Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-28 / 122. szám

2 Df;L MAGYARORSZÁG 1927 május 28. megszereznék függetlenül a kenyerei adó diplomától. Éppen ezért bizonyos fokig egyetemellenes és tudományellenes szempont az, amikor szellemi proletariátusról beszélnek, mert minden foglalkozási ágnak előnye, ha minél többen vannak benne olyanok, akik otthonosak a magasabb tudományokban. Egy ország kultúrájának tokmérője mindig az, hogy a lakosság hány százalékának van egyetemi végzettsége. Az arány javításának pedig kétségtelenül egyik előfeltétele, hogy az egyetemek elsősorban tudományra neveljék a legszélesebb rétegeket és minél inkább mcnlesitlessenek a szakiskolai jellegtől. , „ Sxily Kálmán, m üegyetemi tanár, a József-m uegyetem rektora : — Az egyetem hallgatóinak száma állandóan apad, ez az apadás azonban természetes folyamat. Amikor felépült a budai műegyetem, arra számítottak, hogy a hallgatók maximális száma 1500—-1800 lesz. Ezt a létszámot a háború alatt el is értük, a háború után következő években azonban, amikor a harctérről hazuözönlötlek azok a fiatalemberek, akik éppen a hábjoru miatt nem folytathatták tanulmányaikat, a műegyetem hallgatóinak létszáma elérte a 4500-at is. Ez a létszám természetesen abnormális volt, azonban a közbejött akadályok miatt nem gondolhatott a magyar kormány arra a régi tervének a megvalós|tására, liogy a hallgatók számának nagyobb mértékű emelkedése esetén felépiti a második műegyetemei. A ha liga lók létszáma néhány év óta állandóan apad, ugy. hogy már ebben az évben, de a mull évben is lecsökkent a normális nívóra. — Ami a numerus claususról szóló törvényt illeti, meg kell állapitanom, hogy a törvény életbeléptetése óta a műegyetemen a hallgatóság közötti békés harmónia teljesen kifejlődött és sokkal nagyobb, mint volt a háború előtt, amikor a keresztény és a zsidó felekezetű hallgatók közölt állandó volt a torzsalkodás. Ma a keresztény hallgatók respektálják azoknak a zsidóknak a jogait, akik a törvény keretei között bejutottak a műegyetemre, viszont a zsidó hallgatók is igyekeznek alkalmazkodni a többségi véleményhez. — A numerus claususról szóló törvénynek feltétlenül előnyös hatása van gazdasági szempontból, mert ha ez a törvény nem léptetett volna életbe bizonyos korlátozásokat, akkor az állások után legalább háromszor annyian tülekednének, mint amennyien most. Aki igazán tehetséges és ez elsősorban az érettségi bizonyítványokból derül ki, az még a törvény ellenére is beiratkozhat az egyetemre, amely azután a szerzett jogokat mindig méltányolja. Véleményem szerint Magyarország érdeke, hogy cz a törvény továbbra is fen maradjon, meri hiszen végrehajtása körül a műegyetem ugy is a legtiberálisabb álláspontra helyezkedik. Dr. Tóit) Cafos, a debreceni Tisza István Tudományegyetem tanára : zéposztáiy anyagi megerősödése után válhat aktuálissá. Tudományos szempontból feltét' — A numerus claususról szóló törvény kétségtelenül azzal a kedvező eredménnyel járt, hogy az egyetemek túlzsúfoltságát, legalább részben csökkentette és biztosította az egyetemi hallgatók helyesebb closztódásál az egyetemek között. A kérdést azonban tökéletesen nem oldotta meg. Szerinteni ez a cél gyökeresen csupán a hallgatók területi kontingenlálásával érhető el. Tudomásom szerint az erre vonatkozó törvény már készül is a kulluszminisztériumban. A numerus clausus megszüntetése gazdasági szempontból csakis a kölenül kívánatos, hogy az egyetemre minél többen iratkozhassanak be olyanok is, akik nem kizárólag a kenyérkereset előfeltételének megteremtése végett tanulnak. Hogy ebből a szempontból kívánatos-e a törvényben foglalt korlátozások megszüntetése, természetesen nem felelhetek mással, mint határozott igennel. Pékár Mihály, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem tanára és felsöJ&ázi Képviselője: — A i>écsi egyetem elhelyezése nagyjában már befejeződött, egyelőre más célunk nincs, minthogy a hiányokat pótoljuk. Egyetemünknek körülbelül ezer hallgatója van ebben a tanévben kétszázzal kevesebb, mint a mull évben volt. Ennek a visszaesésnek, amely közös tünete minden egyetemnek, elsősorban az a magyarázata, hogy a háború utáni torlódás már megszűnt, de szerepe van ebben a gazdasági helyzetnek is. Az egyetemi hallgatók minőig megérzik a viszonyok változását, amely az egyes fakultások iránti érdeklődés nagyságában nyilatkozik meg leghamarabb. Nálunk, Magyarországon szellemi tulprodukcióról beszélni — tájékozatlanság, a szellemi prolefáriátus réme pedig naiv gyermekmese. Szellemi proletár abból az egyetemi hallgatóból tesz, aki nem tanul, aki nem hallgalja az előadásokat. Csak a laikusok mondják azt, hogy felesleges és az országnak árt a sok egyetem, mert hiszen a négymilliós lakosú Svájcban öl egyetemet tartanak fenn. Szerintem az egyetemi hallgatók konfingenfálására nincsen szükség, a kontingentálás fölösleges, mert a legtöbb fakultáson