Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-21 / 117. szám

a DÉLMAGYABOaSZÁG 1927 május 21. Moszkváról, a Rajnavidékről, az olasz és kinai politikáról tanácskozott Briand és Chamberlain. Paris, május 20. A Chicago Tribuna londoni tudósítójának jelentése szerint angol köröklx'n olyan hírek terjedtek el, hogy Chamberlain és Briand megbeszélése során tulajdonképen diplomáciai alku folyt a francia és angol kormány közölt, még pedig a következő alapon: 1. Franciaország beleegyezik abba, liogv a Moszkvával szemben való politikában követi az angol kormány irányítását. 2. Anglia hozzájárul ahhoz, hogy a Rajnavidékkel szemben követendő politikában csatlakozik Franciaország vezetéséhez. 3. Franciaország kijelenti, hogy az olasz politika tekintetében hajlandó csatlakozni az angol állásponthoz. 4. Franciaország magáévá teszi Angliának a kinai politikában elfoglalt álláspontját. A polgármester, a főispán és az egyetem rektora meghívták a kormány tagjait is az egyetemi tanárok kulturértekezletére. (A Délmaggarország munkatársától.) A magyarországi egyetemek tanárai, mint azt a Délmaggarország jelentette, május 26-án és 27-én, áldozócsütörtökön és az utána következő napon kulturértekezletet tartanak Szegeden a szegedi Ferenc József-Tudományegyetem tanári karának meghívására. A magyar egyetemek tanárai ugyanis már régebben elhatározták, hogy minden évben másmás egyetemi székhelyen tartanak kulturértekezletet, amelynek a legfőbb célja az, hogy szorosabbra fűzze az egyetemek közötti kapcsolatokat. Az első ilyen összejövetel Szegeden lesz és a vendégeket a szegedi egyetem, valamint a város látja el. Dr. Somoggi Szilveszter polgármester dr. Aigner Károly főispánnal és dr. Tóth Károly egyetemi tanárral, a szegedi egyetem ezidei rektorával csütörtökön Budapestre utazott, hogy erre az egyetemi kulturértekezlelre meghívja a kormány tagjait. A polgármester pénteken este a gyorssal érkezett vissza Szegedre és a Délmaggarország munkatársának pesti útjáról a következőket mondotta: — A kulturértekezlelre szóló meghívókat elvittük a kormány minden tagjának, a miniszterelnöknek is, sajnos, közülük személyesen csak a kultuszminiszternek és a belügyminiszternek adhattuk át, a többiekkel nem találkozhattunk. A meghívókat azonban ott hagytuk hivatalukban. Nem tartom valószínűnek, hogy a miniszterek eleget tehessenek a meghívásnak, mert elfoglaltságuk miatt nem igen hagyhatják el a fővárost. Elmondotta még a polgármester, hogy eljárt Budapesten a város idei költségvetésének jóváhagyása ügyében. A költségvetést a pénzügyminisztérium már átvizsgálta. — Beszéltem a pénzügyminiszter referensével, aki elmondotta, hogy a pénzügyminiszter a város költségvetésével a legteljesebb mértékben meg van elégedve, elismeréssel nyilatkozott róla, mert a költségvetés meggyőzte a város háztartásának rendezettségéről. A költségvetést a pénzügyminiszter már vissza is küldte a belügyminisztériumba, ahol megsürgettem a jóváhagyását. A jóváhagyásra azért van sürgős szüksége a városnak, mert anélkül nem kezdhetjük meg a jövő évi költségvetés összeállítását. Életfogytiglani fegyházra ítélték a pesterzsébeti gyilkost és két felbujtóját. Budapest, május 20. Háromnapos főtárgyalás után ma hirdették ki az ítéletet a i>esterzsébeti gyilkosság ügyében. Csak öt év után fedezték fel a gyilkosságot, a vád szerint Gröller Mihályt egyetlen késszurással Lucska Gusztáv kőmivessegéd ölte meg Gröllerné és szerelője, Kovács István felbujtására. Gröller holttestét azután elásták az udvaron és a bűntényre csak öt év múlva derült