Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-16 / 137. szám

6 DFTLMAGYARORSZAG 1927 junius 16. a Rajnaiak Dilzgeu, s a Vadászok Jéger neve már mind rég feledésbe ment. — Szeged mindenkit és mindent magyarrá tesz, — múlhatatlanul és óhatatlanul magyarrá. A mesebeli Főnix madár nem égett el annyiszor, mint ahányszor a tűz, a viz és ta vas elpusztította Szegedet, s ez a város nemcsak, hogy mindig feltámadt poraiból, hanem mindig magyarabbá is lett. Rettentő életereje, minden élő lényen és minden holt dolgon penetráló és mindent magyarrá változtató varázsa tette a legmagyarabbá. — Külön néprajzi stúdiumot érdemelne a felsővárosi néplélek. Ezek az emberek százötven év\el ezelőtt még halászatból, vadászatból és hajózásból éltek s lenézték az alsóvárosiakat, kik mivel mindig földművelésből és állattenyésztésből élnek, valószínűleg az Árpád idejében ill talált s a magyarságba már akkor beolvasztott őslakók ivadékai. Lokálpatriotizmusom nem terjed anynyira, hogy a felsővárosiaknak csak a dicsőségét zengjem; elvégre ők csak 1750-ben asszimilálták a családomat; ők csak fogadott atyámfiai, s igy elpanaszolhatom, hogy reám ragasztották a hibáikai is: a demokrata kevélységet s a felsővárosiaknak azt a speciális rossz szokását, hogy semmit sem állhatunk meg szó nélkül, — mindent kritizálunk, törvényt, fejedelmet, sőt talán még püspököket is, ha nagyon elfeledkeznek magukról. Nekünk nem imponál senki, főként ha szegedi ... Klauzál Gábornak a negyvenes években már óriási tekintélye volt az országgyűlésen, (hol persze nem Szegedet képviselte), az ország legelső publicistájának tarlották s hirneve akkoriban nagyobb volt. mint Deák Ferencé: de Szegeden nem volt ölnél több ember, aki mást is tudott volna róla, mint hogy »meglehelős háza van a Piac-tér déli oldalán . — Ez a város még a politikát is lenézte egészen addig, mig Széchenyi le nem ment, hogy megpróbálja fölébreszteni. Nagyon nehéz feladat volt ez: a legnagyobb magyart a szegediek meghallgatták. de hallgatni egyáltalán nem hallgattak rá. Talán azért nem, mert gróf volt. Nemesség? Grófság? Az is megjárja. — de szegedi |>olgárnak lenni nagyobb dolog volt; a lakosság tizedrészét se vették be a polgárok közé. — Szeged volt uz egyetlen nagy város, mely nem volt megyeszékhely. A magyar politika hullámai, melyek a megyék nyugalmát annyiszor megzavarták, teljesen ismeretlenek voltak Szegeden. Ili nem juthatott semmi szerephez a dsentri, a város tanult liai nem viselhettek se megyei, se kormányhivatalokat, megmaradtak tehát a város fiainak. s amikor a harmincas, negyvenes években megindul! az alkotmány átalakulásának nagy folyamata. ii főiskolákról hazaiért ügyvédek, orvosok. indsellérek Szegeden egy egészen uj politikái vezettek be: a városi |>olgárság demokrata politikáját. Ha feje tetejére állt is a Felséges Kamara. Szeged városa nem rakta az adófölöslegel a ládafiába liadilartalékul. hanem folyton építkezett belőle és invesztált, a vár katonai parancsnokával minduntalan ujjal húzott, s hogy a maga polgárainak legkisebb jogát is megvédelmezze. minduntalan követekel küldött Rérsbe az udvarhoz kérni, rimánkodni, s ha kellelt, vesztegelni. — Szeged város 1811-iki követi ulasilása huszonhat pontban olyan demokratikus követeléseket támasztott, melyeknek az 1818. március 15-iki pesti »tizenkél pont- csak igen halvány kópiája. Szeged ekkor már nemcsak »a közérdek alkotmányos és demokratikus szolgálatát kövelelte, hanem a negyvennyolcas törvényhozási megelőzve és túlszárnyalva már az általános és titkos választói jogot is »Az idő lelkével előre kell menni!