még a kontingentált létszám sincs ki. Szent meggyőződésem, hogy az a szerenesés ország, ahol a tudomány, az oktatás mentes a politikától. "Dr. Hornyánszky Gyula, a budapesti "Pázmány Péter Tudományegyetem tanára a következőkel mondotta: A numerus clausus jelentőségét abban látom még ma is, hogy a törvény korlátozó rendelkezéseivel megszorítja azoknak a számát, akik tisztán kenyérkereset szempontjából keresik fel az egyetemeket és igy kevesebben jutnak diplomához, amellyel a mai viszonyok kőzött ugy sem tudnának mit csinálni. A numerus clausus hatásáról a budapesti egyetemmel kapcsolatban nem sokat tudok mondani, mert statisztikai adatok nem állanak rendelkezésemre. Általánosságban annyit mondhatók, hogy a pályákra igyekvők bizonyos fokú reslringálására tényleg szükség van, lehetséges azonban, hogy ez a megszorítás nagyon sok esetben egészen jogosult ambíciók megszorítását jelenti, aminek esetleg a tudományos élet látja kárál. ezl azonban a magam részéről kisebb bajnak larlom, sokkal nagyobb bajok származnának abból, ha tul sok lenne azoknak a szánta, akik a diplomával kapcsolatban kielégíthetetlen ambíciókat táplálnának. — Sajnos, a saját tapasztalatomból állapíthatom meg, hogy a lwlcsészeti karon nagyon kevés azoknak a száma, akik önzetlen tudományszeretetből tanulnak, sőt még ez a jelentéktelen szám is állandóan csökken. Ezelőtt nem larlozlak a ritkaságok közé az olyanok, akik magáért a tudomány kedvéért hallgatták az egyetemi előadásokat, ma ilyeneket alig lehet látni a tudomángegyetemen. Ennek nyilvánvaló oka szerintem az, hogv a gazdasági viszonyok olyan elemeket is a kenyérkereset mezejére szorítanak, akiknek azelőtt módjukban volt ideálisabb célok után törekedni. —• Méltóságod véleménye szerint ezen a helyzeten enyhitene-e a numerus clausus megszüntetése? — kérdeztük közbevetőleg. — Ezt a törvényt a magam részéről egyelőre fentartandónak tartom — válaszolta Hornyánszky professzor —, mert azok előtt, akiket a törvény kirekeszt a magyar egyetemekről és tudományos ambícióik vannak, a tudományos munkálkodás lehetősége nyitva áll —a külföldön, bár én magam éppen azokat az elemeket karolnám fel a legszívesebben és elsősorban, akik a tisztán tudományos célokért fordulnak az egyetem felé, nem pedig a diplomáért. A budapesti egyetem bölcsészeti kara az ilyen esetekben a korlátozó törvény rendelkezéseit a lehető legllberálisabban értelmezi és alkalmazza. Képviselőház, felsőház. Budapest, május 27. A parlament mai ülésén lluller István mondott beszédet az ap projiriációs vitában, majd Strausz István volt a következő szónok. A csendes üléssel egyidőben a felsőház is ülést tartott, ahol Ambrózy Gyula koronaőr mondott interpellációi a szent korona őrzéséről A miniszterelnök megígérte, hogy módosítani fogják a szabályzatot. A ]>olgári iskolai javaslatot tárgyalták ezután, amit a kultuszminiszter felszólalása után elfogadtak. A külföldi magvai- intézetekről való vitában dr. Tóth Károly szegedi egye le mi rektor is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy nincs elég népiskola. A felsőház legközelebbi ülését csütörtökön tartja. Szenes Béla meghall. Budapest, május 27. Csütörtökön délben terjedt el a hír a fővárosban: Szenes Béla 32 éves korában reggel meghall. A pesli aszfalt irója váratlanul költözött el, régi szívbaja akkor ölte meg, amikor reggeli sétájára akart indulni. Komoly irónak készült és pesti tréfafaragó lett. Első nagyobb sikerét a Buta emberrel aratta, majd egymásután jöttek: A gazdag lány, Végállomás, Holdvilág, Olasz asszony, Az alvó férj és végül a Nem nősülök. Vasárnap délelőtt temetik. Részegen belezuhant a Matyérbe (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön délután a röszkei határban kanyargó Matyérben munkásruhába öltözött holttestet találtak a járókelők. A helyszínre kiszállt rendőri és orvosi bizottság megállapította, hogy a holttest alig néhány órával azelőtt kerülhetett a vizbe. A holttest ruhájának zsebeiben levelet is találtak, amelybői megállapították, hogy a holttest Teleki Rafael röszkei lakossal azonos, aki csütörtökön reggel szüleinek Fertőuccai lakásáról részegen távozott el azzal, hogy gyalog kimegy Röszkére. A feltevések szerint az erősen beitalozott ember a Matyér töltéséről zuhant be a vizbe. A holttest külsejének megvizsgálása alkalmával azonban arcán és a nyakon több olyan friss szúrást találtak, ami gyanússá teszi a halálesetet. Lehetséges azonban, hogy Teleki zuhanás közben szerezte ezeket a sérüléseket, ugy, hogy a boncolás fogja megállapítani, hogy a holttesten talált sérülések mitől származtak. «KÖZPONTI CIPŐÜZLET» Tisza Lajos körút 43. sz. alatt (az „AUótanya" lüszetüzlet mellet) vezetésem alatt megnyílt. Ax áras Kirakatot kérem sajit érdekében megtekinteni 1 Elsőrendű áruk! Olcsó árak t Czö'vek Gyula, 639 a „TURUL* olpiUzlet voit vezetője. Divat-nyakkendők, férfi fehérnemtiek, női harisnyák. ne Szende Mihály