Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-22 / 118. szám

DE L M AGYA KO KSZ AG SZEGED: Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13—33- Kiadóhivatal, kOlcüónkOnyviár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 3(M>. ^ Nyomda: Löw Lipót ucca tg. Telefon: 16—34.« » « » « » VASÁRNAP 1927 MÁJUS 22 • • • in. ÉVFOLYAM, ns. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca ö. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁUHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ára havonta 3-20, -vidéken és a fővárosban 3-ttO, kUlIUldőn ©-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Vi Irta: Dr. Dettre János nyug. főispán. A legutóbbi napokban ismét felmerült a városi szabályrendeletek »modernizálásáénak kérdése. A kérdés nem nj s felvetése nem indokolatlan. A szabályrendeletek sem köt­hetik meg örökérvényű dogmákkal az élet­viszonyokat. Az életviszonyok változása mó­dosulásra kényszeríti a szabályokat is. Más kérdés azonban, hogy a szabályrendeletek át­dolgozását a szervezeti s a nyugdijszabály­rendelettel — melynek legtöbb rendelkezését úgyis miniszteri rendeletek emelték ki az ön­kormányzat jogköréből, — kell-e megkez­deni; talán átdolgozás helyett előbb ki kellene próbálni a régi szabályrendeleteket s módo­sitás előtt talán végre lehetne előbb hajtani a régit. Van azonban a városnak egy szabályrende­lete. melynek átdolgozása s az uj életviszo­nyokhoz alkalmazása tovább netn késhetik. Ez: a lakbérszabály rendelet. A lakásrendelet értelmében a lakásrendelet hatályának megszűnése után a lakbérleti sza­bályrendeletek rendelkezései visszanyerik a lakásrendeletek hatályosságának idejére fel­függesztett érvényüket. A legközelebbi jövőben tehát a lakásrendelettől a lakbérszabáhjren­delet átiwszi a bérleti jogviszonyok szabálgo­zásái. A lakásrendelet a bérbeadók és bérlők jog­viszonyait a mindenkori viszonyoknak meg­felelően a kiegyenlítés és méltányosság szel­lemében igyekezett szabályozni. A rohamosan változó viszonyok elkerülhetetlenné telték az egymás után következő lakásrendeletek ki­bocsátását. A lakásjog területén az állandóan változó viszonyok rugalmassá lelték a jog­alkotást is, melynek megnyilatkozásai szinte évnegyedről évnegyedre módosították a bérbe­adók és bérlők jogviszonyát. Ilyen előzmények után kétségtelen, hogy zökkenő, sőt válságok nélkül nem lehel visszatérni a több, mini négy éviizeddel ezelőtt al­kotott szabályrendelethez s a lakás jog történetének ránkkövetkező sú­lyos szakaszában a jogviszonyok szabályozá­sát s az életviszonyok elrendezését nem lehet a négy évtizeddel ezelőtt s az akkori állapo­toknak megfelelő szabályokra bizni. A lakás­jog nem haladhat tovább azokon a sineken, amiket négy éviizeddel ezelőtt, az akkori vi­szonyoknak megfelelően fektettek le s a fel­merülő kérdések megoldásánál nem lehet azo­kat az életviszonyoktól elszakadt sémákat al­kalmazni, amiktől a világháború alatt elsza­kadtunk magunk is. Négy évtizeddel ezelőtt nemcsak a viszonyok voltak mások, de más volt a védendő érdek is. Négy évtizeddel ezelőtt nem a lakáskeresés volt a gond, hanem a lakókeresés. 1885-ben, amikor a városi lakbérszabályrendelelet al­kották, a háztulajdonasokat kellett a közigaz­gatásnak védenie, ma — s még sokkal inkább a ránkkövetkező időben — a háztulajdonosok segítség nélkül is száz százalékig meg tudják védeni a bérlőkkel szemben érdekeiket. A lakbérszabályrendelet, mely eddig inkább a háztulajdonosokat védte, kell, hogy ezentúl inkább a bérlők­nek nyújtson oltalmat természetesen azzal a törekvéssel, hogy a méltányosság parancsoló szempontjai szerint igyekezzék kiegyenlíteni az érdekellentéteket. Az uj szabályrendelet ne álljon a háztulajdo­nosok mellé, de ne álljon egyoldalúan a bér­lők mellé sem, ám a gazdaságilag gyöngébb fél életérdekeinek szem előtt tartásával való­sítsa meg a méltányosság és kieggenlités el­veit. Ennek a cikknek kereteit meghaladná an­nak vázolása, amit a mai s a lakásrendelet hatályának megszűntétől várható életviszo­nyok tartalomban az uj szabályrendelettől megkövetelnek. Jogosultnak látszik azonban az a kívánság, hogv a szabályrendelet az egymás után következő lakásrendeletek ren­delkezéseiből mindazt mentse ki, ami a gya­korlatban bevált s ami a lakásjog kötöttsé­gének megszűnte után is gyakorlatban alkal­mazható lesz. Ez azonban természetesen csak egy részét alkothatja az uj szabályrendeletnek, mely egyfelől a tulajdonjog elismeré­sével, másfelől a gazdaságilag gyöngébb fél védelmével alkossa meg a helyi lakásjog kódexét. Ezek után csak egy-két adattal kivánom bizonyítani, hogy a meglévő szabályrendelet rendelkezéseit