Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-31 / 124. szám

DFILMAGYARORSZÁG 1927 májún 31. Erről pedig eszünkbe jut: Ne bánlsa Mészöly Gedeon a baloldali sajtói, amelynek minden hüne, hogy harcol a szabadságjogokéri, a kulturális és anyagi felemelkedéséri meg jólétért. A baloldali sajtó munkásai elképpedve látják, hogy rendőri vallatásokról, különít • mények rettenetes hatalmáról, kurzusujságirók alávalóságairól miket ír meg a tanár ur. Ez igaz mind ? — kérdeztük és elmerengtünk azon a könnyen megfejthető problémán, hogy MMMMMNMMMWWMMMIIMMIMIW MMm mi lett volna a sorsa közülünk annak a könynyelmü fráternek, aki meg merte volna irni az ilyen igazságoknak csak egy igen kicsi, de^ igen kicsi hányadocskájál ? De ezt az előnyt és ezt a dicsőségei sem irigyeljük a Tanár úrtól. Mi megelégszünk az igazság szolgálatával és hirdetésével. Ebben azonban ne kételkedjék, ne akarja elvenni vagy elvitatni tőlünk, mert ezt az egyel aztán nem nem engedjük. Kézai Simon. MMNMMMMMMMMMMMIMMIRIM A szegedi egyelem a nyugalomba vonult Imre Józsefei választolta meg Jövő évi rektorának. 4 • •• WWI NP amikor a Tótágassal foglalkozott, még csak nem is célzott arra a hasonlatosságra, amely tehát tagadhatatlanul megvan benne a közelmúltnak ehhez a hírhedt eseményéhez. A Délmagyarország ezt tudatosan telte. Kötelezőnek tartotta magára nézve ebben az esetben a zsurnalisztikái tapintatot. Színdarabról van szó, tehát — értékelésről most nem beszélve — formailag föltétlenül írói munkáról. Mér pedig az a meggyőződésünk, hogy az iró onnan veszi anyagát és modelljét, ahonnan akarja és hogy a bemutató kapcsán nem az a fontos, hogy ez iró helyesen, ildomosán, tapintatosan, vagy célszerűen járt e el, mikor a tárgyat innen vagy amonnan kölcsönözte, amikor ezt vagy azt a közéleti nagyságot mintázta, hanem kizárólag az, hogy ez az anyag, illetőleg modell mivé és kivé formálódott költői intuíciójának teremtő kohójában. Ebből következik, hogy ezt az egész ügyet igenis nem tartjuk a parlament elé tartozónak. A vizsgálaton pedig, amelyet a kultuszminiszter állitólag elrendelt, mosolygunk. És ha ennek a vizsgálatnak valami kövelkezménye lesz Mészöly tanár úrra, tulajdonítsa annak a politikai iránynak, amelyet — legalább részben — ő is támogat és amely kénytelen a kormánypárti, de a disszidálással állandóan fenvegelődző kisgazdáknak bizonyos időközönkint odavetni olyan koncokat, mint aminő ebben a percben az ellene indított vizsgálat és mint aminő később lesz az ő esetleges megfenyilése. Egészen más elbírálás alá esik a színház viselkedése. Meg vagyunk győződve róla, hogy ebben a kérdésben is vagy egyáltalán nem, vagy csak a legnagyobb nehézségek árán lehetne tiszta képet tárni a nyilvánosság elé. Beszélik, hogy legelőször Bodor Jenő olvasta el a darabot. A tanácsnok urnák, aki igen jóhiszemű és szorgalmas főtisztviselő, ez is a hatáskörébe fog tartozni ? Lesz ilyen körülmények között gerinces, tehetséges, képzett és a tudására valamit adó szakember, aki egy évnél tovább is megmarad a szegedi városikezeléses színház élén ? Elolvasta aztán, mondják továbbá, a művezető. A Tótágast se az intendáns, se a művezető nem tariották előadásra alkalmasnak A részletekbe nem megyünk bele, de azt is mondják, hogy a Tótágas előadását dr. Somogyi Szilveszter polgármester rendelte el dr. Tóth Károly rektor közbenjárására. Itt mobt őszinte és töredelmes vallomást kell tennünk. Nem jártunk utána, hogy mi igaz abból, amit mondanak. Szegeden