« Ez volt Szeged jelszava, mely a város két követét, Aiguer Ferdinándot és Szilber Antall az lSH-iki országgyűlés vezérei közé emelte. — Az 1849. év eseményei rombadöntöltek minden reformot, annyira, hogy például Szeged még 18t>7-ben sem birt feltápászkodni: a városi választásokon az intelligencia csúfos vereséget szenvedett. De már 1868-ban megalakult a legelső Szabadelvű Kör uz országban, természetesen Szegeden. melynek népéről a város hivatalos történetírója azt jegyezte föl. mint legnevezetesebb jellemvonást, hogy »Szeged társadalma a nemes felekezeti türelmetlenségnek és békességnek valóságos ideálja . Ez a Szabadelvű Kör és a vele kooperáló ifjúságnak Közügyi Klubja, melyet a maradiak a »Hátulgombolósok pártjának csúfoltak. kezdte meg Szeged reorganizálását, melynek egy egészen uj város leli volna az eredménye akkor is. ha 1879-ben a Tisza el nem söpörle volna a régit. ,- - A rekonstrukció után a kormánypárt és a függetlenségi párt Szegeden abban versenyzett egymással. hogy melyik demokratább és melyik liberálisabb? Az egyházpolitikai reform mellé egyetlen város még Budapest sem sorakozott oly egyértelműséggel. mint Szeged. — Hallom, hogy ujabban a háború óla kissé változott a helyzet. Azt mondják, hogy »Szegeden sokan behódoltak a kurzusnak . Na, nem olyan veszedelmes a dolog. Mennyien vannak azok az urak? Ezren? Kétezren? Hát legyenek háromezren! Fogadnék rá, hogy legalább a felerészük nem szülelelt Szegeden. Én egészen nyugodtan rábízom őkel Szeged őserejére, mely hamarosan nemcsak magyarrá, de a tökéletes jogegyenlőség, a felekezeti türelmesség és békesség, s minden szabadságjog törhetetlen hívévé változtat mindenkit, ki Szeged földjét tapossa és Szeged levegőjét szivja. — Mert Szeged, amióta csak megvan, »az idő lelkével mindig előrement és sohasem hátra! Esle fél kilenckor Szabó László tisztelői ben(A Délmagyarország munkatársától.) Balogh Lajos törvényhatósági bizottsági tag szerdán délelőtt ismét a vádlottak padján Qlt. Hóna alatt összekötözött mázsás aktacsomóval már kora délelőtt fentjárt a törvényszék emeleti folyosóján. Az Ítélkező tanács elnöke, Vild Károly legutolsónak tűzte ki Balogh Lajos rágalmazási ügyét. A kora délelőtti órákban híre járt ugyanis, hogy Balogh védő nélkül jelenik meg a tárgyaláson és maga fogja előadni védekezését. Az ügyészség kétrendbeli felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége címén emelt vádat Balogh Lajos ellen, amit ugy követett el, hogy 1926 január 16-án a város tanácsá' hoz beadványt intézett, amelyben Berzenczey Domokos műszaki főtanácsosról és Buócz Károly műszaki tanácsosról, mint közhivatal* nokokról azt állította, hogy mint a mérnöki hivatal vezetői a drága tatai szenet vásároltak az olcsóbb pécsi szén helyett és ezzel a várost érzékenyen megkárosították. — Megértette a vádat és bűnös-e ? — kérdezte az elnök. — Nem vagyok bűnös — mondotta Balogh Lajos —, mert ugy tudom, hogy Magyarországon az ártatlanok büntetésére meg nem hoztak törvényt. A bűnös nem én vagyok, a bűnös a városházán van. — A mérnöki hivatal súlyos visszaéléseket követelt el, — folytatta Balogh —. Hamis szakvéleményt adott a pécsi szénről. — Ha vannak, terjessze elő bizonyítékait. — Én akarok bizonyítani, megpróbálnám röviden előadni, de sajnos nem tehetem, mert 33 akta fekszik előttem és az mind bizonyíték. Majd felolvasom bizonyítékaimat. Balogh Lajos ezután hozzáfogott beszédének felolvasásához. Hol emelkedett hangon, hol pedig