Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-02 / 126. szám

1927 junius 2. DFILMAGYAROR SZ ÁG 3 .Részeges vagy, ébredő vagy, agyon Is verhetnek, nem adom neked a házam/' Érdekes bonyodalmak a ballonyai közjegyző végrendelete és irnoka körül. (A Délmagyarország munkatársától.) Szili/ Ferenc battonyai közjegyző még 1909-ben al­kalmazta irodájában Kisniczey Ferenc írno­kot, aki állásában annyi jártasságra tett szert, hogy rövid időn belül a közjegyzői irodát szinte önállóan vezette. Fizetése azonban olyan csekély volt, hogy két évvel később szónélkül bucsul mondott a közjegyzői iro­dának és Magyarpécskán ügyvédi irodában foglalt el állást. A közjegyzői iroda azonban nem boldogult nélküle, ugy hogy 1913-ban Szily közjegyző levelet irt volt irodavezető­jének és dupla fizetést, továbbá egy kis házat igért, ha ismét elfoglalja régi állását. Kisniczey Ferenc az ígéretekre visszament a közjegyző­höz, aki a házat meg is vette, de a háború kitörésekor egyszerűen visszavonta igéretél és a házat eladta. Kisniczey erre annyira elke­seredett, hogy ismét otthagyta a közjegyzői irodái. A háború után azonban ismét szükség lett a közjegyzői iroda régi kipróbált vezetőjére. Kisniczeyt isméi visszahívták. A közjegyző most már komolyan teljesítette igéretét. Uj házat vett irodavezetőjének és már ugy volt, hogy a ház Kisniczey nevére kerül, amikor Szily Ferenc a budapesti San Marco« irgal­masok szanatóriumában, ahol a gyógyíthatat­lan betegeket ápolják, hirtelen meghalt. Kis­niczey főnökét még felkereste a szanatórium­ban és figyelmeztette Ígéretére. A nagybeteg principális azonban már hallani sem akart a telekkönyvi átírásról és azt mondotta, hogy csak öt év múlva hajlandó azt megcsinálni. — Mit tudom én — mondotta a közjegyző írnokának —, részeges vagy, ébredő vagy, agyon is verhetnek és akkor majd se ház nem lesz, se írnokom. Majd öl év múlva be­szélünk róla... Szily Ferenc, amikor igy elintézte Írnokát, végrendelkezett. Vagyonát és az irnoka által használt házat rokonaira és a San Marco szanatóriumra hagyta. írnokáról még meg sem emlékezett a végrendeletben. Kisniczey Ferenc a végrendelet felbontása után pörrel támadta meg az örökhagyó ren­delkezését és keresetében előadta, hogy a ház, amelyet ajándékba kapott, őt illeti meg. A szegedi törvényszék azonban Kisniczey Ferencet keresetével elutasította és kimondot­ta, hogy az 1919-ben hozott törvény értel­mében az ingatlanok átruházásához, eladásá­hoz, vételéhez, adományozásához okiratszerü rendelkezés szükséges. Ilyen okiratot a végren­delkező azonban nem készített és igy Kisni­czeyt nem illeti meg az ajándékba adott ház. Felebbezés folytán a szegedi tábla a napok­ban tárgyalta az érdekes pórt és ítéletében feloldotta a törvényszék Ítéletét. A tábla ugyanis a pör alkalmával kihallgatott tanuk vallomása alapján megállapította, hogy Kis­niczey teljesen egymagában, minden segítség nélkül, önállóan vezette a naggforgalmu köz­jegyzői irodát. Bizonyítva látta a tábla azt is, hogy az ajándékozás tényleg megtörtént és csak a formai okirat hiányzott az ajándéko­zásról. A bíróság ennek alapján Kisniczeynek a ház értékének megfelelően 3500 pengőt ál­lapított meg és az öröklő rokonságot, továbbá a San Marco szanatóriumot a kártérítési ösz­szeg megfizetésére kötelezte. Az örökösök a tábla ítélete ellen felülvizs­gálati kérelmet adtak be a Kúriához. Csatornázási és világítási problémák helyett — „borfelügyelöt" és „asztaldiszitőt" választott a külvárosi nagybizottság. (A Délmagyarország munkatársától.) A külvárosrészek rendezésére alakult nagybizott­ság szerdán este tartotta XI. vándorgyűlését a móravárosrészi