közszellem, hogy egyes ügyekben tájékozatlanul hagyják a nyilvánosságot A színházzal kapcsolatosan majd mindig ez történik. Majd meglátjuk, hogy azok után, amiket itl megirtunk, szükségesnek látják-e a szereplő urak, hogy a legkisebb részletig őszintén feltárják, ami és ahogyan történt. Vitathatatlanul bizonyos azonban már is, hogy Tó 111 rektor nem olvasta a Tótágast és nem olvasta Somogyi polgármester sem. Ez az eset, ha igy van, némi bepillantást enged a házikezeléses színház kulisszái közé. Köszönjük az ilyen házikezelést és köszönjük a kulturának ilyen csiszolt és emelkedett szellemben való szolgálatát! Most még engedje meg Mészöly tanár ur, hogy tisztelettel óvást emeljünk a házikezeléses városi szinház olyan módon való szellemi és pénzügyi bérbevétele és bérbeadása ellen, mint ahogy az a Tótágas esetében történt. Ilyen üzlethez ebben a színházban, mely egyetlen a városban, vállalkozónak se lenne joga, ha pedig mégis megtenné, az a kötelesség háramolna a városra, hogy megakadályozza vagy megtiltsa. Vagy előadható egy darab, vagy nem. Vagy megállja a helyét, vagy nem. Itt alku nincs. És téved, aki azl hiszi, hogy bárki szabadul az erkölcsi kudarccal járó felelősség alól, mert tévedéséi telőzte egy méltatlan üzletkötéssel. Vagy van, aki elhiszi, hogy a város ugyanezt megtette volna, ha a szerző történetesen egy destruktív újságíró, aki szintén tehetséges és nem az egyelem egyik tanára? (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi egyetem vasárnap választolta meg a jövő évi rektort és a dékánokat. A választás eredménye szerint a jövő tanévben dr. Imre József kerül az egyetem élére, a jogtudományi kar dékánja dr. Menyhárt Gáspár az osztrák magánjog tanára, az orvostudományi kar dékánja dr. Szabó József az elmekórtan professzora, a bölcsészeti, nyelv- és történelemtudományi fakultásé dr. Horger Antal a magyar nyelv professzora, a matematikai és természettudományi fakultásé pedig dr. Szcntpétery Zsigmond az ásványtan professzora lett. Imre József professzor rektorválasztása bizonyára általános feltűnést fog kelteni, mert eddig még sohasem fordult elő, hogy valamelyik egyelem olyun professzort választott volna rektorrá, aki már nyugalomba vonult és előadásokat sem tart az egyetemen. Imre József, az országosan elismert szemorvosprofesszor néhány évvel ezelőtt vonult nyugalomba, amikor betöltötte hetvenedik életévét. Budapestre költözött családjával együtt. Az egyetemi szabályzat azonban nem zárja ki azl, hogy az egyetem egyik volt tanárát emelje a reklori méltóságba, a szabályzat szerint ugyanis rektorrá választható az egyetem nyugdíjba vonult professzora is. A szegedi egyelem rektorválasztó elektorai — minden fa(A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn este másodszor gyűltek össze a szegedi nőiszabók, masamódok és fehérnemüsök közgyűlésük megtartására. Hosszú várakozás ulán félnyolckor nyitotta meg az ülést Kertész József elnök, aki megnyitójában sok érdekes dolgot mondott el. Felvetette azl a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy a magyar iparostársadalom miért nem tud arra a nívóra emelkedni, mint a nyugati államokban. Az összetartás hiányának tudja ezt be. — Ébredjen már egyszer fel az iparos öntudat bennünk — mondotta —, ugy mint a franciáknál, akik büszkék arra, hogv lakatosok, szabók, iparosok. Kertész elnök végül is egy nagy horderejű szociális indítványt terjesztett be. Arról van szó ugyanis, hogv a szegedi ipartestület, amely 