Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-04 / 102. szám

DELM AGYARORSZÁG SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telelőn: 13-33.^KladóliIvalal, kölcsitnkönyvtAr és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon: 16-34.« » « » « » SZERDA 1927 MÁJUS 4 •» ® III. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÖDMEZŐVASARHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróssy ucca 25. Telefon: 49. szóm. « » « » « » « » « » Előfizetési óra havonta 3-20, vidéken és a fővórosban 3-60, külföldön 6-40 pengő. Egyes szóm 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. E Az uj mártírok. Pardofi! — mondjuk az ö szavukkal, dc az ö gyűlöletük nélkül, nehogy félreértés legyen s nehogy valaki a sajtószabadság védelmét lássa a szűkölő vádlottak védekezésében. A szegedi törvényszék büntető tanácsa előtt tegnap a sajtószabadság apológiáját hallottuk annak a politikai iránynak képviselőjétől, amelyik a közszabadságok gyakorlásában az uralom megszerzésének és megtartásának egyik felelőtlen eszközét látja s amelyiknek volt, már alkalma élveznie is ezt a felelőtlenséget a politikai, társadalmi és büntetőjogi amnesztia széles területein. Mit jelent ez a vendégszereplés a sajtószabadság védelmének harcos frontján? Minek »köszönhetjük« a kéretlenül jött szerencsét, hogy Kádár Lehel a Vámbéry Rusztemek kérlelhetetlenségével és keménységével hadakozik a sajtószabadság teljessé tételéért s az ellen a politikai rendszer ellen, amelyik — Kádár Lehel és Vámbéry Rusztem egybehangzó vallomása és szakvéleménye szerint — azért nem tűri a sajtószabadságot, mert birtokba vette az államhatalom eszközeit s vagy saját szolgálatába nyűgözi a sajtót, vagy elhallgattatja az államhatalom eszközeivel«. Hogyan történhetett, hogy ugyanazon a napon, amelyen a kádárleheli világnézlel egységespárti szűrőjén filtrált politikusok a budapesti ügyvédi kamara megrendszabályozását követelik, mert felemelte szavát a közszabadságok védelmezésében, Kádár Lehel a mai politikai rendszerre s a sajtó megrendszabálvozóira keményebb szavakat talál és lesújtóbb Ítéletet hirdet, mint az önkormányzati jogát kockáztató budapesti kamara? Meg ne tévesszenek azonban senkit ezek kenetes szavak, rettenetes különbség van a sajtószabadság igazi védői és a Kádár Lehelek közölt. Mi nem a vádlottak padján védelmezzük a sajtószabadságot, mi nem az ügyészi vádirattal szemben találunk a sajtószabadság számára oltalmazó szavakat, mi nem a bíróságokkal szemben akarjuk megvédeni a szabad sajtót. Ellenkezőleg! Mi magunk követeljük azt, hogy állítsák azokat az újságírókat és azokat a lapokat a bíróság elé, akik ellenében s amelyekkel szemben a végrehajtó hatalom bizonyítékok és kontradiktórius eljárás nélkül akarja érvényesíteni — hogy is mondta Kádár Lehel? — uralmi érdekeit. A sajtószabadság igazi védelmezői nem a bíróság termét választják ki harctérül, mi nyugodtan állunk az ítélkező bírák elé s egyetlen kívánságunk, hogy állítsanak is mindig a bíróság elé, ha ugy találják, hogy vétettünk a törvény parancsa ellen. Mi nem azért védjük a sajtószabadságot, hogy meneküljünk tettünk következményei elől, vagy enyhítsük a büntetést, amit a törvény a jogellenes cselekedetre szab. Ök a végrehajtó hatalom gyakorlóiban keresnek támogatást a maguk számára s félnek a bíróságoktól; minekünk csak a végrehajtó hatalomtól van tartani valónk s egyetlen támaszunk, egyetlen bizodalmunk, egyeden erősségünk: a független magyar bíróság. Még a marliromság árán is folytatni fogom a harcol, — hirdette a bírói tárgyaláson Kádár Lehel. Ám a mártír, aki magának immunitást követel, közelebb van a nevetségességhez, mint a fönséghez. Azok voltak a marlirok, akik szenvedni tudtak hitükért, akik meg tudtak halni egy gondolatért, akik máglyára tudtak lépni szivükben a fönséges hit erejével s ajkukon a megbocsátás megszentelő szavaival, nem pedig azok, akik enyhítő körül ményhépen helyezik fejükre a marliromság koszorúját. A mártírok a máglyán a tüzhalált várva sem vonták vissza, ők a vádlottak padján a fogházbüntetéstől rettegve is megtagadják cselekedelüket és meggyőződésüket. Mert amikor Kádár Lehel a sajtószabadságot védi, akkor megtagadja meggyőződését és cselekedeteit annak a politikai irányzatnak, amit nemcsak az inkriminált beszédével, de védekezésének módjával is stigmalizál. Ez a politikai irányzat rendezett tatárjárást a destrukció kalózzászlaja alatt a magyar lapok ellen, ennek a politikai irányzatnak j egyik vezetője dicsekedclt el a második nem- j zetgyülésen, hogy ő semmisittelle meg a cenzúrán átment liberális lapokat. S most, mert vádlott, a szabad sajtó dicséretét zengi. Nekik azért kell a szabadság, hogy kiirtsák a magyar liberalizmus és demokrácia ulolsó őrszemeit is, mi pedig