Sárkány-vendéglőben. Az ülésen nem a külvárosrészek égelő és meg­oldásra váró problémáival foglalkoztak, ha­nem az időt tisztán és kizárólag annak szen­telték, hogy megállapítsák Klebelsberg Kunó gróf fogadtatásának részleteit, aki junius 26-án Szegedre jön és megtekinti a külvárosrésze­ket. Wenner Sándor nyitotta meg a vándorgyű­lést és Petrik Antal ismertelte a miniszter látogatásának részleteit. Ezután minden bizott­sági tagnak valamilyen szerepel osztottak ki, hogy a miniszteri vacsorán minden klappol­jon. Lesz, aki a bográcsban főtt húsra ügyel fel, háromtagú bizottság vásárolja majd a növendékmarhát, nem feledkeztek meg asztal­diszitöről sem, még borellenőr is lesz, sőt a kenyéradagokra ügyelő személyét is kiválasz­tották. Kiosztották a hírvivők és küldöncök szerepét is. A külvárosrészek csatornázásának, világítá­sának kérdéséről egyébként nem sok szó esett a külvárosrészek rendezésére alakult nagy­bizottság XI. vándorgyűlésén. A közgyűlés fellratilag üdvözli a miniszterelnököt és nem kéri fellratilag a lakások felszabadításának elhalasztását. Hosszú viták az ebadó, a tanyai építkezés megrendszabályozna és a lakások lelszabaditása körül. Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán folytatta a törvényhatósági bizottság a májusi közgyűlést, de a folytatás iránt, meg­lepően gyér érdeklődés nyilvánult meg, pe­dig a tárgysorozaton szerepelt egy politikai vonatkozású tanácsi előterjesztés is, amelyet dr. Aigner Károly főispán még a mult ülésen jelentett be póttárgyul. Arról van szó, hogy Kecskemét város törvényhalósága üdvözlő fel­iratot intézett a miniszterelnökhöz és köriratá­ban csatlakozásra szólította fel a társlörvény­hatóságokal. A májusi közgyűlésnek ez a kör­irat szolgált politikai póttárgyául. A főispán félőt órakor nyitotta meg a foly­tatólagos közgyűlést. Dr. Tófh Béla főjegyző olvasta fel a mult ülés jegyzőkönyvét, majd a következő előterjesztésekel látatlanba elfo­gadta a közgyűlés egészen az épilési szabályrendelet mó­dosítására vonatkozó javaslatig, A tanács a pengődijak bevezetését javasolta, egyelőre más, fontosabb módosít ásról nem volt szó. Néhány módosí­tást javasolt a tanács a külterületre vonatkozó építési szabályrendeletnél is, ezek a változta­tások a közegészségügy érdekeil szolgálják. Dr. Kormányos Benő különösnek tartja, hogy a tanács az érdekelt körök meghallga­tása nélkül tesz előter jesztést a szabályrende­letek módosítására. Elismeri, hogy a tanács javaslata bölcs, de csak papiroson, nem bizo­nyos azért, hogy a gyakorlatban keresztül­vihető-e? A polgármester szólalt fel ezulán. Elmondja, hogy a tanyán aránytalanul nagyobb méretű ; a tuberkulózis, mini a város belterületén. Eb- 1 bői az következik, hogy a tanyai nép egészsé­gére a jövőben sokkal inkább kell vigyázni, még akkor is, ha ez a tanyai nép ellenkezé­sével találkozik. (Helyeslés. A szabályrendelet módosításának ez a célja. Ez a módosítás nem jár az építkezés aránytalan és elvisel­hetetlen megdrágulásával. Arról van szó, hogy a város tanácsa kötelezővé kívánja lenni a falak elszigetelését. Kormányosnak azt a ki­fogását, hogy a tanács az érdekeltek meghall­gatása nélkül visz a közgyűlés elé az életbe mélyen belevágó javaslatokat, aláírja és ezért bejelenti, hogy a tanács leveszi a kérdést a napirendről és majd a juniusi közgyűlésre hozza vissza kellő előkészítés után. Dr. Csonka Miklós adóügyi tanácsnok ezután bejelenti, hogy a földmivelésügyi minisz­ter nem hagy la jóvá a közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel a tanyai házőrző ebeket men­tesítette az ebadó alól, mert ez az adó állategészségügyi célokat szjolgál. Dr. Faj ka Lajos szólal fel