világosság. A pestvidéki törvényszék Székéig-laniicsa egynegyed 1 órakor vonult be a zsúfolásig megtelt tárgyalóterembe, ahol halálsápadt arccal felsorakozva várták a vádlottak az ítélet kihirdetését. Az elnök néma csendben kezdte meg az Ítélet felolvasását, mely szerint Lucska Gusztávot, özv. Gröller Mihálvnét és Kovács j Istvánt teltestársi minőségben, felbujlás és gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért a Blkv. 278. szakasza alapján mindhármukat életfoggtiglani jegyházzal sújtotta. A négy vádlott közül Szvincsák Annát a büntetés és annak következményei alól felmentette. Az elnök ezután az indokolásba kezdett, amely megállapítja, hogy Lucska Gusztáv előre megfontolt szándékkal, özv. Gröllerné és Kovács István felbujtására követte cl a gyilkosságot. Enyhítő körülménynek vette a bíróság Lucska ittas állapotát és azt, hogy a bűncselekmény már öl évvel ezelőtt történt meg. Az ítélet indokolása körülbelül egy óra hosszat tartott. Vif>armente& ülés. „Való, őogy a magyar kereskedelem válságban van' állapította meg a kereskedelmi miniszter. Budapest, május 20. A képviselőház mai ülésén folytatlak a francia kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló javaslat tárgyalását. Malusils Géza: Franciaország volt az egyetlen állam, amely a velünk szemben álloll országok közül nagyobb számban engedte be a munkásokat és foglalkoztatta őket. Temple Rezső azt mondotta a sajtóról, hogy olyan dolgokat ír, amelyek nem viszik előre az ipart és a kereskedelmet. Erről nem a sajtó lehet, hanem a közhangulat, a sajtó a közhangulat tükre. Amikor itt olyan események történnek, mini a klinikai botrány é'i egyéii vesztegetések, nem változhat meg a sajtó sem. llernianii Miksa kereskedelemügyi miniszter: Malasits azt állítja, hogy az ipart elnyomják az agráriusok. Ez ellen állást kell foglalni^. Az exportot ki kell terjeszteni. Magyarországol nem ölheti meg végleg a külső konkurrencia. Való, hogy a magyar kereskedelem válságos helyzetben van. Nem szabad elfelejtenünk, hogy hiábp minden produkció, ha niucs jól megszervezett kereskedelem, amely forgalomba hozza a produkciót. A gyógyulás processzusa lassú és talán fájdalmas, de nem szabad a hitet elveszteni, mert végeredményben minden kereskedelmi szerződés a nemzet meggyógyulása felé vezet. A Ház azután a törvényjavaslatot elfogadja. Ezután Görgey István előadó referálása alapján a Nagy-Britannia és Írország egyesült királysággal kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatot vita nélkül fogadták el. A következő törvényjavaslat a török kereskedelmi egyezményről szóló javaslat. Rolhenslein Mór felszólalásában hangsúlyozta, hogy nem ellenzi a Törökországgal kötölt kereskedelmi egyezményt, csak azért szólal fel, hogy felhívja a kormány figyelmét arra, hogy ne csak a távollévő országokkal igyekezzen szerződést kötni, hanem azokkal is, amelyek közvetlen szomszédaink. Walko Lajos külügyminiszter: Ausztriával vau szerződésünk, Jugoszláviával kötölt szerződésünk most fekszik a Ház előtl. Csehországol illetőleg még e hó folyamán leszek abban a helyzetben, hogy benyújtsam a legutóbb lélesiilt tarifális egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot. Romániával nincs rendes szerződésünk, de megállapodásunk van. Európában összesen négy olyan állam van, amelyekkel czidőszerint nem vagyunk szerződéses viszonyban, ezek Szovjetoroszország, Albánia, Portugália és Litvánia. Ezután a Ház a javaslatot elfogadta. Áttérlek a Törökországgal kötöll letelepedési egyezmény tárgyalására. Malasits Géza: Legfőbb icleje