Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-28 / 122. szám

1927 május 26. DÉLMAGVARORSZÁG 477 Véres családi dráma Újszegeden. Csűri István féltékenységből agyonlőtte feleségél, ráborult felesége holttestére, ma/d tefbelőtte magát. (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken reggel hat órakor jelentették a rendőrségnek, hogy Újszegeden Csűri István 28 éves kendergyári szövőmunkás kiilönváltan élő feleségét, Kéri Erzsébetet két lövéssel megölte, majd revolverével fejbelőtte magát. Az asszony azonnal meghalt, Csűri Istvánt a mentők életveszélyes sérülésével a közkórházba szállították. A megrendítő családi dráma előzményeihez tartozik, hogy a nyolc év éta boldog családi életet élő házaspár között az utóbbi időben meglazult az együttérzés. A férj betegeskedett, felesége elhidegült tőle. Csurit a féltékenység gyötörte, amit csak fokozott az a körülmény, hogy felesége nyolc héttel ezelőtt külön ment lakni. A férj már akkor elhatározta, hogy megöli feleségét, hogy ne lehessen másé. Elkészítette végrendeletét, amelyben elmondotta, hogy feleségét magával viszi a sirba. Rendelkezett a temetésről. A sirra közös fejfát rendelt és azl kívánta végrendeletében, hogy a közös fejfán az ő és feleségének fényképe is rajta legyen. Tettének végrehajtását azonban sok akadály késleltette Naponta leste feleségét, aki az újszeged! magkisérleti állomáson volt alkalmazva. Az asszony azonban reggelenkint mindig társaival együtt ment munkába, ugy, hogy végzetes tettét emiatt nem tudta végrehajtani. Pénteken reggel hat órakor azután az aszszony magánosan sietett munkahelyére. A férj a kendergyár mögötti »nagy árokban" leste feleségét. Utána osont, elővette revolverét és közvetlen közelről fejbelőtte az asszonyt. A lövés halálos volt. A gyilkos férj, a közelben tartózkodó szemtanuk vallomása szerint ráborult a haldokló asszonyra, becézgette, csókolgatta, majd szívverését vizsgálva, mégegyszer belelőtt szivébe. A két lövés hallatára nagy tömeg szaladt össze. A közelben levő kendergyárban reggel hat órakor kezdődik a munka és a munkába igyekvők futólépésben rohantak a gyilkosság színhelyére. Csűri amikor látta, hogy közelednek feléje, felugrott halott feleségétől és harsány hangon kiáltozta : — Aki ide mer jönni, azt agyonlövöm 1 Az összesereglett gyári munkások nem mertek közeledni az elszánt emberhez. Valaki értesítette a közelben lakó Komarek rendőrtörzsőrmestert, aki ruháját felkapta magára és a gyilkos férj megfékezésére indult. — Add meg magad / — hangzott a rendőr felszólítása. Csűri válasz helyett revolverét felemelte halántékához, beigazította és elsütötte. A lövés utáni pillanatban a rendőr már mellette volt. Csak szempillantásokkal késett el, már nem akadályozhatta meg Csűri öngyilkosságát. A tett színhelyére néhány perc múlva kiérkeztek a mentők. Dr. Újvárosi Miklós rendőrfogalmazó a kórházban megkísérelte Csűri István kihallgatását, aki azonban csak szemével tudott inteni a hozzá intézett kérdésekre. Ruhájának zsebeiben két levelet találtak Az egyik a végrendeletet tartalmazta, a másik levélben hozzátartozóitól búcsúzott el. Búcsúlevelében barátait arra kérte, hogy végrendelkezését tartsák be, mert csak ugy lesz boldog a túlvilágban. A szociáldemokrata párl minden erővel küzd a lakások felszabadítása ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A szociáldemokrata párt országos választmánya tegnap délután ülést tartott. A politikai helyzetet és a párt akció programját Szakosíts Árpád ismertette, aki a párt legközelebbi akciójának homlokterébe a lakások felszabadítása ellen való küzdelmet állítja. A politikai és gazdasági helyzetet Mónus Illés ismertette, aki határozati javaslatot terjeszlett be, mely szerinl a párt választmánya liltakozik az ellen, hogy a munkásosztály^ megfosszák gyülekezési jogától. Felhívja a városok népét, hogy állítsanak fel lakóvédelmi bizottságokat cs Írjanak a kormányhoz tiltakozó mc mor a nd u mok at. Foglalkozott a pártválasztmány a magyar— olasz szerződéssel, a külpolitikai kérdésekkel is. Helyesnek tartja a barátsági szerződések kötését, ha azok a békél szolgálják. Harmadszor Is Massaryk lett a cseh köztársaság elnöke. