Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-02 / 126. szám

DBLM AGVARORSZАО SZEGED: Szerkeszlöség: Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.^ Kladólüvalal, kttlcsünkünyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. ^ Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon: 10—34.« » « » « » CSÜTÖRTÖK 1927 JUNIUS 2 ООО III. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uri ucca ö. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « >» Előfizetést ára havonta 3-20, -vidéken és a fővárosban З-бО, kUUUldtfn 6-40 pengd. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Leszámolás. Az angol—orosz ellenségeskedés első fejezete azzal telik el, hogy az angol militarizmus közgazdászai elkészítik az angol birodalomnak, mini nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak Oroszországgal való kereskedelmi forgalmát feltüntető mérlegét. Ez a külkereskedelmi mérleg valóban meglepő eredményeket tár fel s meglepő őszinteséggel vetkőzteti meztelenre a politika jelszavait. Számdrednautok keringenek a képzelet tengerén s a fantázia Eifel-tornyait meghaladják a számoszlopok magasságai Az Arcos-ügynökség tízmillió fontot kapót,t felvásárlásra az angol piacokon, — hangzik az egyik oldalról a munkanélküliséggel lázitolt aggodalom. A másik oldalról azonban adatoknak és számoknak pergőtüzével árasztják el a tízmillió fontból kisar jadozó reménységeket. A kinai piacon ez év elejétől kezdve az angolok ötvenmillió fontra becsülik veszteségeiket s ezt a veszteséget a szovjet politika számlájára irják. Az utolsó három évben Anglia Oroszországba tizenötmilliót valamivel meghaladó l'onl értékű iparcikket szállított, inig ugyanezen idő alatt Oroszországból hetvenmillió font értékű nyersanyagot hozott ki. E mellett a passzív téleí mellett természetesen csak cltörpülten szerénykedhetik a tízmilliós oroszországi átutalás. Még a világháboruban a megüzent háborúkhoz nacionalista jelszavakkal fűtötték fel a tömegek lelkesedését. A megbántott nemzeti önérzet követelt elégtételt a vezércikkek hasábjain, hadikölcsönök propagandairataiban, hadvezérek és politikusok vérrel töltött bilJikomaikat uszitó szavak kíséretében koccintották össze. Ma már nem frázisok puffannak s nem szavak rakétái röpülnek fel. A bilánc beszél ultimátumokban és külügyminiszteri expozékban. Ceruzák szorgalmasan szaladgálnak a papíron, számadatok hadseregeit csoportosítják át, mérlegek negyvenkettesei szólalnak meg s várható veszteségek gázbombái törik meg az ellenállást. Vége van a háború romantikus korának. A háború a nemzetgazdálkodás egyik üzleti módszere, Kinába, Indiába s talán majd Oroszországba is nem üzleti levelek, nem árjegyzékek. hanein katonák viszik majd be az árut. Mindez természetesen mehet a kuliura védelmében is: akik tőlünk vásárolnak, azok kulturniépek, akik a konkurrenstől, azok a kuliura pacifikálására váró ellenségei. Ez az érv természetesen nem itthon robban, ez az érv olyan export cikk, mint az üveggolyó s a nyakék, amikkel magasabb kulturánk elárasztja a gyarmatok sötétségben tartott népét. A fény a szabadság, a sötétség a kizsákmányolás tolvajköpönyege: Európa hatalmai nem lehelnek szentimentálisak. Az angol—orosz szakítás igazi okai igy tárulnak fel Anglia külkereskedelmi mérlege adataiból. Ami ezeken kivül indokul és hivatkozásul szerepel, az mind csak ürügy. Mit bánta volna Anglia az Arcost s az állítólag ellopott aktákat, ha Oroszország annyit szállított volna Angliábó/, mint amennyit szállított Angliáta? Az orosz gabonát Anglia pótolni tudja Kanadából, a hiányzó bőrt sokszorosan be tudja szerezni a rotterdami piacon, NyugatAfrika fája nem drágább, mint Oroszországé, .-— immár elveszett annak reménye, amit a kereskedelmi viszony helyreállításához fűztek, hogy a cári Oroszország elvesztett tartozásai majd megtérülnek a szovjettel kötött üzleten. Anglia exportált áruinak egyetlen százalékát sem tudta Oroszországba kivinni, ez nem bolt az angol kajiitalizmusnak, melyet az elvesztett l>énz utáni loholás szatóesősztóne nem sarkal. Az üzlet rossznak bizonyult s a rossz üzletet szentimentálizinus nélkül kell likvidálni. Ezt a likvidálást végzi el a diplomácia. Erázis nélkül, majdnem hazugság nélkül. Mindenesetre jelszavak nélkül, mert a töke nacionalizmusa az érzelmi politika pókhálóból szőtt köpönyegét is lerázta magáról. Ezt az ellenségeskedést a mérlegek de marsa vezeti be, főkönyvelők a vezérkari lisztek s nagyiparosok a hadsereg mozdulatait, sőt: a háborús célt megszabó hadvezérek. A kalkuláció csak egy vonatkozásban nem teljes még. Azt már tudják, hogy a két ország üzleti összeköttetése Angliára nézve mennyi hátránnyal jár, de nincs az a kalkulációs fenomén, aki meg tudná mondani, hogy az a világbonyodalom, ami felé zuhanunk, milyen és mennyi kárt fog okozni a veszteségeit joggal megelégelő brit birodalomnak. A játék kísértetiesen hazárd, a tét mindannyiunk maradék nyugalma, töredék élet java, a nagy összeomlásokból kimentett békéje. A lét ez, de senki sem tudja, hogy milyen keveset nyerhet s hogy mindent veszíthet. Hoyalisia puccsoi várnak Athénben. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Athénből jelentik: A politikai helyzet teljes felborulással fenyeget és Athénben ma már számolnak a küszöbön álló rojalistapuccs lehelőségével. A hadügyminisztérium őrségét leváltották és helyébe megbizhaló katonaságot állítottak. A középületek őrszolgálatának ellátását a köztársasági gárda vette át. A minisztertanács Konduriotisz elnököt vidéki kastélyából táviratilag Athénbe hívta, ahova ma a késő délutáni órákban repülőgépen meg is érkezett. MMWMMIMIMfMMIMWIMIMMMMMMMWMIMMAM Pénteken uíazfk el Londonból az orosz nagykövet. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) J sége holnap este utazik el Londonból. Az Londonból jelentik: A Daily Herold jelenti, | ügyvivő pénteken utazik utánuk, hogy a szovjet nagykövetség tagjainak több- I „Éljen Olaszország! — vesszen a fascizmus!" Viharos jelenelek Mussolini körül a belga parlamentben. (liudapeaii tudósítónk telefon jelentése.) Brüsszelből jelentik: A belga kamarában ma szokatlanul heves külpolitikai vita fejlődött ki, amely bővelkedett izgalmas jelenetekben. A katolikus párt egyik képviselője ugyanis meginlerpellálta Vandervelde külügyminisztert és azt vetette szemére, hogy Olaszországgal szemben folytatott politikája nem korrekt. Vandervelde azonnal válaszolt és kijelentette, hogy Olaszországgal szemben mindenkor a nemzetközi jogszokások állal diktált udvariassággal járt el. Legfeljebb azt vethetik ellenfelei szemére, hogy védelmébe vette az Olaszországból kiutasított emigránsokat, meghallgatta jajkiáltásukat és nem nyomta el ' politikai véleménynyilvánításukat. lapaj' minir/teretnök is felszólalt és azonosította magát Vandervelde kijelentéseivel. Utána Brumfaut szocialista képviselő beszélt és beszédét azzal fejezte be, hogy a belga és olasz proletariátus egyhangúan kiáltja oda a világ közvéleményének: Éljen Olaszország, vesszen a fascizmus, vesszen Mussolini! A kamara elnökének arra a felszólítására, hogy vonja vissza az olasz kormányt gyalázó kijelentéseit, Brumfaut igy válaszolt: Vesszen Mussolini a gyilkos! A kamara elnöke erre erre óriási zajban rendreutasította a képviselőt. ИМММ мммммйммммт „Ha nem kell ellenzék, miért van parlament, miért van felsőház V Isméi „Tólógas"-nap voll a parlamentben. Budapest, junius 1. A nemzetgyűlés mai ülésén ; Csizmadia Vndrás volt az appropriációs javaslat első szónoka: — A kisgazdák nein kaplak hitelt, csak a nagygazdak julottak hitelhez. Ezután a Tótágasról beszél részletesen. Visszautasítja a kisgazdákat ért támadásokat. A szegedi ünnepség — mondja —, szép volt, de furcsán végződött. Egy Mészöly Tótágas darabot irt ... (Derültség.) 6 Ktuia 1». András: Nem fért a böribe ... Csizmadia András: Meghajtom az elismerés zászlaját a ludas elölt, de hát ez a Mészöly tanár miért mosl adalla elő a Tótágast? ót esztendeig nem meri kibújni a darabbal. Mészöly tanár nem a saját szándékából adta ki a könyvel. Szégyenletes, hogy a legmagyarabb vidéken, a legmagyarabb alföldi városban adtak elő egy parasztgyalázó színdarabot. * — Az egyetemek előtt meghajtom a zászlót, de ez a tótágas eimü Mészöly, ez kivétel. (Derültség.; Ha ilyen emberekre bizzuk a magyar ifjúságot, mi lesz vetünk? Ne bántsák a parasztot, akinek keserves garasaiból kapja a fizetéséi a Mészöly tanár ur. (Ugy vau, ugy van! a szélső jobboldalon.) Azt ize nem Mészölynek — mondja tovább Csizmadia András —, hogy a falusi magyarság véleménye szerint a tanúr úrban nagyon kevés magyar vér persfg. Kun Béla a következő szónok, aki hosszasabban foglalkozik azokkal a bonyodalmakkal, amelyek Mészöly darabja körül keletkeztek. Mészöly Gedeon darabja a kisgazdatársadalom ellen intézett előadásos merénylet, amely ellen igen helyesen tiltakozott Csizmadia András, nem ment azonban el a konzekvenciák levonásának végső határáig. Mészöly professzor ur először azt mondotta, hogy darabja szépirodalmi mü és igy politikusoknak ahhoz semmi közük, egy későbbi nyilatkozatában pedig már bocsánatot kér. En ezt a darabot ugy veszem, mint egy tervszerűen megcsinált és előkészített rohamot, amely az úgynevezett kisgazdatársadalom ellen indul meg, annak ország-világ előtt való kompromittálása céljából. — Ebhen a darabban szó van a kistermelőkről, azok vezéréről, szó van kivileli engedétvekről, magyar parasztruhába öltözött handabandázó tömegről. Ezek a kistermelök. A vezér, akiből képviselő lett, először a falu nevét függeszti a maga neve elé, később pedig már a sajál névét elhagyja és csak a falu nevét tartja meg Hát kl lehel ez más. mini nagyatádi Szabó István. Mándy Samu: Talán sokorópálkal? (Viharos derültség.) Kun Béla: Akár Nagyatádi, akár Sokorópulkai, • gyformáu sértés a magyar klsgasdaosztállyal szemben. De szó van a darabban egy titkárról is, aki kivileli engedélyekkel üzérkedik, szó van