az idomulás s gazdasági viszo­nyok változása mennyire anakronisztikussá tették S mennyire jogosult^öz uj szabályren­delet megalkotását sürgető kívánság. A mai szabályrendelet a felmondási idői a felek megállapodására bizza s csak az esetre rendelkezik, »ha a felek maguk közölt más­ként nem szerződtek «. Nyilvánvaló, hogy ez a rendelkezés nem tariható fenn s a lakók­nak védelmid legalább azokat a felmondási időket kell biztosítani kötelező, szerződéssel meg sem rövidíthető hatállyal, amiket a köz­használat s a közfelfogás szinte jogszabállyá erősített. E nélkül a lakásnélküli lakót akár huszonnégy órás felmondási idő elfogadására kényszeríthet né az egymással versengő jelent­kezők között dúskáló háztulajdonos. Megfon­tolandó volna az is, hogy a szabályrendelet ne engedje-e meg a lakbéreknek havi fizetéhét. A lakbér és üzlelbér ezidőszerint is fizethető havi részletekben, nincs annak elfogadható indoka, hogy a lakásfelszabaditás a lakbér­fizetés mai módját is megszüntesse. A lakás­rendeleteknek ez a könnyítése nem a lakások kötöttségével, hanem a súlyos gazdasági vi­szonyokkal volt összefüggésben s ezeket a vi­szonyokat a lakások felszabadítása nem fogja könnyíteni. Szükség van az albérleti jogviszony ujabb szabályozására is s e tekintetben meg kell szüntetni sok visszásságot, amik miatt jogosan panaszkodtak a háztulajdonosok. Az albérletek kérdését a külföldön többhelyt ugy oldották meg, hogy az albérlő által fizetett bér egy része a háztulajdonost illesse meg. Szükség van a mellék járulékok viselése kérdé­sének s e kötelezettség mértékének uj szabályo­zására is, a mai építkezési és közüzemi viszo­nyok mellett ezen a téren sem tartható fenn az 1885-ös jogállapot. A bérlő és albérlő jog­viszonyának uj szabályozása sem késhelik to­vább, az albérleti helyiségek száma az 1885-ös állapottal szemben legalább is megszázszoro­zódott s a szabályrendelet a felmondási idő egyébként is helytelen megállapításán kívül ezeknek jogviszonyát érintetlenül hagyja. Uj szabályozást kivan, mert e tekintetben is el­avult a szabályrendelet, a raktárakra vonat­kozó rendelkezés is. Ezen kivül a szabály­rendelet magánjogi rendelkezéseit is össz­hangba kell hozni az alaki és anyagi magán­jog utolsó négy évtizedes jogfejlődésének ered­ményeivel is. A lakások felszabadításának közeli időpontja sürgeti a legnagyobb erővel az uj szabály­rendelet megalkotását. A lakások kötöttségé­nek nem lakásokkal, de rendeletekkel való megszüntetése úgyis előreláthatatlan méretű, de egyre súlyosabb gonddal nyomasztó bi­zonytalanságot ioéz fel. Az életviszonyok e monumentális jelentőségű és példátlan mé­retű rendezetlenségében legalább a jogviszo­nyok elrendezettsége segitse a gazdaságilag gyöngébbeket s az oltalomra inkább rászo­rulókat. IMMWMMMMMfMIMaMnMiMMMMMMMMMMMMWMWWI Lindbergh megérkezett Az amerikai kapitány szombaton este ÍO óra 20 perckor kikötött a Le Bourget-i repülőtéren. 34 óra alatt Amerikából Európába röpült. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Saint-Johnsból (Uj-Foundland) jelentik: Lindbergh kapitány tegnap este 8 óra 45 perc­kor (helyi időszámítás szerint) átrepült Saint­Johns felett. A repülőgép igen alacsonyan haladt és nagy gyorsasággal igyekezelt az ir partok irányában. Ugy látszott, hogy a motor jól dolgozik. Parisból jelentik: Lindbergh kapitányt ma esle 8, vagy 9 órára várják Le Bourgelbe. Tegnap az amerikai követség légügyi attasé­jának jelenlétében előkészületeket tettek a repülőtér egész éjjelen át való kivilágítására. Franciaország többi repülőtere is hasonló elő­készületeket tett. Londonból jelentik: Délután 3 órakor Va­lencia szigetéről, Írország délnyugati csúcsáról 100 mérföldnyi távolságban repülőgépet lát­lak, amely minden valószínűség szerint Lind­bergh gépe. Londonból jelentik: Smerwick-Harbour (ír­ország, Kerry grófság) postahivatala jelenti: Lindbergh amerikai kapitány repülőgépe dél­után 5 óra 20 perckor 300 méter magasság­ban -Átrepült a falu felett. A gépet tisztán le­heteti látni, a motor is szabályszerűen műkö­dött, az időjárás rendkívül kedvező. Londonból jelentik: Lindbergh ma este 8 óra 45 perckor átrepült Plymouth kikötője felett a délangliai partvidéken. Lindbergh­nek most már Párisig csak 350 kilométer utat kell megtenni. Érkezését 10 órára várják a Le Bourget repülőtéren. Pártsbói jelentik: Este 10 órakor Cherlwurg fe­lelt átröpiilt egy egyfedelű repülőgép, amelyei Lindbergh gépének tartanak. A gép Páris felé tart. Parisból jelentik: I, indbergh amerikai ka­pitány in a este 10 óra 20 perckor meg­érkezett Párisba és kikötött a Le Bourgct-i repülőtéren. A kapitány

Next

/
Thumbnails
Contents