Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-16 / 137. szám

1927 junius 16 DÉLMAGYARORSZÁG SZÖGED! SZÍNHÁZ. Nyaralási gondok. Zártkörű jelenet a torony alatt. A tanács titkos ülést tart. Természetesen a színházról van szó, amelyet most házilag kezelnek. És amelyről csak keztyüs kézzel szabad nyilatkozni. Akasztott ember házában nem jó Wimmerről beszélni. A főigazgató (suba alatt). Én nem nagyon töröm magamat ezért a Vásárhelyért. Viszont Vásárhejy se nagyon töri magát a szegedi társulatért. A kultúrmérnök. Vásárhely nagyon közel van, ez a baj. A vásárhelyiek akármikor bejöhetnek Szegedre és megnézhetik az ejőadásokat. Már amelyiket meg lehet nézni. Én, bevallom, az árviz óta nem voltam színházban. Akkor nagyon magas volt a nivó. A csőuezető. A színház nivója ? A kultúrmérnök. A viz nivója, A főigazgató. Szóval Vásárhely nem kell. Mi se kellünk Vásárhelynek. A számoiuő. Talán Makóra lehetne menni? Olt még nem ismernek annyira bennünket. A főigazgatóv Az legalább messze van Jeruzsálemtől. És ott legalább terem babér a számunkra. .4 kultúrmérnök. Ha babér nem is, de hagyma bizonyosan terem. A csőuezető. Oyula se lenne rossz. Gyulát is meg lehetne próbálni. A kultúrmérnök. Már Kisfaludy is azt mondotta : Gyulám, Gyulám, életem reménye! A főigazgató, Es Gyulán kevés a kisgazda. A csőuezető. Ez pedig nagyon fontos szempont. Hallom, hogy Erkel Ferenc is ott született. Szóval operettváros. Nekünk való város. A főigazgató. Most már csak azt kellene tudni, hogy ezek az állomások mit szólnak hozzánk ? A számviuő. Atiralot kell intézni Makóra és Gyulára. Ha minden rendben megy, a hivatalos uton, akkor szeptemberre megtudjuk, hogy a nyári szezonra hová lehetett volna mennie a társulatnak. A főigazgató. Természetesen a program az időjáráshoz igazodik. A Mészöly-féle kalendáriom szerint nyáron nagyon meleg van, tehát lehetőség szerint könnyű magyar darabokat kell beadni a népnek. A Limonádé ezredes például igen üditő. .4 kultúrmérnök. Csak a helyi szerzőkre kell nagyon, de nagyon vigyázni ! Szerencsére arrafelé nincsenek egyetemi tanárok! De azért az óvatosság nem árt. A tűzoltófőparancsnok darabját csak hatósági engedéllyel lehessen bemutatni, mütanrendőri bejárás utón. A főigazgató. Nekem volna egy igen termékeny ötletem! Ezzel, ezt hiszem, kinn vagyunk a vizből! Miért ne maradhatna ez a társulat & nyárra Szegeden ? Mi akadálya van ennek? A csőuezető. Remek 1 Igazán semmi akadálya sincsen 1 Strandfolyamokat is rendezhetünk a színházban. Leventék kisgazdáktól lefelé a felét fizetik. A kultúrmérnök. A gőzfürdőt szépen becsukjuk és ezt az üzemet a nyáron a színház veszi át. .4 főigazgató. Helyes! Miután igy a kultúrál elintéztük, áttérhetünk a komoly dolgokia. (A többi már a nyilvánosság bezáráséval töriénik.) Gyalu. Uri kalapok a legjobb gyártmányunk óriási válasxíéKban a legnjabb forma és színekben 794 lendklvuil olcsó tzaboll Arakon POLLÁK TESTVÉREK Csekonics uccai Kalap ralit árában Dr. Imre József lemondása uíán dr. Rigler Gusztávot választotta meg az egyetem a Jövő tanév rektorává. (A Délmagijarorszóf/ munkatársától.) Ismeretes, liogv a szegedi Ferenc József Tudományegyetem néhány héttel ezelőtt jövő évi rektorává dr. Imre. József nyugalmazott egyetemi tanárt választotta meg. Az egyetem választása egyetemi körökben általános feltűnést keltett, mert most fordult elő a magyar egyetemek életében előszói', hogy a rektori mé lóságot nyugalmazott egyetemi tanár nyerte el. Az egyetemi szabályok értelmében dr. Imre József professzor megválasztásához joga volt egyetemnek. Az egyetem választása különben azért esett Imre professzorra, mert jövőre kerül sor az egyetem orvosi fakultásának felszerelésére és ennél a munkánál igénybe kívánta venni az egyelem a neves professzor befolyásos összeköttetéseit és széleskörű tapasztalatait. A rektorválasztó elektorok döntését, dr. Tóth Károly ez idei rektor vezetésével az egyetem küldöttsége közölte Imre professzorral, aki azonban kijelentette, hogy előrehaladott kora miatt a rektori tiszlséget legnagyobb sajnálatára nem vállalhatja el. Dr. Imre. József elhatározása következtében az egyetemnek uj rektort kellelt választania. A rektorválasztó ülés szerdán volt és eredményéről az egyelem a következő hivatalos jelentést adta ki: A'magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem junius 15-én tartott reklorválas/.tó ülése, miután id. dr. Imre József nyug. egyet, ny. r. tanár az egyetem rektorává történt megválasztásai nein fogadta el, az 1927/28. tanévre az egyetem rektorává dr. Rigler Gusztáv egyel. ny. r. tanárt választotta meg. Az egyes ludománykaroknak az lí)27 2S. tanévre megválasztott dékánjai a következők lellek: Dr. Menyhárth Gáspár jog- és államtudományi kar, dr. Szabó József orvostudományi kar. dr. llorger Antal bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar, dr. Szentpétery Zsigmond malii.