3500 tagoL számlál, ezideig még nem gondolt arra. hogy mi lesz azokból az elaggoll iparosokból, akiknek kezéből kihull a szerszám. Kötelessége lenne az ipartestületnek valamilyen formában gondoskodni ezekről. Véleménye szerint iparosmenházai kell épileni. Széleskörű akciói kell kezdeményezni, hogy ez a terv valóra váljon. Nem máról holnapra kell ezt az iparosmenházal felépíteni, tiz év alatt könnyen összegyűlhet rá a pénz. ha az iparosság összefog. Részletesen ismertette ezután Kertész elnök a tervezetet, amelyet a szakosztály természetesen a magáévá tett. A jelentések ismertetése után Kertész elnök leszámolt az elmúlt évi működésről. Sikeres kultás négy elektori küld ki — azért választották meg Imre professzori, meri a jövő évben kerül sor az orvosi fakultás klinikáinak és intézeteinek felszerelésére és Imre profeszszornak, aki Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottságának felsőházi képviselője, igen nagy tekintélyé és súlya van Budapesten is. A választás eredményét a rektor vezetésével egy egyelemi küldöttség pünkösd vasárnapján viszi föl Imre professzorhoz a fővárosba, aki természetesen a jövő tanévre Szegedre költözik, hogy vezethesse régi egyetemének ügyeit. Az egyetem évzáró közgyűlését egyébként dr. Tóth Károh rektor nyitotta meg nagyszabású beszéd kíséretében. Ezután dr. Kolosváry Bálint lartolla meg előadását »Ar arckép és a jog« cimen. Az igen érdekes előadás ulán a/ egyes karok dékánjai telték meg jelentésükéi a beérkezett pályamunkákról. A jogikarra összesen hal pályamunka érkezeti be, pályadíjra azonbaii csak Gohlner Dénes munkáját érdemesileüék, aki a 150 pengőre felemeli dijat kapta meg. Az orvosi karon Wlassics Pál, Wtassics Tibor, t Gluck Gyula, Uugarszky és Gerley, Czimmcr Anna és Csabay József nyertek dijakai és jutalmakat, a filozófiai karon Fehér Ede, Mcs:ler Károly, dr. Teles Málé munkái részesüllek jutalmazásban. A természettudományi kar dijait Prásnik Linói és Boros Lajos kaplak meg. akciói indítottak a folytonos divatrevük ellen és elérlek azl. hogy fővárosi revükel többé nem engedélyeznek Szegeden. A szakosztályi tagok felháborodása közben beszeli ezután Kertész arról, hogy milyen ridegen elzárkózott a népjóléti miniszter a balesetbiztosítási előlegek részletben való befizetésének kérelme elől. — Ez az egyetlen minisztérium — mondotta Kerlész elnök —, ahol nem találunk meghallgatásra. A nőiszabók nem lépnek be az országos szövetségbe, mert az csak fővárosi érdekeket islápol. Szommer Pál a női divalszabók nevében meleg elismeréssel adózóit a szakosztály vezetősége működésének, különösen Kertész Józsefnek, majd titkos szavazással a következő uj liszlikarl választották meg: Elnök lett ismét Kertész József, alelnök Szommer Pál, pénztáros Turcsányi Béla, I. jegyző Arcalián Miklós, II. jegyző Radó Ilonka, ellenőrök Kőnig Lászlóné, lestár Ede. A választás eredményét a közgyűlés nagy tetszéssel logadla. Mozireklám vetitő lemezeit (dlapositiv) Bfiüvészi kivitelben készíti mozgók részéra felveszi sosramcs • ódmezővásérhely, Korsó Mozi. llininiUHTAIIflfril Ingele,gallérok,nyakkendők III lllull I B IHBlfpH sportharisnyák, zoknik csakis Um UIvUlblHIULU ^ríí^ní^n Pollák Testvéreknél, Szeged, Csekonics u. és Széchenyi tér. Iparosmenház építésére nagyszabású akciót kezdeményez az ipartestület női ruházati szakosztálya. Egyetlen minisztérium, ahol nem találunk meghallgaiásra: a népjóléti" — mondta az elnöki jelentés a szakosztály közgyűlésén.