alig hallhatóan olvasta fel beszédét. Először élettörténetének ismertetésén sőséges társasvacsorál rendezlek a kiváló publicista tiszteletére. Az első felköszöntőt dr. Erdélyi László egyetemi lanár mondolta, majd dr. Szabó László tarlóit mélyen járó beszédei. Járni fogja a magyar városokat és falvakat, hogy szolgálni ludja a magyar békességet és a magyar jövőt. — Sok hálával tartozom Szegednek — mondotla —, remélem, fogok még valamit tenni tudni ezérl a városért, ennek a városnak társadalmáért. Felköszönlőket mondollak Lévai Jenő, dr. Szi vess v Lehel. dr. Biedl Samu, dr. Fülöp Zsigmond. Szűcs Nándor és Juhász Gyula. Dr. Szabó László és társasága csütörtökön még Szegeden marad. kezdte, majd hírtelen rátért arra, hogy a városi közalkalmazottak bünpalástolók és nem szolgálják a város érdekeit, Dr. Balázs Sándor ügyész: Én tiltakozom a védekezés ilyen módja ellen. A vádlott regényszerű felolvasást tart, kérem a törvényszéket, tessék kérdéseket feladni a vádlottnak ... Balogh: Semmiségi panaszt jelentek be. Ugy látom, hogy engem már sehol sem akarnak meghallgatni. — Miért nem hozott magával védőt? — kérdezte ezután az elnök. — ön izgatott és igy nem tudja magát megértetni a bírósággal. — Most nincs védőm, de majd lesz — mondotta önérzetesen Balogh Lajos — és csak azt tessék megengedni, hogy felolvassam beszédemet. Nagyon rövid leszek... és egész éjjel dolgoztam beszédemen ... Mélózlassanak engem nyugodtan meghallgatni. Vild elnök: Mi nyugodtak és türelmesek vagyunk. Ön az izgatott. Ha ügyvédet fogadott volna, milyen szépen tárgyalhatnánk. — Ez Így van, — mondolta Balogh —, de a bizonyítási anyag olyan nagy, hogy két hétig tartana el, amíg az ügyvéd át tudná tanulmányozni. — Különben itt van a Montanus füzete, — — folytatta nagy derültséget keltve Balogh —. Ebből mindent megérthet a bíróság. Elnök: Ebből nekünk is van elég, ugy, hogy még magának is adhatunk. Balogh: Én mártír vagyok. Halasszák el a tárgyalási, majd hozok védőt magammal. A bíróság ezután meghozta határozatát és felszólította Balogh Lajost, hogy 50 napon belül jelentse be védőjét. A tárgyalás berekesztése után Balogh bocsánatot kéri a bíróságtól és a jóakaratú tanácsokra bejelentette, hogy a jövő tárgyalásra védőt hoz magával. Nöí és férfi harisnyák Női la selyem flór 3'— Pengő. 908 Schweizi la selyem, szavatolt minőségű 8*— Pengő. PIHIRIf TFCTVFRFIf s®'yem flór divatzokni 1'70, 2*40, 3*— Pengő. rUL Lilit IColVCItLn harisnyák gyári raktáraiban Szeged. Csekonics ucca és Széchenyi tér Még ez sem ári meg WINTER kárpitos munkái tartósak és olcsók Szeged, Korona u. 3. Telefon 18-56. 564 Föld és házbirtokok7J& Pénzkölcsön közvetítés rövid te áratu és 35 éves, nagyobb kamatú kOtcsSnBk Illetékmentes konvertálása 1—2 százalék díj mellett. •CTDIt/ lklTH nyűg állpt. tan. ingatlan.(OFB 3910—1912) rC I nIN AN I AL áruforgalmi és pénzkOzvetltö Irodán tOrv. (Szeged— Csongrádi Stáció u. 8|b. 108 bej. cég, Szegeden, Széchenyi tér 7. sz. a. takarékpénztár palotája) II. em Telefonok: 3—20 jobbra. Lakást és » 3-38. Helyiségemet felmondták augusztus l-ig rendkívüli olcsón árusfíok mindenféle férfi és női fehéraemileket készen és mérték után, Baby dolgokat. Uj helyiségemről ezúton fogom értesítem L vevőimet. Özv. Löwy Józsefné keléngye Üzlete Szeged, Széchenyi tér, Boros üzlet mellett. 910 Balogh Lajos kijelentette a bíróság előtt, hogy mártírnak érzi magát és súlyos vádakat hangoztatott a városi mérnökség ellen. ,Igy nem íudja megértetni magát a bírósággal", — mondta a fötárgyalási elnök.