Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-23 / 142. szám

DEL MAGYARORSZÁG SZEGED: Szerkesztőség: Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.^Kladólilvalal, kUlciOnkOnyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. -- Nyomda: Löw Lipót ucca 1». Telefon: 10—34.« » « » « » CSÜTÖRTÖK 1927 JÚNIUS 23 © 0 e III. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: I rt ucca 6. Telefon: 151. szóm.« » « » « » HÓDMEZ6VÁSAliHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróssy ucca 25. Telefon: 419. szóm. « » « » « » « » « » Előfizetési óra havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUlftfldOn 6-40 pengő. Egyes szóm 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. B Béke~kamal. A vidéki városokban azelőtt az volt a szokásos sorrend, hogy egyik napon a szinház tartotta meg a záporpróbát, a következő napon pedig megjelent a vásártéren a cirkuszponyva. A szinház bezárult, a cirkusz megnyílt. A múlt héten a Népszövetség fejezte be genl'i tárgyalásait, hétfőn már a leszerelési konferencia ült össze. Nincs egy pillanatnyi megállás mulatságban és konferenciákban. A nemzetközi politika saxofonját most Amerika fújja. Az Egyesült Államoknak sikerült mégis tetté hajszolni akaratát. Hiába ágaskodott Franciaország a leszerelési konferencia terve ellen s Olaszország hasztalan tért ki udvariaskodva a meghívás elől, a tengeri leszerelés konferenciája mégis összeült s ha együtt van Amerika, Anglia és Japán, akkor a tengeri leszerelés konferenciáját nem is lehet csonkának tekinteni. A Népszövetség leszerelési konferenciáján Amerika nem vett részt s megfigyelő küldésével adta le az udvariasság vizitkártyáját, most Franciaország és Olaszország maradtak távol a konferenciától s megfigyelő tisztjükkel tesznek eleget a nemzetközi érintkezés kötelezéseinek. Udvariasság van elég, a tapintalra sem lehet panaszkodni s várhatunk-e még többet a népszövetségi ülések és nemzetközi konferenciák, békeligák és világgazdasági íjrikétok által impotenssé szublimált genfi atjhoszférától? Amerika kormánya azonban bizonyosan vár mást is. Amerika a realitások hazája, még pedig — ahogy Cholnoky Viktor emlegette,— a szédületes lehetőségek realilásainak hazája. Amerika nem lieszélgetni jött Genfbe, hanem cselekedni s főként: eredményeket elérni. A washingtoni konferencia sikere kilátásossí teszi Amerika törekvéseit. Igaz ugyan, hogy akkor, — öt évvel ezelőtt, — a washingtoni konferencia idejében Amerika a hitelező pózával és tekintélyével is tudott — kérni s előterjesztései mögött meg kellett az európai államoknak látniok a bosszúálló s türelmetlenségre ingerelt hitelező ellenszenves, elviselhetetlen, de mindenképen respektálandó egyéniségét. Nem a békevágy, a testvéri érzés, a humanizmus és a kultura parancsai fogadtatták el Amerika leszerelési indítványait, az európai államok kiküldöttei akkor kamat fejében járultak hozzá az amerikai kormány indítványaihoz. Az európai adósoknak prolongáció kellett, nem leszerelés. De az amerikai hitelező csak a leszerelési javaslataihoz hozzájáruló adósainak igérte meg a moratóriumot. S mivel a hitelezőnek mindig igaza van, határozatba ment a foganatosul! Amerika leszerelési programja. .V washingtoni konferencia azonban cs ik liz évre korlátozta határozatának hatályosságát. Tiz évre szabta csak meg a flottaépités programját. A washingtoni konferencia Idején Angliának éppen ötször s Japánnak éppen háromszor annyi cirkálója volt, mint az Egyesült Államoknak. Érthető volt tehát, hogy Amerika kormánya sürgette a flottaépités korlátozását. Neki utói kellett volna érnie az angol flottát s el kellett volna hagynia Jipánt, ám fegyverkezése ujabb flottaépitkezésre késztette volna két nagy riválisát s két nn;.>;y riválisának katonai szövetségeseit. S ki fize; te volna meg adósságát Amerikának, ha flottája fejlesztésére kellett volna fordítani mindé i megszerezhető s minden más feladattól eltulajdonítható állami bevételét. Amit a humanizmus s a kuliura nem tudott elérni, azt az óvatos hitelező előrelátása megvalósította. Am Amerika parancsoló fölénye mintha kicsit alábbhagyott volna. Hogy nem megint Amerikába hívta a konferenciát, ez is erre mutat. Ha a hitelező keresi fel az adóst s nem az adós siet a hitelező elébe, akkor a hitelezőnek több félteni valója van, mint az adósnak. Hogy Franciaország dolláradósságainak végleges rendezése előtt távol mer maradni az adósoknak tanácskozásától, illetve a leszerelési konferenciától, ez is arra mutat, hogy az amerikai kezdeményezés sokat veszített lendületéből és tekintélyéből. S ha töretlen lenne a régi fölény, mi szükség volt most összehívni a konferenciát, amikor a washingtoni program még öt évig kötelez ? Fájdalom, az amerikai befolyás gyöngülésén a békeakarat vérzik újra el. Amerika, ha önös szándékból, ha érdekeinek rideg számvetése alapján is, de békét és egyensúlyt akar. Ha nem sikerül a washingtoni program továbbépítése, visszatér váltóláza annak a három évtizeddel ezelőtti flottaépitésnek, aminek a háború vetett véget. A flottaépitésnek is, meg Európának is. Harminchat pilóta jelentkezett a Csendes Óceán átrepülésére, a tiij: 100.000 dollár. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') útra. A Csendes Óceán átrepülésére, mi.it Newyorkból jelentik: Eddig összesen 36 pi- I ismeretes, 100.000 dollár dij van kitűzve. Az lóta jelentkezett a Sanfranciskó—honolului | utat a Los Angeles is meg fogja kísérelni. MMMMMAWWWMMMMfMMAWMMtMtMMilM IMIttlIMIPVINMMlfMflfVMfMtMWVWIMtlMI*^'''* w A független ügyvédségei éppen ugy nem szerelik, mini az ellenzékei, vagy a sajtói." Élénk vita a felsőházban. Budapest, juuius 22. A felsőház mai ülésén Berzevicz y Albert volt az első szónok. Helyesli a felsőház összetételét és azt mondja, hogy a felsőháznak 'jefeíBWI—szerepé .va.n a költségvetés szempontjából. Divatos jelszó lett nálunk a multat megvádolni és azt mondani, hogy Magyarország minden baját a múlt liberalizmusa okozza. Ez a vád igazságtalan. A numerus clausus többet ártott, mint használt és ma már a kormány is meg akarja szüntetni, csak az alkalmas időpontot várja. A kormány kezében óriási hatalom központosul, olyan, a mellyel kormányok ezelőtt sohasem rendelkeztek. Szólt ezután a közoktatásról is. Azt mondja, hogy a kultura fejlődését nem lehet törvényekkel megkötni. Behatóan foglalkozik a Népszövetségben lezajlott eseményekkel és kijelenti, hogy nem tartja helyesnek, hogy Magyarország a Nemzetek Szövetségéből kiváljon. Bernáth Géza és Révész István felszólalása után Pápp József az ügyvédség kérdésével foglalkozik. Az ügyvédi kamarának azt a törvényadta jogát, hogy a törvényjavaslatokat elbírálja és azok hiányaira rámutathasson, nem lehet elvonni. Ha a bíróságok működését a parlamentben kritizálják, az nem a biróság elleni bizalmatlanságot jelenti, hanem azt a kívánalmat, hogy a napi politika ne érvényesüljön a bírói funkcióban. A szabad független ügyvédséget éppen ugy nem szeretik Magyarországon, mint a parlamentben az ellenzéket, vagy a sajtót. Balthazár Dezső mondotta el ezután kifogásait a javaslat ellen, de a költségvetést ő is elfogadta. Izgalmas jelenetek Grosavescuné férjgyilkossági pőrének tárgyalásán. „Asszony még nem szenvedett annyit, mint én" — mondotta a világöires énekes gyilkos felesége. Grosavescu kártyázni és inni kezdett s őt ismételten bántalmazta. Ezután férjének Stransky egyetemi lanár családjához való baráti viszonyáról beszélt. A vádlott mikor a szanatóriumban lekiidt, hallotta, hogy Stranskyné meghívta magához a férjét. Többször kérte férjél, szakítson Stranskynéval, meg is igérte, de szavát nem tartotta meg. Ezután a vádlott a tett lezajlását beszélte cl. A veszekedés abból keletkezett, hogy férje követelte tőle, búcsúzzék el Stranskynétól. Mint hogy vonakodott, férje kijelentette, hogy akkor nem viszi magával Berlinbe. Ebből veszekedés lett, férje felemelt ököllel támadt rá, ugy hogy sógornője odakiáltott: — Bubi ne verd meg a feleségedet! Nem tudja, hogy ezután mi történt. Utólag hallotta, hogy agyonlőtte a férjét. A délutáni tárgyaláson megkezdték a tanukihallgatásokat. Az első tanú Grosavescu buga, Grosavescu Olga volt, aki mindvégig jelen vo?t a gyilkosságot megelőző veszekedés, a revolver eldördülésénél is. Grosavescuné és a tanú között heves szóvila (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik-- Ma kezdték meg Bécsben annak az egész világon óriási szenzációt keltett családi drámának a tárgyalását, amelynek vádlottja tudvalevőleg Grosavescu Trajánné, aki férjét, a világhíres tenoristát egyetlen revolverlövéssel megölte. Az esküdtszék megalakítása után a biróság Grosavescunét hallgatta ki, aki hosszas vallomást tett a gyilkosság előzményeiről. Nem érzi magát bűnösnek és elmondja, hogy Grosavescu második férje volt, akibe lieleszeretett és aki miatt első urától elvált. Ám boldogságuk csak rövid ideig tartott. — Ö brutális volt, én meg féltékeny — mondotta Grosevescuné ér, keserves zokogísban tört ki. — Asszony még annyit nem szenvedett, mi d én... — mondta aztán. Az elnök kérdésére azután elmondotta Grosavescuné, hogy nem érez bünbánást, mert ö semminek sem az oka. A vádlott elmondta ezután, hogy házaséletük összhangja csak akkor bomlott meg, amikír L