Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-02 / 126. szám

2 DÉLMAGVARORSZÁG 2 1927 junigs 2. mmmmmmma^mmmmmm egy hölgyről is ... Ha elfogadom a professzor urnák azt a nyilatkozatát, hogy nem nagyatádi Szabó Istvánra gondolt, mert öt a magyar föld nemtőjének tartja —, nem lehet megcáfolni azt, hogy a daruh megsértette a magyar kisgazdákat, inert ugy állította be őket, mint akiknek közük van a kiviteli panamákhoz, akik panamázás ré­vén saját egyéni érdekeiket szolgálták az egyete­mes érdekek rovására. — Ez hitványság, ez az oszlálygyUlőlet szitása. Arra is hivatkozott a tanár ur, hogy a darab vi­lágnézete megegyezik az ótiszapárti mentalitással. Feltűnő llerczeg Ferencnek nyilatkozata is, amely elismeréssel szól Mészöly professzornak darabjáról, mint amelynek oijün az ideje ... Erdélyi Aladár: Az én ízlésem akkor elromlott, olyan hülyeség ..., Kun Béla: Ezek után felteszem a kérdést, vájjon u bocsánatkérő nyilatkozattal el van-e intézve a Tótágas, először a kisgazdapárt, másodszor az ótiszapárti mentalitás, harmadszor az egyetemes magyar közvélemény szempontjából. — Az ótiszapárti mentalitás mindjobban elő­térbe tódulása az oka, amelyre Mészöly tanár is hivatkozott levelében, — hogy ez az áram­lat megerősödött. Ha a negyvennyolcas érzelmű kisgazdák ,nrm sietlek volna báró Kray segítségére egy vérbeli agrárkepviselővel szemben, akkor az ótiszapárti mentalitás nem arathatott volna győ­zelmei Zalaegerszegen. Nem tennék említést Mé­szöly darabjáról, ha az ótiszapárti képviselők til­takoztak volna a darab szelleme és tendenciája ellen. Kijelentem, hogy Tisza István mentalitásá­nak korszaka már lejárt. (Kun Bélának ezt a ki­jelentését a középen csoportosuló volt munkapárti képviselők nagy zajjal fogadják.) Kun Béla: A legutolsó választásokon meglepően lecsökkent a kisgazdaképviselők száma. A kor­mánypárt mindezek ellenére mégis a kisgazdameu­talitásra hivatkozik. Ebből a nagy kormányzópárt­ból teljesen kivesznek a régi várbeli kisgazdák. 111 tervszerű és céltudatos tnunka folyik, hogy az egységes párt ne a régi kisgazdapárt és a függet­len negyvennyolcas kossuthi hagyományok köve­tője, hanem a régi munkapártnak legyen az utódja. Kossuth Lajos nemcsak a nemzeti függetlenséget jelentette, hanem a szabadságjogok egész komple­xumát is. Farkas Géza: 11a Kossuth Lajos ma élne, nem kívánna több szabadságot. Itassay Károly: Kossuth Lajos is belépne az egy­séges pártba ... Kun liéla ezután azt a kérdési veti fel, hogy ma érvényben vannak-e Kossuth Lajos követelései és a negyvennyolcas vívmányok? Hol vannak a nép­jogok, hol van a sajtószabadság, hol a gyüleke­zési és egyesülési jog. Hol van az esküdtbirásko­dás? — Farkas Tibor azért bukott meg, mert a frank­ügyben különvéleményt adott be. Miért nein en­gedte meg a kormáuy azokat a jelölteket megvá­lasztani, akik nem szélsőségesek, nem deslrukti­vok. Miért nem engedték be a legitimista And­rássyl? I'eticionálni is csak akkor lehet, ha az anyagi feltételek rendelkezésre állanak. Ila nem kell ellenzék, miért van parlament, miért van fel­hőház? — A kormánypárton máris az elhízásnak, az el­hájasodásnak tünetei mutatkoznak. Nem birnak a nagy testtel, Ez a gutaüléshez vezet. Miért keltett összetoborozni ezt az óriási kormánypárti több­séget!1 Hz. a nagy többség nem a nemzet aka­ratából fakadt, hanem temérdek áldozat hozta létre. A kormány már a látszatát sem őrzi annak, hogy parlamenti élet folyik Magyarországon. I'uky Liidrc elnök két órakor félbeszakítja lvun Béla beszédét és szünetet rendel el. Szünet után Kun Béla folytatja beszédét. A szabadságjogokkal foglalkozott ezután. Tiszta szavazást csak titkos szavazással lehet elérni. Mindaddig nem lesz nyugalom az országban, mig a titkos választást be nem hozzák. Az interpellációk során Beck Lajos, Frühwirth elhalasztották beszédeiket, Gál Jeuö kormány­nyilai kozalot kért, tájékoztassa a közvéleményt a kormány, mikor várható a cseh—magyar kereske­delmi szerződés ratifikálása. Az ülés háromnegyedhatkor ért véget. A nyári helyiségekben játszunk. Belvárost és Korzó Mozik. URTFA GYOGYFURDO Klimatikus gyógyhely. Vérszegényeknek, nöl balok el'en, idegeseknek."rheumá­soknak és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvo­sok által javalva — Tel/e.s napi penxló a fő­szezonban Kc 35.