Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-12 / 109. szám

1927 május 12. OÉLMAGY ABORSZAG 3 Szerdán hajnalban megnyílt az Arad—szegedi közvetlen vasúti forgalom. (A Délmagyarország munkatársától.) Az Arad—szegedi közvetlen vasúti forgalom nyolc esztendő után szerdán hajnalban végre hosszas tárgyalások után megnyílt. Arad és Szeged között az első vonat szerdán hajnalban 5 óra 30 perckor indult el Aradról és a rendes menetidő után futott be Battonyára. Innen Szegedre egyelőre átszállással lehel eljutni, amennyiben ez aradi vonatnak naponta háromszor közvetlen csatlakozása van Szeged /elé. Az első intézkedések csak a naponta háromszor közlekedő vonatpárt állították be, értesülésünk szerint csak két-három hét múlva lesznek közvetlen vonatok, illetve kocsik Szeged és Arad között. A szegedi állomásokat igy jelenleg közvetlenül még nem érinti a vasútvonal, amennyiben Arad felé jegyeket csak a battonyai állomás ad ki. A közvetlen vonalat minden vonatkozásban ki kell épiteni ugy a személy-, mint a leheráruforgalom ügyében. Most már a temesoári vonal megnyitása is nagyon időszerű volna, az érdekeltek egyre élénkebben sürgetik a jelentős vonal megnyitását. Dr. Kuncz Andor lesz a szegedi egyetem nőgyógyászati tanszékének professzora. (A Délmagyarország budapesti munkatársától.) Ismeretes, hogy a szegedi egyetem nő, gyógyászati tanszéke dr. Kubingi Pál távozása óta betöltetlen. Mint most teljesen megbízható forrásból értesülünk, Kubinyi utódát rövidesen kinevezik, e kinevezésnek azonban igen érdekes előzményei vannak. Dr. Kubinyi Pál asszisztensét, dr. Kuncz Andort a szegedi egyetem tudvalevőleg nemrégen magántanárrá habilitálta. Körülbelül ugyanebben az időben habilitálta magántanárrá a budapesti egyetem dr. Tóth István nyilvános rendes tanár asszisztensét, dr. Bereczet. A két magántanári habilitálás, értesülésünk szerint azért történt szinte versengésszerüen egyidőben, hogy a szegedi egyelem nőgyógyászati tanszékére egyengessék ezzel az utat dr. Kuncz, illetőleg dr. Berecz részére. Néhány héttel ezelőtt ugy látszott azonban, hogy dr. Fekete Sándor magántanár, a gróf i Appongi Albert-féle Poliklinika szülészeti osz- | tályának főorvosa, több tudományos munka ismert és igen érdemes szerzője is pályázik a szegedi egyelem nőgyógyászati katedrájára. Ugy hallatszik azonban, hogy a szegedi egyetemen hallani sem akarnak dr. Fekete Sándorról, akiről pedig egészen bizonyos volt, hogy a másik két jelölttel szemben, akik még aránylag fiatal emberek és pályájuk kezdetén vannak, feltétlenül ő fogja elvinni az elsőség pálmáját. A szegedi egyetem azonban ragaszkodik dr. Kuncz Andor személyéhez és amenynyiben mégsem ő lenne az egyelem nőgyógyászati tanára, ebben autonómiája megsértését látná. Orvosi és egyetemi tanári körökben eddig nagy érdeklődéssel néztek a fejlemények elé, most már azonban ugy látszik, hogy a kuliszszák mögött folyt csendes harcból dr. Kuncz Andor került ki győztesként és ö lesz a szei gedi eggetem nőgyógyászati tanára. Kinevc| zése állítólag rövidesen meg is jelenik. Panasziralíal fordulnak a kereskedelmi miniszterhez a szegedi kamara Szabó Gyula~ügyében. (A Délmagyarország munkatársától) Részletesen beszámolt a Délmagyarország a kamara legutóbbi teljes üléséről, amikoris tudomásul vették azokat az elnöki intézkedéseket, amelyeket Szabó Gyula, volt kamarai titkár ismeretes nyugdíjügyében foganatosítottak. Emlékezetes, hogy ebben az ügyben P a p p József, a makói ipartestület elnöke hosszas beszédet mondott, de a kamarai tagok egyrésze szinte egyhangúlag nem kívánt sokáig foglalkozni ezzel az üggyel. Papp József nem nyugodott meg a teljes ülés határozatában, most azután