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelenlik: A csehszlovák parlament ma választotta meg öt évre az uj köztársasági elnököt, a karzatok szorongásig megteltpk; a kommunisták az ülés elején hangos jeleneteket rögtönöztek. képviselők és szenátorok száma. Massarykra leadtak 215 szavazatot, Sturc kommunistára 75-öt, a lobbi szavazólap üres volt. így tehát Massarykot harmadszor is elnökké választották. ' Az elnöki palota előtl óriási tömegek él273 képviselő és 138 szenátor jelent meg a 1 tették este az elnököt, feltűnést keltett, hogy szavazáson, de később 432-re emelkedett a | a magyar párt tartózkodott a szavazástól. A kereskedelem és mezőgazdaság együttműködését, a tipustermelés bevezetését hangoztatták a szegedi gyümölcsnapon. (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedi Kereskedők Szövetsége és a Szegedi Gazdasági Egyesület csütörtökre Szegedre hivta meg az ország gyümölcstermelőit és kereskedőit, hogy megvitassák a magyar gyümölcs problémáit. A városháza közgyűlési lermét zsúfolásig megtöltötték a szomszédos városok termelői és kereskedői. A kongresszust 10 órakor Varga Mihály, a Szegedi Kereskedők Szövetségének elnöke nyitotta meg és felkérte dr. A i g n e r Károly főispánt, hogy a kongresszus elnökségét vállalja el. Dr. A i g n e r Károly elnöki megnyitójában kifejtette, hogy a kereskedelem és a mezőgazdaság között teljes harmóniának kell lenni. Üdvözölte a kereskedők szövetségét, amelynek köszönhető, hogy a kongresszus Szegeden ült össze. Dr. Batkányi Kálmán, az OMKE igazgatója Sándor Pálról emlékezett meg. aki először ismerte fel a gyümölcstermelés nagyfontosságát. SSSÍ zavaroknál, főfájásnál legjobb a természetes Schmidlhauer keserűvíz M5Z W e 11 i s c h István, a Duna-Tiszaközi Kam ira szakfelügyelője a gyümölcstermelés problémáit és a helyes termelési módokai ismertelle. Dr. Varaimai Aurél előadásában hangsúlyozta, hogy a kormánynak el kell hárítani az export útjába álló akadályokat. így elsősorban a lengyel piac felé kell megnyitni az utat. Szükséges a jobb értékesítési lehetőségek megteremtése. Ebből a szempontból főleg a lipus termelést kell meghonosítani. Fontos az is, hogy a külföldi piacokra a magyar gyümölcs liszta csomagolásban kerüljön. Szólt a városi kölcsönökről, amelyeket arra kellene felhasználni, hogy a nagy gyümölcslermelési helyeken megfelelő műszaki berendezésű, exportcsarnokok létesüljenek. Kérni fogják az érdekeltek, hogy a ,\1ÁV a mull évben életbeléptetett és 100 kin.-es körzetben érvényesülő versenvdijszabás távolsági határát legalább 150 km.-re terjessze ki. Ezután határozati javaslatot terjesztett elő a telefonszolgálat kibővítésére és végül rámutatott arra. liogy az állami támogatású gvümölcsérlékesitő szövetkezetek minden létjogosultságukat elvesztették. Szükséges, hogy a kormány olcsó kamatmentes hitelt bocsásson a gyümölcsexport rendelkezésére. Grosz Károly a magyar konzervipar helyzetét ismertette. A magyar konzervgyártás egyik legnagyobb erőssége a magyar kereskedelemnek. Itt uz volna a fontos, hogy a gyárak fogyasztási adó és kincstári haszonrészesedés mentes cukrot kapnának. Ser bán Emil felszólalása után dr. Tonelli Sándor főtitkár üdvözölte a kongresszus tagjait, majd Németh József után Kiss Ferenc erdőfőtanácsos a gyümölcsfák helyes megválasztásáról tartott előadást. N é m e t Béla a konzervgyárosok részéről köszöntötte a szegedi kongresszus rendezőit. B enedek Géza. Tarr József, Lázár Jenő és Kertész Miksa után Benczes Ferenc a szegedi gyümölcsexport érdekében' szólalt fel és elmondotta. hogy a szegedi gyümölcsexport érdekében eddig semmiféle kedvezmény nem történt. Dr. Landesberg Jenő a jövő évi kongreszszus egybehívására a különböző városok előterjesztését olvasta fel. Dezső Kázmér Nagykőrös polgármestere kérte, hogy a jövőévi gyümölcskongresszust Nagykőrösön tartsák meg és erre az összes érdekelteket meghívta.