— Csehszlovákia lego'csóbb für­dőhelye. Uj csehszlovák mer.ctren J szerint elsőrangú vasúti összeköttetés és visszautalásnál itten 50°/* vasúti kedvezmény Kérjen prospektust: IGAZGATÓSÁG BARDIOVSKJk KIJPELE (Bártfo). B138 j Magyarország legjobb hirnevfl óráscége Q^vanánie/Je* ^/a-n^oá­Órák (átállással. Ékszerek szolid árakon. Elsőrendű 6rafavltómü/>ely. BTT Ujabb földlökések nagy pánikot okosztak (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Belgrádból jelentik: Szerdára virradó éjjel három perccel éjfél előtt ismét hevés föld­lökéseket érezlek. Az első hat másodpercig tartott és óriási pánikot idézett elő. A föld­rengés ereje olyan heves volt, hogy az emberek felriadlak álmukból és sokan az uc­cára menekültek. Anyagi kár nincs. MMfinMAMMAMMMMMIMMMMMIfMMIMfMflMMMM A Kúria Háromévi fegy íjászra emelte fel Kossztka István büntetését. Budapest, június 1. Közel három éve annak, hogy dr. Kosztka István pénzügyi tanácsos a Rökk Szilárd-uccában két revolverlövésscl agyonlőtte Valérián Zsigmond hnszáralezrc­dest. A budapesti törvényszék szándékos em­berölés bűntettében mondta ki bűnösnek Kosztkát és négyévi fegyházbüntetésre ítélte. A tejelenlett felebbezések l'olylán a tábla elé került az ügy, ahol elrendelték a bizonyítás kiegészítését és az uj adatok mérlegelése után a tábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és Kosztka Istvánt erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés büntette címén csupán kétévi börlönre Ítélte. A lejelentett semmiségi panaszok folytán a Kúria elé került az ügy, ahol mára tűzött ki ez ügyben főtárgyalást dr. Rálh Zsig­mond kúriai másodelnök. A tárgyalás megnyitása után megjelent és helyet foglalt a padsorokban Kosztka Islván pénzügyi lanácsos és olt volt sötét gyászru­hában a tragikusan elhunyt Valérián Zsig­mond özvegye. Dr. Mendelényi László kúriai biró ismertette a pör anyagát, amelynek so­rán újra felelevenedett ennek a házassági drá­mának minden részlete. A biróság tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette az elnök az Ítéletet, amely a táblai ilélet megváltoztatásával Kosztkának kétévi fegyházbüntetését háromévi fegyházra emelte fel'. Az ilélet indokolásában a Kúria megáll a­pitja, hogy az a telefonbeszélgetés, amelybe Kosztka István véletlenül bekapcsolódott, nem volt olyan természetű, hogy abból házasság­törésre lehetett volna következtetni. Az öregedő fér} hét késszurással megölte feleségél. Budapest, junius 1. A Kisrókus-uccában Tótli György 48 esztendős kőmüvespallér falatozó bicskájával halálra szúrta feleségét, Tóth Zsuzsannát. A kőműves éveken keresztül élt boldog házasságban az asszonnyal, de másfél év­vel ezelőtt Tólhné megunta öregedő férjét és ösz­szeállt a férj barátjával, Takács József 30 éves kőművessel. El is hagyta urát, magával vitte kél gyermekéi és a Kisrókus-ucca 9. szám alá költö­zött, ahol egy ágyai béreltek. Ma reggel Tóth György megjelent felesége laká­sán és felszólította, hogy térjen vissza hozzá. Az asszony ismét elulasiló választ adott, mire a fel­ingerült ember torkonragad la a felesé­gét, fojtogatni kezdte, majd kirántot­ta zsebéből bicskáját és azzal liét mély szurott sebet j t e, t lí az asszo­nyon. Tóthné vértől elborítva, ájultan terült el és néhány percnyi kínlódás után meghalt. Fichtner Sándor kilépett a Filharmonikus Egyesületből, mert a városi zenekarral kapcsolatban mellőzést látott. (A Délmagyarország munkatársátólIsme­retes, hogy Fodor Jenő tanácsnok, mintegy két hét