Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-12 / 109. szám

a DÉLMAGYAROBSZAG 1927 május 12. r a tik us fejlődésnek egyetlen előfeltétele a titkosság. Rassay felhívását mindenkinek örömmel kell lohadnia, pártállásra való lekintel nélkül ki kell állani és érvényt szer,'/.ni Rassay üzenetének. [Mindenkinek ott kell állani az oldala melleit, meri különben lehetetlen megoldani Magyarország legfontosabb problémáját. A szociáldemokrata párl a választójog kérdésében szívesen szövetkezik, hangsúlyozzák azonban, hogy a titkos választójog kérdésének megoldása elsősorban a polgárság feladata. A kormányban nincs meg a hajtandó-^ ság a kérdés megfelelő rendezésére, éppen ezért a költségvetést nem fogadja el. F. Szabó Géza a csendőrségről beszél, amely nemrégiben ünnepelte ötvenéves fennállását. Bródy Krnö a következő felszólaló. F. Szabó Géza beszédének abba a részébe kapcsolódik bele, amelyben megemlítette, hogy egyes törvényhatóságok még a háború előtti viszonyok közölt működnek. Propper Sándor: Be akarják balzsamozni! Bródy F.rnő: Még 1910-ben megválasztott képviselőtestülelek működnek. Szeged városában például a törvényhatósági bizottságot 1910-ben alakították meg és ebben olyan virilisták szerepelnek, akik vagyonukat azóta elvesztették. f.ry Márton: Nincs igaza! Ne mondjon olyat, amit nem tud! Bródy Krnö (emelt hangon : Én, mielőtt valamit állítok, megtudakolom. Szegeden három nappal ezelőtt mondták ezt és ha a képviselő ur megengedi, kifejezem ezzel az állapottal szemben helytelenítésemet. Egy erkölcsi közületnek a való tükörképének kell lennie. A törvén y h a t ós á g m é g sem lehel a m u m i á k test ü1 e t e. Amilyen erős mértékben követelem a törvényhatóságok reformját, ugyanolyan eréllyel tiltakozom már most is minden olyan reform ellen, amely a választott képviselőtestület tagjai közé kinevezeti elemekel akar elhelyezni. Az ön kormán y z a t csakis választott e le m e k e l ismer. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdés a választójog kérdése, örök seb: a titkosság hiánya. A titkosság kérdésének fölelevenitését és állandó ébrentartását a túlsó oldalon időszerüllennek mondják. Mindaddig, amig a törvénytárba be nem lesz iktatva az egyenlő titkos választójog, nekünk, akik e padokon ülünk, m i ndig időszerű lesz ez a kérdés és az a harc, amelynek célja az általános, egyenlő és titkos választójog kivívása. f:ry Márton: Abból pedig nem lesz semmi! Bródy Ernő: Még a képviselő ur is meg fogja érni. A titkosság hiánya kuriózummá leszi a magyar törvényhozást. Ha a népben gyökere van a kormánynak, miért nem leszi ezt a titkosság tüzpróbájává? Az nem próba, hogy nyiltszavazás mellett szere/, többséget. Egyetlen nyiltszavazásos kerületben sem jutott az ellenzék mandátumhoz. A Magyar Statisztikai Szemle megírja, hogy azokban a városokban, ahol titkosan szavaztak, viszonylagosan a baloldalra sokkal több szavazat esett, mint a nyiltszavazásos helyeken. Az agrárlakossága Hódmezővásárhelyen 9177 szavazatból mindössze 3212 szavazatot kapott a kormány, pedig a földmivelésügyi miniszter volt a hivatalos jelölt. A kormány mindig a nemzetre hivatkozik. Próbálja ki egyszer a népszerűséget titkos szavazással. Propper Sándor: Ma jd bol ond lesz! (Harsogó derültség.) Bródy Krnö: Az élei minden viszonyában a nagykorú férfi és nő önállóan rendelkezik, egyedül a választójog kérdésében nem jut szóhoz. A legteljesebb mértékben helyeslem Rassay Károlynak azt a felhívását, amelyben a titkos válasz^ tójog híveit párlkülömbség nélkül zászló alá szóHtja. Ez a magyar alkotmányjog legfontosabb problémája. Zajos helyeslés fogadja a baloldalon Bródy Ernő szavait, a kormánypárti oldalon M e skó Zoltán bólongat megértően. Esztergályos János átkiált: Ezt még Meskó is helyesli! Meskó Zoltán: Híve vagyok a titkosságnak! Itassuy Károly: Szavazza meg a határozati javaslatot! Rothcnslein Mór: Szavazni? Az más! (Derültség.) Bródy Krnö: Miért tesz különbségei a kormány a falu és a város között. Egyik helyen titkosan szavaztat, a másikon nyillszavazásl rendel cl. fin városi ember vagyok, de követelem a falu jogát. Magyarország nem tnaradhal egy alkotmányjogi csodabogár. — A magyar nemzet lebecsülése volna, ha azt mondanók, hogy nem érett a titkos szavazásra. Ez a képviselőház, a melynek többsége nyiltszavazásos kerületben jött be, nincs kontaktusban azzal a néppel, amelyet csendőrszuronyok asszisztálása mellett szavaztattak : le. (ügy van! — helyeslés és taps a baloldalon.) Kálmán Jenő a következő felszólaló, aki nagy elismeréssel leszi szóvá a jegyzői kar működését. Malasits Géza hosszasan foglalkozik különböző közigazgatási sérelmekkel. így szóváteszi azokat a nehézségeket, amelyek az illetőség megállapítása körül felmerülnek. Hasonlóképpen sok anomália mutatkozik a névmagyarosítás terén. Régebben valósággal buzdították az idegennevüeket arra, hogy magyarosítsák magukat. Ma ellenkező a gyakorlat, ma érdemeket kívánnak. Hát milyen érdemeket akarnak, siófoki érdemekéi? Vagy a Duna-Tisza-közén szerzeit érdemeket Hát nem elég érdem az, ha valaki becsületesen él és dolgozik? A költségvetést nem fogadja el. Viezián István szólalt fel ezután. Az elnök szűne'.e! rendel el. Szünet után Hotthenstein Mór szólal fel. Hosszasan foglalkozik a belügyi kormányzat politikájával. A gyülekezési és egyesülési szabadságról szólva megemlíti, hogy a munkásság május 1-jei gyülekezését szerinte csupán azért tiltották be, mert a munkásság nemzetközi alapon áll, pedig ez a nemzetközi alap tudja megakadályozni a trianoni szerződéseket. Haté-« rozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri. hogy a gyülekezési és egyesülési szabadság kérdését rendezzék törvényesen. Varga Gábor az országos tüzrendészeli kérdéssel foglalkozik. Sajnálattal állapítja meg, hogy e célra nincs külön tétel a költségvetésben. Ezután Seitovszky belügyminiszter válaszol az elhangzott felszólalásokra. Kijelenti, hogy a belügyi tárca költségvetése ma körülbelül negyven százalékkal kevesebb, mini volt az utolsó békeesztendőben. Foglalkozott ezután a miniszter a választásokkal kapcsolatos panaszokkal. Hangsúlyozta. hogy a választások szabályszerűek voltak, a kormány azérl aratoll diadalt a nyílt kerületekben, inert az ország népe mögötte áll és kiábrándult az ellenzékből. Olyan kerületek mandátumát is megkapta az egységes párt, amelyekre nem is számított. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: Nungesserről és Coliról ma estig még mindig semmiféle hír nincsen. Bizonyos csak az. hogy utoljára az ír partvidéken látták a gépel. Azok a jelentések, hogy a francia pilóták gépét Északamerika Budapest, május 11. A budapesti büntetőtörvényszék bűnösnek mondotta ki Szende István hirlapirót hétrendbeli rágalmazás vétségében s ezért kétévi fogházra és 2000 pengő pénzbüntetésre ilétte el. Szende István A szociáldemokraták a miniszter beszédének ezt a részét viharos közbeszólásokkal fogadták. Az elnök figyelmeztette a közbeszólókat, hogy javaslatot tesz a mentelmi bizottság elé való utalásukra. Seitovszky Béla ezután a visszahonositás o k ügyével foglalkozott. — A gyülekezési és egyesülési .jog kérdéséi törvénnyel kívánja szabályozni, melynek előkészítése már folyik. Mivel a tárgyalásra szánt idő lejárt, a miniszter megszakította beszédét, hogy a tárca költségvetése feletti szavazásra módot adjon. Miután a Ház elfogadta a költségvetést és döntött a határozati javaslatok felett is. Seitovszky belügyminiszter folytatta beszédét. Véleménye szerint a közigazgatási reform kérdésében nem volna helyes eljárás, ha a fennálló hiányosságok kiküszöbölése érdekében nagy és mélyreható törvényjavaslatot hozna a Ház elé, mert ösi. tradiciós intézményről van szó. A belügyminiszter a törvényhatóságok megújítását a tradíciók