elsőnek az ebadö­kérdéshez. Kijelenti, hogy az a tanyai gazda, aki két kutyát tart, elegendő áldozatot lvoz már a kutyák élelmezésével. A miniszter leiratát a tanács félreértette, a miniszter módot ad a kedvezmény­re, mert csak mérsékelt adózásról beszél. Iízért azt indítványozza, hogy házán kint két ku­tyái mentesítsen az ad ó a 1 ó 1 a v á r o s, ha többet larl a gazda, az után fizessen adót. Ha a tanács nem találná elfogadhatónak ezt az indít­ványt, akkor redukálja legalább a lehető legmini­málisabbra az ebadót. — A miniszter, az a bizonyos alkalmazott — szót a tárgyhoz ezután Magyar Péter —, nem tudja, hogy miről van szó, azt hiszik, hogy mindönütt ugy van, mint Héesbe, mög Pes­tön. A törvényt az ilyen miniszter hozza, de. az is rontja el. Tiirüjjük el a házőrző kutya adó­ját. Dr. Gerle Imre a következő szónok. A tanya népének közbiztonsági okokból van szüksége a ku­tyákra. A város lakosságára 1200 rendőr vigyáz, a tanyára aránytalanul kevesebb. Ezért van szük­ség a házőrző kutyákra. Dr. Kúszó István is felszólalt. Az érdekellek előzetes meghallgatását kívánta. Ezután a polgármester reflektált az elhang­zottakra. A tanyáról ezelőtt évente mindössze 4 ezer pengő folyt be ebadó címén. Ez olyan jelen­lék telen összeg, hogy tényleg nem érdemes bajlódni vele. Tény az is, hogy a tanyaiak­nak elengedhetetlen szükségük van a házőrző ku­tyára. Ezért módosította a tanács a szabályrende­letet. A tanács elengedné most is szívesen az eb­adót, de ahhoz a kormány állategészségügyi szempontok miatt nem járul hozzá. A tanács hozzájárul dr. Gerle Imre és dr. Kószó István javaslatához és leveszi az előterjesztést megfelelő előkészítés végett a napi­rendről. M agya r József, Magyar Péter és dr. Fa j ka l.ajos felszólalása után a közgyűlés hoz­zájárult a polgármester javaslatához. Következtek a polgármesteri előterjesztések, nevezetesebb azonban nem volt közöttük. A közgyűlés hozzájárulásával a főispán meg­változtatja a tárgysorozatot és Kecskemétnek a miniszterelnök üdvözlésére vonatkozó átiratát tűzi ki tárgyalásra. Dr. Tóth Béla ismerteti a javaslatot. Beth­len István olaszországi sikereinek jelentősé­géről beszél, amely leginkább abban nyilat­kozik meg, hogy egyik nagyhatalom baráti szerződést kötött az eddig elszigetelten álló Magyarországgal. — Éljen Mussolini! — kiáltja Balogh Lajos, de kiáltása visszhang nélkül marad. Dr. Tóth Béla főjegyző ezután felolvassa a tanács határozati javaslatát: A tanács ja­vasolja, hogy az olaszországi sikerek alkalmá­ból intézzen a közgyűlés üdvözlő feliratot a mini szle re 1 nőkhöz. Wimmer Fülöp jelentkezett szólasra. A tanács javaslatát két okból nem fogadhatja el. Az egyik ok az, hogy e: a: alkalom nem alkalmas Bethlen üdvözlésére. Az tény, hogy maga a barátsági szerződés megkötése örvendetes, de a szerződés meg­kötése nem érdeme a miniszterelnöknek. Magyarország érdeke Jugoszláviával való szerződés megkötése lelt volna. Az olasz magyar szerződés megkötését Mus­solini érdeke kívánta. Mussolini érdeke a sza­bad kikötő, mert Fiume, amióta olasz impé­rium alá került, teljesen elhanyagolt, mert a magyar kereskedelem lartotta benne ezelőtt az életei. A polgári demokrata párt, amig jogegyenlőség nincs ebben az országban, amig a közszabad­ságokai helyre nem állítják, amig nincs sajtószabadság, amig ki­nevezik a képviselőkel, a minisz­terelnök üdvözléséhez nem já­rulhat hozzá. Dr. Tóth Imre csodálkozik, hogy a közgyű­lés nem járult egyhangúlag és ünnepélyesen a miniszterelnök üdvözléséhez. Az a meg­győződése, hogy Wimmer Fülöpnek nincs fel­hatalmazása a polgári demokrata párttól erre a felszólalásra.

Next

/
Thumbnails
Contents