- és lermészettudománvi kar. MHMMMnMMMMMMMAMMMMMtMMAnraVMMMAMM Vágyakozol a jogegyenlőségre? A DÉLMAGYARORSZÁG a jogegyenlőségért harcol. : s* MMMMIMMIW T9 Szeged mindenkit és mindent magyarrá tesz" — mondotta dr. Szabó László szerdal előadásában. Lelkesen ünnepelték a kiváló publicistái. SZŐNYEGEK, MYARI TAKARÓK, NYUGÁGYAK stb. legolcsóbban kapható GÁBOR S ZŐNYEGÁRUHÁZ U) CSONGRÁDI-PALOTA. 824 A világhírű 78 TRIUMPH és STYRM kerékpárok egyedül SZÍNTÚ SÍNDOR cégnél kaphatók Kiss occa 2. (A Délmagyarország munkatársától.) Megkülönböztetett szeretettel üdvözölték szerdán este hat órakor a szegedi pályaudvaron dr. Szabó László egyelem i tanárt, a Pesti Naplóban napról-napra irt csillagos cikkek kiváló tudásu íróját abból az alkalomból, hogy Írásaiért lelkesedő híveinek és a Lloyd Társulat meghívására a magyar ujságirótársadalom néhány kiváló munkásának társaságában megérkezett Szegedre. Fogadtatásán megjelent többek közöli dr. Erdélyi László egyetemi tanár és dr. Fülöp Zsigmond, aki a kulturáért való i önzetlen lelkesedésével tulajdonképpen kez| deményezője volt Szabó László szegedi megi hívásának. j A bensőséges üdvözlés után dr. Szabó László | kíséretével a Kass-szállodába hajtatott, majd 1 este hét órakor a kamara szorongásig megi telt nagytermében megtartotta mindvégig lenyűgöző, közvetlen és nagy tudással leli előadását. Amikor dr. Szabó Erdélyi professzor és Bokor Adolf közöli elfoglalta helyét a pódiumon, a megjelentek szűnni nem akaró lelkes tapssal köszöntötték, amely csak fokozódott Bokor Adolf keresetlen üdvözlő szavai után. Dr. Szabó László a meghatottságtól elfogódott hangon köszönte meg a lelkes ünneplést, mert — úgymond a barátságnak olyan jelét tapasztalta, aminőben csak nagyritkán lehet az emlvernek része. — Én mint régi szegcdi újságíró — folytatta dr. Szabó László —, láttam, hogyan fogadlak a szegedi állomáson fejedelmeket, minisztereket, művészeket, de hogy a toll egy- ' szerű munkását is igy fogadták volna, arra nem emlékszem. Ez a fogadtatás nagy megtiszteltetés az egész ujságirótársadalomra, de becsületére válik Szegednek is — meg kell állapítanom —, hogy értékelni tudja azokat, akik önzetlenül szolgálják a közérdeket tollúkkal. Az elfogódottság hangján beszélt ezután arról, hogy bármilyen szépek is Szeged uj palotái, fájdalommal kell megállapítani, hogy ma rosszabl) a város sorsa, mint az árviz idején. — Én már régen elszakadtam innen -mondotta —, de nem volt olyan nap, hogy nem gondoltán', volna ide. Elérzékenyedve beszélt ezulán arról a felsővárosi házról, amelyet elmosott a viz akkor, amikor még az a-b-c-t sem ismerte. Nagyszerű szavakkal jellemezte Felsővárosi. ahol mindent megszólnak, ahol nem imponál sem a fejedelem, sem a törvény, olykor még a püspök sem, ha rossz fát lesz a tűzre. Lebilincselő előadásában ezután több. k közölt ezeket mondotta: — Azt szokták mondani, hogy Szeged a legmagyarabb város . Képzelem, mennyire haragszik ezért Debrecen, Miskolc, Veszprém, meg még egy sereg város, mely szintén minden izében magyar! De én mégis csatlakozom azokhoz, akik azl mondják, hogy Szeged a legmagyarabb. — Mert Debrecennek, Miskolcnak, Veszprémnek könnyű volt magyarnak lennie, hiszen népe mindig magyar volt. De, amikor a törököt kiverték Szegedről s törökök helyéi elfoglalta egy század rác határőrvidéki huszár és egy század rác hajdú s ebből a két század rác katonaságból s a körötte letelepedő német mesteremberekből egy magyar városka leli, — az a csodával határos jelenség volt: Szeged földje és Szeged levegője magyarrá lelte a Bugarinokat, Marinkovicsokat, i'ilipovicsokal, Szungradácokat, Poszilováeokat. slbieket. Két évtized kellett, mig a felsőváros honfoglaló-ivadékai s az alsóvárosnak a honfoglalás óta magyar lakosai, kik a tőrök időkben szétszóródtak az országban, vissza kezdtek szállingózni apáiknak li földjére. A felsővárosi és alsóvárosi magyarok közé a XVIII. század folyamán bevándorolt valami tízezer ember, német, rác, görög, oláh, bolgár, tót és dalmata, s ezeket mind hihetetlen gyorsaság elnyelte a szegedi magyarság. A Zsótér és Haris família már nem is emlékezett száz évvel ezelőtt sem arra, hogy ők Macedóniából kivándorolt görögök, s a Tombátzok ma talán nem is vállalják, hogy ők dalmata eredetűek volnának. A Xyilassyak közül talán az öregek emlékeznek reá. hogy valaha Pfeilslifterek voltak; a Ligetiek eredeti Misits, a Vidavak Witticli. az örhalmiak Műller, a Parlagiak Sperlágh,