előtt értekezletei hivott össze a város­házára, hogy a szegedi zeneélet képviselőitől szakvéleményt kérjen a polgári zenekar meg­alakításáról. Ez az értekezlet konkrét ered­ménnyel végződött, amennyiben a jelenvoltak egyhangúlag állási foglallak a polgári zenekar meg­alakítása melleit, egyelőre kisebb kerciek között. A javaslattal a tanács állítólag csütörtökön foglalkozik és akkor dől el, hogy élénkíteni fogja-e a sze­gedi zenei életet a filharmonikus zenekar mel­lett még egy zenekar. Egyelőre annyi bizonyos, hogv a polgári zenekar felállításának terve többrendbeli félre­értést támasztott, amelyek átmenetileg meg­bénították a filharmonikus zenekari. Remél­hető azonban, hogy a félreértések eloszlanak és a filharmónikus zenekar függetlenül attól, hogy megalakul-e a polgári zenekar, vagy se, tovább is működni fog, még pedig bizonyára állandóan erősödve és tökéletesedve. Az tör­tént ugyanis, hogy arra az értekezletre, amely­nek véleményt kellett adnia arról, hogy meg­alakitsák-e a polgári zenekart és ha igen, milyen kei-elek közölt, meghivLák a többi kö­zött dr. Belle Ferencet, dr. Fischer Marcellt és dr. Kun Izidort, akik valamennyien tiszti­kari tagjai a Filharmónikus Egyesületnek, de nem hívták meg Fichtner Sándort, aki elnöke és szellemi vezére az egyesületnek és Szegeden mint zenész is a legkiválóbbak egyi­ke. Fichtner Sándor ebben mellőzést látott, mondjuk meg mindjárt, teljes joggal és ki­lépett a Filharmónikus Egyesületből. Kilépett azon kivül a filharmónikus zenekarból vala­mennyi kalonazenész is. Fichtner nélkül és a katonazenészek nélkül a zenekar teljesen élet­képtelen, a filharmónikus egyesület tisztikara tehát a kilépések után ülést tartott, amelyen megállapították, hogy a tisztikar három tagját nem mint a Filharmónikus Egyesület vezető­ségi tagjait hivták m^g, Fichtner Sándort le­hát az egyesület részéről nem érte mellőzés és elhatározták, hogy az ülés jegyzőkönyvének illetékes katonai fórumhoz való megküldése mellett tárgyalásokat kezdenek annak érdeké­ben, hogy Fichtner újból foglalja cl vezető pozícióját a filharmónikus zenekar élén. Ez a tárgyalás szerdán folyt le. Szeged zenei és általában kulturális éleiének érdeke nyíltan megmondani, hogy Fichtner Sándor teljes joggal érzi magát mellőzötfnek. Ez a mellőzés — adataink sze­rint — nem a Filharmónikus Egyesület, hanem a város ható­sága részéről érte. A halósági meghívások általában gyakran nél­külözik a szükséges körültekintést és tapin­tatot. Ha polgári zenekar megalakításáról tár­gyalnak, akkor Fichtner Sándort tudásánál, tehetségénél és érdemeinél fogva feltétlen ül meg kellell volna hivni. Nem liivolt meg azonban a halóság még sok mást, akiknek talán kevesebb az érdemük, mint Fichtnernek, de akik jelenlétükkel, esetleges hozzászólá­sukkal talán szintén szolgálatot tehettek volna az ügynek. Hasonló jelenséget, mint itt, mái­máskor is tapaszlullunk, igazán itt a legfőbb ideje, hogy a halóság végre jobb belátásra térjen. Ez az incidens azonban remélhetőleg nem fogja maga után vonni Szeged zenei életének visszafejlődését, sőt stagnálását sem és nem fog akadályául szolgálni annak, hogy a polgári zenekar egészséges gondolata végre testet öltsön. Ez természetesen nem jelentheti a katonazenekar visszaszorítását, vagy mellő­zését, nem érintheti Fichtner pozícióját, ame­lyet megérdemelten tölt be és nem befolyá­solhatja, legalább lényegileg a filharmónius zenekar mai összeállítását. Szeged zenei élete van ma már annyira fejlett, hogy a katona­zenekar mellett a polgári zenekar csak hasz­nára lesz és megalakításától igen sokan várják Szeged zenei életének egészséges irányban való további fejlődését. magántanfolyam és jogi szeminárium Badapest, VIII., Mária Terézia-tér 3. (Baross-u.) Előkészít középiskolai magdnviisgákra, érettségire, alapvizsgákra, szigorlatokra. Kitünö jegyzetek. H3 Galgóczi

Next

/
Thumbnails
Contents