Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-21 / 117. szám

DÉLMAGYARORSZAQ SZEGED I Szerkesztőség : DeAk Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, kölcsifnkünyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. -- Nyomda: töw Lipót ucca lg. Telefon: 16-34.« » « » « » SZOMBAT 1927 MÁJUS 21 • • • in. ÉVFOLYAM, IIT. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: L'rl ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési Ara havonta 3-20, vidéken és. a fővárosban 3-60, külföldön 6-40 pengő. Egyes szám 16. vasár- és Ünnepnap 24 flUér. E Menekülők. Megint egy dúsgazdag ember dobta el ma­gától az életet. Az öngyilkosok egész légiója menetel napról-napra a halálba és a számuk egyre nő. Szegény és gazdag, ifjú és öreg, szép és rut, jó és gonosz, valami szörnyű demokrácia ez, amely nem válogatja tagjait. Az öngyilkosság ma olyan divatnak látszik, akár a diktatúra, vagy a charleston. Az öngyilkosság pedig gyávaság: ezzel az Ítélettel gyorsan és könnyen elintézik a kér­dést azok, akik szeretnek mindent gyorsan és könnyen elintézni. Pedig a dolog nem olyan egyszerű. Először is, az öngyilkosság problé­mája nem kizárólagosan erkölcsi természetű, amelyet a jó és a gonosz tudásával meg lehet ítélni. Az öngyilkosság — és ebben ma már szinte kivétel nélkül minden számottevő és valamirevaló lélekgyógyitó és elmeorvos megegyeznek — elsősorban betegség és mint ilyen kezelendő és tárgyalandó. Nem bátorság, vagy gyávaság itt a kérdés, ezekkel a fogal­makkal ebben az esetben nem sokra megyünk. Mert ugyan miért éppen az a gyáva, aki a legdrágább egyetlen javát, az életet magát kész elvetni magától? Mondjuk, ez nem bá­torság, de akkor talán mégis inkább esztelen­ség, mint gyávaság? Ha pedig belátás dolga, szóval valami öntudatos cselekedet volna az öngyilkosság ténye, akkor az élet semmiségének és gyöt­relmének, az akarat céltalanságának és a földi boldogság lehetetlenségének legigazabb hirde­tője, Schopenhauer lett volna legelsősorban ön­gyilkos. Már pedig ez a nagy német filozófus késő és nyugodt öregséget ért és eszeágában sein volt, hogy a siralomnak ebből a völgyé­ből, a szanzarának ebből a szomorú világából a maga akaratából a Nirvánába vándoroljon. Seneca, akit pedig" a keresztény Szent Atyák is elismeréssel emlegetnek, valóságos apológiá­ját irta meg Consolatioiban az önkéntes ha­lálnak. Nagy és nemes jellemeket, hősi lel­keket hoz fel példákul, akik a saját akaratuk­ból keresték a kivezető utat ebből az életből, amelybe nem a saját akaratukból kerültek. De Seneca pogány volt és mi ismételten han­goztatjuk, hogy az öngyilkosság a modern tudomány véleménye szerint nem etikai, ha­nem pszihikai megítélés alá tartozik. Mindenekelőtt pedig az öngyilkosság maga logikai nonsens. Aki igy akar meghalni, az mind nagyon is élni akar. Mélyebben és re­ménytelenebből szereti az életet, mint kel­lene. Orvosok mondják, hogy sokan vannak, akiket éppen a haláltól való örökös félelem űz a halálba. Mint ahogy az éjjeli lepke a villanyfénybe hull. Egy nagy tévedés van az öngyilkosok számításában és egy nagy vak­ság. Miért irnak a legtöbben hosszú búcsúzó leveleket, amelyekben kimerítően kifejtik ön­gyilkosságuk okait? Hiszen nekik már mind­egy lesz minden, az ö logikájuk szerint, hi­szen a világ már akkor megszűnt létezni számukra, mihelyt ők megszűntek élni! Mert vagy hiszi az öngyilkos, hogy halála után tovább létezik és ekkor vallásos érzésének kellene visszatartania az ultima ratiotól, vagy pedig a nihilben bízik. De akkor a halála után elkövetkező örökkévalósággal még ke­vésbbé kellene törődnie, mint ahogy születése előtt nem törődött a másikkal! Ha pedig erkölcsi alapon akarunk pálcát törni az élet szerencsétlen szökevényei, a ha­lál tragikus önkéntesei fölött, akkor csak jusson eszünkbe mégis, hogy többek közölt a magyar históriának és kulturának olyan nagy és nemes hősei és jelesei, mint a leg­nagyobb magyar és Teleky László gróf, mint Czakó Zsigmond és Péterfy Jenő is őnkezük­kel vetettek véget tartalmas és boldogtalan éle­tüknek. Batthyány Lajos csak nem volt gyáva lélek, az első független magyar miniszter­elnök a héroszok magasztos és dicsőséges nyu­galmával vezényelte a tüzet maga ellen ama október hatodikán, de a fogságban a halál árnyékában ő is a megváltó tőrt akarta vá­lasztani. Az élet szentségében hinni kell, de a hit egyedül nem üdvözít. A mi beleg korunkban kétségtelenül a legfőbb és legszebb föladat: 1az éleire nevelni az uj nemzedéket! Ám itl sokáig, hosszú esztendőkön keresztül egészen más történt: itt a halálra nevelték, itt a ha­lálba kergették, itt a halálba parancsolták a legdrágább fiatal életeket. A halál árnyéká­ban ültünk sokáig és sokan nagyon megszok­ták, sőt megszerették a halált. Halúlfiai: az uj nagy magyar regénynek cime valóban mélyen és igazán szimbolikus. Itt az ideje, hogy az élet kurzusa jöjjön, az élet szerelme, az élet igazsága és teljessége. De ehhez nem elég, ha a moralisták megfújják a trombitát, ehhez az kell, hogy olyan világ, olyan viszonyok, olyan berendezések támad­janak a régi helyén, amelyek valóban az élet igenlésére tanítanak minden népekel. 