Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-04 / 102. szám

2 DÉLMAGVARORSZÁG 1927 május 4. — Ne politizáljanak! — kiáltják a jobboldalon. — Csak hallgatni szabad? — vágják vissza a szociálisták. ' — Csak dicsérni szabad? — kiáltják a demokraták. Baracs Marcell: Mi ügyvédek az igazságot és a világosságot követeljük minden téren, az igazságért és a világosságért harcolunk, az igazság és a világosság lövészárkainak katonái vagyunk. Mi az igazság és a világosság küzdelmének frontharcosai vagyunk. (Nagy zaj.) És a frontharcosokat megillető tiszteletet követeljük mindenkitől számunkra. Még öntől is mosolygó miniszter ur. A költségvetést nem fogadom el. Baracs az utolsó szavakat vérbeborult arccal, szinte harsogva kiáltotta az igazságügyminiszter felé, aki a miniszterelnökkel együtt mosolyogva hallgatta Baracs utolsó mondatait. A jobl>oldalon már az utolsó szavaknál viharosan tiltakoztak a miniszter aposztrofálása ellen, amikor pedig Baracs leült és dühösen rácsapott az asztalra, viharos zajban tört ki a tiltakozás. Még tartott a zaj, amikor a következő szónok, Neubauer Ferenc állott fel szólásra. Tiltakozik az ellen, hogy az ügyvédség bármelyik csoport jával azonosítsák az egész ügyvédi kart. Azzal a hanggal, modorral szemben, amelyet Baracs használt, felemeli szavát. (Zajos tiltakozás a baloldalon.) A következő szónok Bródy Ernő azzal kezdi, hogy szolidaritási vállal szókimondó ügyvéd kartársaival. A mostani néma társadalomban örülni kell, hogy akadnak bátor, szókimondó ügyvédek. A budapesti ügyvédi kamara elnökének, Papp Józsefnek a személye mindenki előtt köztiszteletben áll és ideálja ő minden magyar ügyvédnek. Meg kell neki engedni, hogy felháborodjék a beterjesztett büntető novellán, amelynek paragrafusai nem a jog és nem a szabadság szekerét viszik előre. A szabadság négy pilléren nyugszik: a népképviseleten, a szólásszabadságon, a sajtószabadságon és az esküdtszéken. Magyarországon a gyülekezési és egyesülési jog még mindig nincs törvénybe iktatva. A sajtószabadság le van tiporva. Még mindig a kivételes halalom alapján kezelik a sajtót. Bródy ezután az esküdtszék helyreállításáról beszélt. — Mi nem akarunk ugrást a sötétbe, mi nem előre akarunk menni, hanem egy kicsit vissza, /i8-ra. Akkor mondották ki ugyanis, hogy sajtóvétségekben nyilvánosan az esküdtszék itél. (Élénk helyeslés az ellenzéken.) Farkas Géza: A sajlószabadosság forradalmat csinál! Rassay Károly: A forradalmat a panamák csinálják! i Bródy Ernő: Deák, Eötvös és társai azon gondolkoztak, hogyan kapcsolják be Magyarországot az európai kulturközösségbe. , Malasics Géza: Most meg azon gondolkodnak, hogyan kapcsolják ki. Bródy Ernő: Ha azt akarják, hogy a konszolidáció meglegyen, erre a legmegfelelőbb fegyver, hogy állítsák vissza a sajtószabadságot és az esküdtszéket! Iterczeg Béla a magyar birói kar érdemeit méltatja, majd szóváteszi a pörös eljárások lassúságát. A következő szónok Gál Jenő. — Állandóan a birói függetlenséget hangoztatják, ezt azonban biztosítani kellene intézményesen. Nem barátja a cipötalpaló birónak. Fejlett jogállamban a birói kar önmagát egészíti ki. A tárgyalások nyilvánosságát erősebben és intézményesebben kellene megállapítani. Ezután a tiltott közi ésckről szól. Az u jságirókat pörbefogják azért, mert közlik az ügyészi vádiratot. A kodifikáció jó, csak a gyakorlat rossz. Ne az legyen a gyakorlat, hogy engedélyt