olyan híreket kaptunk, hogy panasszal fordul ebben az ügyben a kereskedelmi miniszterhez, mint a kamarák felügyeleti hatóságához. A jelentések szerint Papp József panaszának három iránya van. Elsősorban kifogásolja azt, hogy az elnök saját ügyében elnököljön és sza- | vazlasson, másodszor, hogy a levele ző tagok szavazatát elfogadják és harmadszor, hogy a kamarát anyagilag olyan nagy teherrel terhelje meg az elnökség, mint aminő terhet jelent a kérdéses nyugdíjügynek a felajánlott békés megegyezés helyett történt pörös elintézése. Mindezek alapján Papp József vizsgálatot kér a minisztertől és egyben azt, hogy a kamara teljes ülése újból foglalkozzék ezzel az üggyel. A kamara elnöksége, amennyiben a panasziratot eljuttatják a kereskedelmi minisztériumba, meg fogja adni a válaszát Papp József argumentumaira. A híradásban szereplő tényekre egyébként megfelelő felvilágosítással szolgál a kamara teljes üléséről készített jegyzőkönyv is. Illetékes körökben érdeklődéssel várják az elnökség válaszát a panasziratra, egyben az ügy várható fejleményeit is. • ^вввшянявввшввшммшммрнм Л/кváros vissszakérle a Tasc&ler-telkei a fölábirioKrenáexö bíróságtól. (A Délmagyarország munkatársától) Ismeretes, hogy az utóbbi időben több szegedi és fővárosi vállalat tett ajánlatot a városnak lakbérgaranciás bérházépítésre, amelyhez telket kértek a várostól és a legtöbb a Kálvária-téren lévő Taschler-telekre kívánt építkezni. A tanács ezekkel az ajánlatokkal még nem foglalkozott, hanem a számvevőség véleményének meghallgatása után a mérnöki hivataltól kér javaslatot. Közben kiderült, hogy a kérdés megoldása nem csak az ajánlattévő vállalatok és a város közös megegyezésén múlik, mert beleszól a dologba a földbirtokrendező bíróság is. Az OFB Szegedre küldött tárgyalóbirája, Vásárhelyi Béla törvényszéki tanácselnök közölte ugyanis a város tanácsával, hogy a Taschler-telket is felvette azok közé a telkek közé, amelyeket javaslatba hoz majd a földbirtokrendező bíróságnak a szegedi köz-, alkalmazottak házhelyigénylésével kapcsolatban, bár a város törvényhatósági bizottsága ezt a telket nem ajánlotta fel megváltásra. Azután tovább bonyolódott a helyzet a kérdéses telek körül. Megírta már a Délmagyarország, hogy egy külföldi érdekeltség nag yobbarányu szövőgyárat szándékozik Szegeden . létesíteni és erre a célra ugyancsak a TaschlerI féle telket találja a legalkalmasabbnak. A város j tanácsában meg is lenne a hajlandóság a telek átengedésére, de itt is nehézségeket okoz az OFB tárgyalóbirójának álláspontja, amely szerint a város erre a telekre sem építési engedélyt nem adhat, sem át nem engedheti másnak. A polgármester szerdán érdeklődésünkre elmondotta, hogy megkísérli a telek visszaszerzését. Tárgyalt is már ebben az ügyben az OFB biróval, aki hajlandónak nyilatkozott a telek visszaadására, de csak abban az esetben, ha a város cserébe átengedi a tisztviselők számára a rókusi iskola mögötti üres telkét. A polgármester kijelentette, hogy a tanács valószínűleg belemegy a cserébe, mert fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy akár nagy bérház épüljön a Taschler-telekre, akár a szövőgyárat építsék fel rajta. A Taschler-telek sorsáról beszélgettünk B e rzenczey Domokos műszaki főtanácsossal is, aki elmondotta, hogy a Breuer-féle ajánlaton kívül már ujabb és kedvezőbb ajánlatokat is kapott a város lakbérgaranciás bérházak építésére. A mérnöki hivatal azért nem terjesztette még javaslatát ebben az ügyben a tanács el, inert előbb meg akarja várni a legkedvezőbb helyzet kialakulását, hogy a bérházat a legelőnyösebb fellételek melleit építtethesse fel. Elmondotta még Berzenczey, hogy nemcsak a Taschler-féle