00* Minket sem megfélemlíteni, sem terrorizálni nem leßet— mondják a szociáldemokrata pártban. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az a vihar, amely az olasz—magyar barát­sági szerződés tárgyalásakor a parlament­ben lejátszódott, egységespárti körökben azt az ötletet vetette felszinre, hogy a szociál­demokrata párttal szemben meg kell csinálni a polgári pártok blokkját. Az egységes párt­ban kísérletek történtek abban az irányban, hogy ebbe a blokkba bevonassék a polgári ellenzék is. Tapogalódzások indullak meg, amelyek azonban semmiféle eredménngel nem kecsegtetnek, mert nemcsak a független nem­zeti demokrata párt részéről refüzálták ezt a kísérletet, hanem a Gaál Gaszton vezetése alatt álló agrárpárt sem kapható ilyen blokk alakítására. Gaál Gaszton kijelentette, hogy a mostani körülmények közölt ebből és az is­mert esetből folyólag nem látja szükségét an­nak, hogy frontot alakítsanak a szociálde­mokrata párttal szemben. Természetesen a fajvédők készségesen hozzájárultak a blokk kiépítéséhez, amint azt Gömbös Gyula ki is jelentette. A szociáldemokrata párt részéről munka­társunkat ebben a kérdésben a következőkép­pen informálták: — Hallottunk hirekel erről. Hogy a hírek­nek van-e alapja, bármiként is alakuljon a helyzet, minket sem megfélemlíteni, sem le­le rro rí zál ni nem lehet. Mi nem passzióból, hanem kötelességtudásból vagyunk jelen a parlamentben és nem hagyjuk magunkat el­határozásainknál korlátoztalni. — A legutóbbi esettel kapcsolatban a párt­választmány fog dönteni, de már is tiltakozni fogunk a Várnai ellen hozott ítélettel szemben, mert az egységes párt részéről is sulgosan sértő kijelentések hangzottak el ugyanazon az ülésen külállamok ellen anélkül, hogy az i elnök szükségesnek találta volna a rendre­I utasítást. A mentelmi bizottság íiznapi kitiltásra javasolja Várnai Dánielt. Budapest, május 20. A képviselőház men­telmi bizottsága dr. Hajós Kálmán elnöklésé­vel ma délelőtt tárgyalta a házszabályok értelmében a bizottsághoz utasított Várnai Dániel Qgyét. Rubinek István előadó az ügy ismertetése után jegyzőkönyvi megrovást javasolt. Váry Albert pedig tiznapi kizárásra tett indítványt. A bizottság a tiznapi kizárás mellett döntött, mellyel szemben Györki Imre kisebbségi Indítványt terjesztett be és java­solja, hogy a Ház az ügy felett térjen napi­rendre­Ismét Seitz-et választották meg Bécs polgármesterének. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Az újonnan megválasztott városi képviselőtestület ma tartotta első ülé­sét, amelyen ismét Seitz, eddigi szociáldemok­rata polgármestert választották meg további öt évre Bécs város polgármesterévé. A város többi hivatalnokait is megerősítették állá­saikban. tMMMWMMWWMMI Lindbergh elindult az Óceán átrepülésére. Newgork, május 20. Long Islandon nagy az izgalom, mert Lindbergh kapitány ma akar startolni az óceáni útra. A legutolsó jelenlés ugy szól, hogy a kapitány hajnali két óra óla a hangárban ellenőrzi az utolsó készülődést és csak azt várja be, mig em­berei elhelyezik a gazolint s nyomban kivon­tatja az aeroplánt, hogy elinduljon. A me­teorológiai állomások mindenfelől kedvező időt jeleznek. Newgork, május 20. Lindbergh pilóta ma reggel 7 óra 52 perckor (amerikai időszá­mítás szerint) felszállott és megkezdte útját Páris felé. Részletes távirat a következőkben számol be az indulásról: Lindbergh kapitány ma reggel 7 óra 50 perckor, európai időszámí­tás szerint délután 1 órakor startolt gépével az Atlanti Óceán átrepülésére, hogy leszál­lás nélkül tegye meg az utat Parisig. A start meglehetősen nehézkes volt, a gép csak per­cek múlva tudott a földről felemelkedni. A nagyszámú nézőközönség már-már katasztró­fától tartott, mert a gép eleinte olyan alacso­nyan repült, hogy súrolta a fák koronáját és telefonhuzalokat szakított szét. Lindbergh gépét öt repülőgép kisérte. A kapitány há­rom napra való élelmiszert és egy összehajt­ható gummicsónakot vitt magával. Jelen volt az indulásnál Byrd kapitány is, aki indulás előtt kezet szorított Lindberghgel és szeren­csés utat kívánt neki. Nevvyorkból jelentik: Halifaxból érkező je­lentés szerint 1 óra 25 perckor Mettagham. városka felett egy repülőgépet látlak kelet felé repülni. Valószinü, hogy az Lindbergh kapi­tány gépe volt.

Next

/
Thumbnails
Contents