volt, hogy ezl az egyezményt létesítettük. Sehol a világon nem történt oly rendszertelenül a munkások kivándorlása, mint nálunk, meri erre való testület nincs. A Kivándorlási Tanácsban grófok, gyárosok, nagybirtokosok foglalnak helyet, hogyan értenének ezek a kivándorláshoz? A Kivándorlási Tanácsban helyet foglalók érdeke azt parancsolja, hogy minél kevesebben vándoroljanak ki, mert minél több idehaza a munkanélküli, annál olcsóbb a munkás, Zsilvay elnök figyelmezteti Malasitsot, hogy ne gyanúsítsa a Kivándorlási Tanács tagjait. A Ház általánosságban, majd minden vita nélkül részleteiben is elfogadja a javaslatot. Következik a szerb—horvát—szlovén királysággal kötölt kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Turi Béla ebben a szerződésben első lépéséi látja annak a törekvésnek, hogy Jugoszláviával gazdaságilag a legteljesebb mértékben normális körülmények közé kerüljünk. Felfogása szerint, ugyanis, sohasem lehet szó nélkül hagyni a magyar nemzeli kisebbségek kérdését. Ha döntőbírósági szerződést kötünk Jugoszláviával, akkor ismertessük el Magyarország és Jugoszlávia közöli a kisebbségi védelem kapcsán felmerülő jogi- és ténykérdéseket olyan kérdésekben, amelyek egyik | fél kívánságára a független hágai állandó nemzetközi bíróság elé utalható. A nemzeti kisebbségek vitás kérdéseit Jugoszlávia ismerje el olyanoknak, amelyeket bármely fél kívánságára, a hágai döntőbíróság elé lehet vinni. Prakalur Tamás: A Jugoszláviával kötöll kereskedelmi szerződés kedvező atmoszférái fog teremteni a kél nemzet között. Oherhammer Antal: A közvélemény nagy tetszéssel kiséri a Jugoszláviával kötöll szerződést. A magyar szén nagy válságának a jugoszlávok vámtételei is okai. Ilermann Miksa kereskedelmi miniszter: örömmel kell üdvözölni a jugoszlávokkal kötölt kereskedelmi szerződést, amely első lépés egy teljesen labilis állapotból. A Ház elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután Ráday Gedeon gróf személyes megtámadtatás címén kér szól. „Zadravetz, Kószó és más kurzusnagyságok a szegedi Károlyi-pártban." Budapest, május 20. A »Világi 1921. január 29-iki számában a törvényszéki rovatban »Z a dravetz, Kószó és más k u r z u s n agy s ágok a szegcdi Károlyi-pártban« rímmel cikk jelent meg, amely a Szakács József— Keleme n Béla-féle rágalmazási pör szegedi főlárgyalásával foglalkozott. Zadravetz István a cikk szerzője ellen becsületsértés címén indította ineg az eljárást, mert a címben kurzusnagyságként tüntette őt fel és ezt a püspök sértőnek találta. A cikkéri dr. Purjesz Imre, a »Világ« felelős szerkesztője vállalta a fokozatos sajlójogi felelősség elve alapján a felelősséget. — A törvényszék annakidején dr. Purjesz Imrét 800 pengő pénzbüntetésre Ítélte, azzal az indokolással, hogy a kurzusnagyság kifejezésben sértő és gúnyos tendencia Van. Felebbczés folytán ma került az ügy a táblára, ahol Gadó István dr. táblai tanácselnök tanácsa tárgyalta le az ügyet. A pörbeszédek elhangzása ulán az ítélőtábla meghozta Ítéletét, melyben dr. Purjesz Imrét az ellene emelt vád alól felmentette. A tábla az Ítélet indokolásában kimondotta, hogy a »kurzus« csak az akkori kormányzati rendszer megjelölése és hogy egy amúgy is magas egyházi funkciót teljesítő egyénre a »kurzusnagyság kifejezése nem meríti ki a becsületsértés tényálladékát. Zadravetz jogi képviselője semmiségi panaszt jelenteti be a Kúriához. URIDIVAT CIKKEK XEZTY0*, ZOKNIK nagy válasxtéklian Szende Mihály u. ÜT A Kass-kávéház terrasza meg nyilt! Kőbányai Poigán világhírű Szent István Idénysöre ¡SS A 5öf