lelkei vélték kombinációba azok a vállalkozók, akik ilyen lakbérgaranciás bérházakat akarnak épiteni, hanem más lelkek iránt is érdeklődnek és valószínű, hogy abban az esetben, ha a beérkező ajánlatokat kedvezőnek fogja találni a város, nem csak egy, hanem két, esetleg három nagyobb bérház építését kezdik meg még ebben az esztendőben. . Két előadás. Emlékezés Vajda Jánosról. — Könyviári problémák. (A Délmagyarország mun l^a^r s á t ó 1) Az Egyetem Barátok EgyesflleténéfliWölcsészeti szakosztálya szerdán délután tartotta ezidei utolsó ülését A programon két előadás szerepelt. Dr. Bálint Sándor Vajda Jánosról érlekezetl, míg dr. Pusk á s Endre Könyvtári problémák címen tarlóiI előadást. A szakülést dr. Buday Árpád egyetemi tanár szavai vezették be, aki a magyarság nagyjainak centennáriuinairól megemlékezve, kegyelellel áldozott a lánglelkü Vasvári Pál emlékének, aki a negyvennyolcas időkben az ifjúság egyik vezére volt. •>Az élei furcsa árvájáról<, Vajda Jánosról tartolt ezután előadást dr. Bálint Sándor. — Individualista költő volt Vajda — motidotla Bálint —, Sokat bolyongott a váli erdőkben és ezek a bolyongások, tépelődések mély nyomokat hagylak költészetében. Jókai mondotta róla: Vajda valódi eszménye a fiatal óriásnak, tud gyengéd lenni, de epés is, keverve a gyöngy a makkal, 20 éves vad szilaj. Hosszasan beszélt ezután Bálint Vajda szerelméről, Gin ár ól, aki döntő szerepet játszott Vajda költészetében. Egész életében megalázta ez a bukott angyal Vajdában a férfit, aki még sem tudta elfelejteni soha. A gyűlölet hatja át költészen tét és a szerelem utáni olthatatlan sóvárgás, de nem a keresztények oltárhoz vezelő szerelme, hanem a női lest pogány kultusza. Szólott még Bálint Vajda elbeszélő költeményeiről, amelyekben bizarr szárnyalással szólalnak meg eltéveszted életének szerelmi aspirációi. A modern magyar líra édes-bus úttörője ő, akit kortársai nem szerellek, szellemi forradalmárnak neveztek. A tapssal fogadott előadás után dr. Puskás Endre »Könyvtári problémák « címen olvasta fel rendkívül érdekes értekezéséi a könyvtári katalógusokról. Gazdag adatokkal támasztotta alá a könyvtári katalógusok fontosságát és kimutatta, hogy ezek közül a legjobbak, az ugynevezelt Schlagvorl — jelszó — katalógusok. Dinamitos merénylet a Bánságban. Temesvár, mójus 11 A Bánságban még jóformán alig ült el a Hendrich Anlal aninai bányaigazgató ellen elkövetett rablógyilkosság okozta izgalom, már is ujabb merényletet követtek el, ezúttal Dansberg Antal, a resicai vasmüvek erdőgondnokságának főfelügyelője ellen. Dansberg Antal családjával együtt este 11 órakor lefeküdt. Alig aludtak el a villanylámpák, irtózatos detonáció verte fel a környék lakosságát. Dansberg Antal lakásának valamennyi ablaka bezuzódotf és a család tagjai ijedten menekültek az uccára. Megállapították. hogy a közeli patak túlsó partjáról a házra dinamitpatront dobtak, ami azonban szerencsére megakadt és igy a házban nagyobb kár nem eseti, csupán a légnyomás zuzla be az ablakokat. A nyomozás eddig még nem vezetett eredményre. Női holtfest a vasúti ruhatárban. Londoni jelentés szerint a napokban az egyik pályaudvaron egy cipőlisztitó ruhatári jegyet talált, amelyet beszolgáltatott az állomásfőnökségnek. Miután a bőröndért senkisem jelentkezeti, azt a pályaudvar detektivjei felbontották és abban vastag barna papírba csomagolva Jeloszlásnak indult női holttestet találtak. A holttest 30—35 éves asszonyé, aki jobb társadalmi körökhöz tartozhatott, amit a rajta lévő ruhadarabok fi« nomsága is bizonyit. A vasúti ruhatár tisztviselője pontos személyleirást adott a bőröndöt a ruhatárba helyező rendkívül elegánsan öltözött úrról.