, csak ennek a bizottságnak nem. A diák-idegenforgalom ügye a diákkonferencia előtt. Zárt ajtók mögött tárgyalják — a német kérdést. (/4 Délmagyarország munkatársától) Pén­teken a diák idegenforgalom ügyével foglal­kozott a diákkonferencia. Cordon Bagnalt helyettesítette a betegsége miatt távollevő I. Macademet. Előadásában a legnagyobb fon­tosságúnak azt tartotta, hogy a diákság nem tud hozzájutni kedvezményekhez és ezt a hiányt pótolni kell. A magyar diákok képvi­selője, P. Gulyás Béla előadta, hogy a Ma­gyar Diákkülügyi Bizottság Utazási Irodája magára vállalta a balkáni utazások megren­dezését. A Magyar Diákutazási Iroda kitűnően szervezett tanulmányútjai mulatják, mennyire igénybe veszik ez irodának segítségéi. Jean Baugniet, a központi iroda vezetője a Commission de Propagande működéséről számolt be. Ez alkalommal felvetődött a ro­mán diákság kérdése. A román diákszövet­ség ugyanis tagjai sorából kizárja a zsidó hallgatókat és igy nem képviseli az állam területén lakó összes diákokat. Ezért nem le­het a C. I. E. rendes tagja. Gulyás Béla ma­gyar diákképviselő a török diákság helyzetét tárgyalta. A török diákszövetség ugyanis egy évre kimaradt a nemzetközi diákmozgalmak­ból és a magyarok intenciójára az augusztusi római kongresszuson meg fog jelenni, ahol azon óhajának fog kifejezőst adni, hogy to­vábbra is együtt akar dolgozni a többi diák­szövetségekkel. A lörök diákszövetség a ma­gyar diákszövetséggel már régóta baráti vi­szonyban van és egymást minden lehető kér­désben támogatják. A következőkben napirendre kerül a német kérdés tárgyalása, tekintettel azonban ennek „kényes voltára", zárt ülésen lárgyal/'ák és tit­kos jegyzőkönyvet vesznek fel. Az Operaház művészeinek vendégjátéka 28-án és 29-én. JegyeK a Délmagyarországnál.

Next

/
Thumbnails
Contents