kelljen kérni, hogy mit szabad közölni, hanem legyen kimondva a kivétel, mit nem szabad közölni. Annak a szabálynak kell uralkodni, hogy az igazságot mindig meg szabad irni, kivévén, ha az államot és a családot támadj a. Ezután a szabadságjogokról beszél. Mennyi justicinord forrása az őrizetbevétel. Szüntesse meg a miniszter az őrizetbe vételi, valósítsa meg azt, hogy a soros ügyész és a soros vizsgálóbíró a rendőrségen tartózkodjanak. — Ugy van! Ez a helyes! — helyesel az igaz ságügyminiszter. Gál azzal az indokolással, hogy nem látja a pártatlan igazságszolgáltatás attribútumát, kijelentette, hogy az igazságügyi tárca költségvetését nem fogadja el. Ezután Peslhy igazságügyminiszter reflektál az elhangzott felszólalásokra. A kodifikációk munkálatáról szólva kijelenti, hogy a polgári törvénykönyvvel kapcsolatban maga is szerencsétlenségnek tartaná, hogy ha valaki a polgári törvénykönyv tervezetét ma törvényerőre akarná emelni. A sajtójo g kérdésével foglalkozva megjegyzi, hogy ez igen súlyos kérdés és sok meggondolást kövelel. Az esküdtszék visszaállításának kérdésével kapcsolatban kijelenti, egyetlen komoly eredmény az esküdtbíróság tekintetében az, hogy mentesiti a bírákat a politikától. Meggyőződése, hogy a bíróság meg fog felelni a jövőben is annak a szeretelnek, hogy teljesen objektíven foglalkozik a politikával kapcsolatos ügyekkel. Az esküdtbiróságok működése nyugodt időben van csak biztosítva. Amikor a társadalmi osztályok között az ellenlétek nincsenek kiélezv>i. Még ma sem meri állítani, hogy elérkezett ennek az ideje, azonban az a szándéka, liogy a sajtóügyeknél próbaképpen visszaállítja az csküdtbirúskodást bizonyos időre, annak megállapítása céljából, vájjon megvan-e már annyira a nemzet nyugalma, hogy a bíróság megfelelhet hivatásának. A sajtószabadság korlátozására vonatkozóan elismeri a miniszter, hogy ezek a korlátozások háborús rendelkezések, azonban a kormány sem szerelmes ezen rendelkezésekbe és a már beterjesztett büntetőnovellában akként kiván intézkedni, hogy a lapbetiltások ügyét a közigazgatási hatóságok kezéből elvegyék és áttegyék a bíróság kezébe. A tiltott közlésről szólva kijelenti, hogy tiltott közlés már a régi békevilágban is volt. Ennek elszaporodásának oka különben a lapok versenyében rejlik. — Az ügyvédek száma nagymértékben elszaporodott, az ügyek száma viszont csökkent. Megfelelő arányosításról kell gondoskodni. Az ügyvédi testülelet meghatározott létszámmal zárt testületté kell tenni. Méltatlannak tartja az ügyvédi kamarához azokat a kijelentéseket, amelyek ott történtek. Ha azt látná, hogy valamely ügyvédi kamara túllépné hatáskörét s célzatosan pártpolitikai kérdésekkel foglalkozna, f c 1 ü g y e 1 e t i jogánál fogva megteszi a szükséges intézkedéseket. A Iláz ezután általánosságban elfogadta a tárca költségvetését. Az ülés déluláu 6 órakor véget ért. Windisc&grätsz ujabb f>áromf)ónapi J&alasxtást Kapott büntetésének Kitöltésére. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Ismeretes, hogy Windischgraetz Lajos herceg büntetését, akit a Iíuria jogerősen négyévi fegyházra ilélt és a fegyházban megbetegedett, az igazságügyi orvosi tanács véleménye alapján az igazságügyminiszter félbeszakította. Windischgraetz az egyik budapesti szanatóriumban kezeltette magát. Május 1-én kellett volna újból bevonulnia a fegyházba, azonban miután állapota még mindig nem kielégítő, az igazságügvminiszter ujabb három hónapra felfüggesztette a herceg büntetését. Havi 1500 dollár tartásdíjat ítéltein meg Ct>aplin feleségének. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik: A los-angelosi törvényszék Charley C h a p 1 in feleségének, Lita Greynek, aki tudvalévőleg férje ellen válópört indított, havi 1500 dollár tartásdijat ítélt meg. Lita Grey eredetileg 4000 dollárt kért. A tárgyalás során megállapítást nyeri, hogy az Egyesült-Államok legjobban fizetett filmszínésze Chaplin, aki csupán az utolsó filmjével, az »Ar a n y 1 á z«-zal, amelynek rendezője is volt, 2 millió 225 ezer dollárt keresett. Fantasztikus bécsi jelentés szerint Zita királyné gyermekeivel Gödöllőre költöznék. Bécs, május 3. A külföldi lapokban, főleg berlini és amerikai forrásból, az utóbbi hetekben állandóan keringenek olyan hirek, amelyek szerint Zita királyné Ottó királyfival Magyarországra szándékozik visszatérni. Legújabban a következő jelenlés érkezett: Egyes amerikai lapoknak azt a híresztelését, hogy Zita királyné Ottó királyfival készül visszatérni Magyarországra és evégből a magyar legitimista vezetőkkel megindullak a tárgyalások, bécsi illetékes körökben összeköttetésbe hozzák Sixtus pármai herceg legutóbbi budapesti látogatásával. Itt ugy tudják, hogy a herceg érintkezésbe lépett a magyar kormánnyal és tárgyalt vele Zita királyné és Ottó királyfi hazaiérésének lehetőségéről. Ez nyolc nappal ezelőtt történi és a budapesti híreszteléseket bécsi beavatott helyen azzal egészilik ki, hogy abban az esetijén, ha a tárgyalások sikeresek lesznek, akkor Zita királyné gyermekeivel állandó tartózkodásra Gödöllőre fog költözködni. , Ajidrássy Gyula gróf a következőket mondotta erről a hírről: — Én ezekről a hírekről semmit sem tudok és egyáltalában nincs tudomásom olyan tárgyalásokról, amelyeknek célja az volna, hogy Ottó királyi ide most visszahozzák. A rendőrség letartóztatta a választási bizalmi férfit, az ügyészségi megbízott elejtette a vádat. „Tiltott röpiralterjeszlési" epilógus a decemberi választások után. (A Délmagyarország munkatársától.) A mull év decemberében lezajlott országgyűlési képviselőválasztások érdekes epizódját tárgyalta kedden délelőtt a szegedi járásbíróságon dr. Gaát István járásbiró. A vádlottak padján Timpauer üdön nyomdász ült, aki a vád szerint a felsőkereskedelmi iskola helyiségében kijelölt szavazó körzetben röpiratot osztogatott, amelyen választási tudnivalók voltak. Timpauer Ödönt a rendőrség letartóztatta és ellene tiltott röpirat terjesztés címén indult meg az eljárás. A keddi tárgyaláson Timpauer tagadta bűnösségét. majd védelmében dr. Detlre János kifejtette, hogy védence nem követte el a terhére rótt bűncselekményt, mivel a felsőkereskedelmi iskolában elhelvezett választási körzet elnöke az uccán nem tiltotta meg a választási agilációt. Timpauer pedig mint választási bizalmiférfiu nem a választási helyiségben, hanem az uccán oszlogatla a röpiratokat. Kihallgatta a bíróság dr. Buza László egyetemi tanárt, a választási körzet elnökét, aki igazolta, hogy rendelkezéseket nem adott ki, amellyel megtiltotta volna az uccai agitációt. Kihallgatlak ezután még több tanul is. akik egyértelműkig azl vallották, hogy Timpauer nem a választási helyiségben, hanem a nyilt uccán osztogatta a röpiratokat. A tanuk vallomása alapján az ügyészségi megbízott elejtette a vádat, amire a bíróság az eljárást megszüntette.