fentartása mellett tervezi. Megmarad a virilízmus és a választás alapján. Ezenkívül uj kategóriát igtal be. még pedig az érdekképviseletek választás utján való reprezentálását, az utóbbiak azonban nem lehelnek többen, mint az előbb emlitell kél kategória bármelyikének tagjai. Kinevezeti tagokat nem kíván rendszeresíteni, csupán az egyes hivatali méltóságokat akarja bevonni. Képviseletet nyernek a törvényhalóságban az ügyvédek, tanítók, jegyzők és iparkamarák, stb. Bejelenlelte ezután a miniszter a fővárosi törvény revízióját is, meri a mai állapotokat fentarlani nem lehet. Az olyan autonómia és adminisztráció, aliol senki semmiért sem felelős, nem autonómia és nem adminisztráció. Ezután áttérlek az interpellációkra. BorbélyMaezky Emil az idő előrehaladottságára való tekintettel interpellációja elhalasztását kérte, mihez a Ház hozzájárult. Ezzel az ülés 7 óra előtt véget I ért. partvidékén is látták volna, tévesnek bizonyultak. Bokanowsky kereskedelemügyi miniszter utasította a párisi rendőrfőnököt, hogy nyomozza ki, miképpen terjedt cl a híre a pilóták Newyorkba érkezésének. az elitélt Roboz-fivérek ügyében röpiratot adott ki. Az ügyész a vádlóit azonnali letartóztatásét indítványozta, amit a törvényszék el is rendelt és Szendét lekísérték az ügyészség fogházába. Deputációk vadludakról, gyümölcsnapról, vízvezetékről és plébániáról. (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán hetivásáros nap lévén, nagyon sok tanyai nép fordult ineg a városban és nagyon sok deputáció jelentkezett a polgármesternél, aki alig győzte a sok kívánság — feljegyzését és jóindulatu elintézésük kilátásba helyezését. De nemcsak tanyai deputációk jártak a város* nál, a városiak is jelentkeztek. Az első deputációt Korom Mihály vezette a polgármester elé. A rókusi nagy fekeleföN dek gazdáiból alakult a küldöttség, amely elmondotta a polgármesternek, hogy a város május tizennyolcadikára tűzte ki a IV. számú vadászterület árverését. Kívánságuk az, hogy a város árverés mellőzésével a gazdáknak adja oda a vadászterületet, amelyen nagyon elszaporodtak a vadludak és a mull évben kétmilliárdos kárt okoztak a vetésben. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a kérelmet a város hatósága nem teljesítheti, hanem azt ajánlotta, hogy a gazdák álljanak össze, alkossanak vadásztársaságot és licitáljanak a vadászterületre. Ezt a megoldást azonban a gazdák nem találták alkalmasnak, nekik nem kell a vad, csak a vadludat akarják pusztítani. Éppen ezért azt kérték a polgármestertől, hogy ha már kívánságukat nem teljesítheti, jogosítsa fel az érdekelt gazdákat a vadludak lövöldözésére. Alig távozlak a gazdák, uj városi depuláció kopogtatott be a polgármesterhez, a Szegedi Kereskedők Szövetségének a deputációja Wimmer Fülöp kamarai elnök vezetésével. A küldöltség bejelentette, hogy május 26-án gyümölcsnap lesz Szegeden, a rendező bizottságba a város tanácsa részéről Bokor Pál polgármesterhelyettest és Fodor Jenő tanácsnokot hívták meg. A gyümölcsnapon kongresszus is lesz, amelyen a gyümölcs vasúti szállítására vonatkozó visszásságokat beszélik meg az érdekeltségek. Gárgyán Imre rókusi depuláció élén jelent meg a polgármester előtt. Elmondotta, hogy a magasnyomású vízvezetéket a Fertő-uccán keresztül vezették el a köztisztasági telepre. A Fertő ucca lakóinak az a kívánsága, hogy házaikat bekapcsolhassák a vízvezetékbe. A polgármester megígérte, hogy a mérnöki hivatallal tanulmányoztatja a kérdést. Lengyel István a zákányiak deputációjával jelentkezett. Elmondotta, hogy a Lengyelkápolna kibővítésével a kapitányságnak már van temploma, csak külön plébánia kellene már hozzá. A polgármester megigérte a papot, de csak abban az esetben, ha a tanyaiak maguk vállalkoznak a plébánia felépítésére. Nungesserről és Coliról semmi |>ír. MMWWMMMMMM^^ Két évre ítéltek egy ufságirót és azonnal letartóztatták.