azért küzdünk, hogy még a Kádár Lehelek sajtója is legyen szabad. Legyen szabad az ő sajtójuk is s ne védekezhessenek majd azzal, hogy terror hatása alatt irták cikkeiket és mondották beszédeiket. Legyen szabad még a Kádár Lehelek sajtója is. SssabaőtRán íüszolióR sszórtálc sszéí a íüníGíö iötnegel — viszsugaraKKal. A radikálisok az elmozdított polgármester mellett tüntettek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szabadkáról jelenük: A Délmagyarország beszámolt arról, hogy Gyorgyevits Dragomir szabadkai polgármestert táviratilag felmentették állásától és nyugdíjazták. A polgármester gyors eltávolítása Szabadka polgárságának túlnyomó nagy részében általános örömet kellett és fáklyásmenelben üdvözölték az erélyes kezű miniszterelnököt. Annál nagyobb elkeseredést váltott ki a kényszernyugdijazás kevés számú hívei körében, akik ma a radikális párt udvarán gyűlést tartottak és elhatározták, hogy a kormánytól Gyorgyevits reaktiválását fogják kérni. A gyűlés- után mintegy .'¡00, szinte kivétel nélkül ószerbiai származású hive a volt polgármesternek, felvonult Szabadka uccáin és hangosan tüntetett a volt polgármester mellett, a főispán és a kormány ellen. Feloszlatásukra nagyobb rendőri készültség szállt ki, azonban a tömeg ellenállt és többször áttörve a rendőrkordont, Gyorgyevits lakása elé vonult és oll folytatta a tüntetést. A rendőrfőkapitány el akarta kerülni a komolyabb összetűzést, tűzoltókért telefonált, akik nagy készültséggel vonultak ki és fecskendőkkel vették ostrom alá a tüntető tömeget, amely néhány percnyi ellenállás után fejvesztetten menekült a vízsugarak elől. Tíz perc alatt ismét csendesek lettek a szabadkai i uccák. n budapesti ügyvédi kamara visszautasította azt a támadást, amelyet az egységes párt értekezletén intéztek ellene. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Ismeretes az a támadás, amelyet tegnap intéztek a budapesti ügyvédi kamara ellen az egységes párt értekezletén. A kamara választmánya ülést tartott ebben az ügyben. A választmány határozottan visszautasította az egységes párt értekezletén a kamara elnöke ellen elhangzott támadást, melynek magyarázatául csak az ügyvédi kamarai éleibe vágó tájékozatlanság szolgálhat. A kamara rendithetetlen bizalmának és törhetetlen ragaszkodásának ad kifejezést a kamara köztiszteletben álló elnöke iránt. Végül tiltakozását fejezi ki a kamarai választmány a destruálás és demagógia ihídja ellen s utal arra a számtalan megnyilatkozásra, melyekben a kamara főleg a háború utáni zavaros időkben a jogrend elleni támadások és izgatások ellen akkor is állást foglalt, amikor ezeknek a cselekményeknek ineggállására az állam rendfentartó halalma elegendőnek nem mutatkozott. A választmány távol minden pártpolitikától kívánja működését bárhonnan jövő támadások közt is folytatni a magyar jogszolgáltatás dicsőségére, a haza javára és boldog nagy hazában a magyar ügyvédség boldogulására. » Ha azt akarják, hogy a konszolidáció meglegyen, álliísák vissza a sajtószabadságot és az esküdtszékei!" Az ellenzéki képviselők nagy beszédekben kövelelíék a sajtószabadság, a szabadságjogok és az esküdtszék helyreállítását. — Az igazságügyminiszler bejelentette, hogy a sajtóügyeknél próbaképen visszaállítja az esküdtszéket. , Budapest, május 3. A négyheles húsvéti szünet után a képviselőház kedden tartotta első ülését. Napirend előtt Walkó külügyminiszter beterjesztette javaslatát a magyar—olasz barátsági szerződés becikkelyezéséről. Ugyancsak benyújtotta a Jugoszláviával megkötött kereskedelmi szerződésről szóló javaslatot. , Pakots József mentelmi jogának megsértését jelentette be, majd megkezdték az igazságügyi költségvetés tárgyalását. Az első felszólaló Baracs Marcell. Kijelenti, hogy az angolok szerint a parlamentnek kötelessége ellenőrizni a bíróságot. Az egyes bíráskodás reformja kudarcot vallott. Polgári pőréink antiszociális, erősen kapitalista mederben folynak le. A kommunisták ellen indított slatáriális eljárásról szólva kijelenti, hogy le kell számolni azzal az irányzattal, amely politikai szellemet akar bevopni az igazságszolgáltatásba. Az igazság nem liberális és nem konzervatív, nem progresszív és nem retrogád, nem fajvédő és nem kozmopolita, hanem csak igazság. A biró ne politizáljon és ne törődjék politikai áramlatokkal. Kifogásolja, hogy politikai pörökben kényszeritik a bírót, hogy a ténymegállapításokon és jogmegállapitásokon kivül politikai megállapításokat is végezzen, tehát politizálva ítélkezzék, vagy ítélkezve politizáljon. Baracs Marcell ezután az ügyvédi kamarában tervezett numerus clausus intézménye ellen beszél. Az ügyvédek nem dcslruktivok, az igazságért és világosságért harcolnak. A miniszter azt mondotta, hogy a kamara túllépte hatáskörét.