Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-15 / 112. szám

4 DfiLMAGTABOaSZÁG 1927 május 15. — A gázgyárnak az a kívánsága, hogy a város a kérdésben május végéig jogerős döntést hozzon, mert különben ajánlatát nem tartja fenn. Ez a kivánság nem teljesíthetetlen ugyan, de rendkívül gyorsütemű munkát kíván, ami a probléma súlyossága miatt kissé súlyos nehézségekbe ütközik. Az ajánlatot ugy, első pillanatra nem tartom kedvezőnek a városra fiézve. Végleges véleményt azonban csak akkor mondhatok majd róla, ha a mérnöki hivatal minden részletét áttanulmányozta és megtette rá észrevételeit. Pontos számításokat kell végezni, alaposan meg kell vizsgálni a terveket, amihez bizony sok idő kell. Mégis bekerülhet a kérdés a májusi közgyűlésre, ha sikerül megteremteni a közvetlen tárgyalások lehetőségét, mert ugy látom, hogy a javaslat eredeti jormájában elfogadhatatlan. Ezért ismét össze kell majd ülnünk a gáz- ' gyár képviselőivel, hogy letárgyaljuk a rész- j leteket és kedvezőbb feltételeket biztosítsunk a város számára. Az ajánlat egyelőre bizony nagyon drágának és hiányosnak tűnik fel, éppen ezért további alkudozásra van szükség. — Ami a szerződés meghosszabbítását illeti, az szintén nehéz probléma. A gázgyár kétségtelenül minden eszközzel dolgozik, hogy belevigye a várost olyan egyezségbe, amely meghosszabbítaná a .jelenlegi vállalat koncesszióját és ezért feltételeit mindig ugy csoportosítja, hogy megegyezés esetén minden kívánságunk könnyen megoldhatóvá válna, abban az esetben viszont, ha az egyezkedési kísérletek meghiúsulnának, nagy nehézségeket gördít kívánságaink elé. Nekünk tehát az a kötelességünk, hogy a körülményeket összevessük és megkeressük azt az tilat, amely a legelőnyösebb eredményhez vezet a város számára. A mérnöki hivatal különben utasítást kapott a i*)lgánnesterlől, hogy a gázgyár javaslatára a lehelő leggyorsabban tegye meg észrevételeit. Apfát akarta meglátogatni a fronton, tiszenkét év múlva tért visssza — féllábbal szerencsével úszta meg a nagy olasz harcokat 1917 május haváig, mikor is egy szerencsétlen visszavonulás alkalmával ő is bajba jutotl »vitéz apáival« együtt és egy srapnel ballábát tőből leszakította, ez alkalommal fogságba is jutott, ahol felgyógyulva, fogságban is maradt a háború végéig. Akkor egy olasz tanár vette pártfogásába, aki 1926 október haváig magánál tartolta. Ekkor már a honvágy ugy kínozta, hogy meglógott gazdájától és gyalog, végig koldulva magát, Budapestre került, ahonnan hazatoloncolták Makóra. Olaszországban a pártfogó tanár kitaníttatta a szabómesterségre s inast abból éldegél itthon.; ahová annyira vágyott. (A Délmagyarország makói munkatársától.) Olaszországból került ma hazi 12 esztenoüi világkóborlás után Molnár Pál makói fiu. Molnár Pál féllábbal került vissza Makója, ahonnan 12 esztendeje, mint egészséges gyermek került el, a háború kitörésekor. Apja, aki szegény cselédember volt valamelyik makói tanyán, bevonult a mozgositáskor. A 9 éves Molnár Pál gyerekes ésszel elhatározta, hogy felkeresi apját a fronton. El is szökött hazulról. Állomásról állomásra szökött, mint árva fiu levelezőlapokat, gyümölcsöket árult és a katonai vonatokkal eljutott Galíciába, majd Prsemislbe. Onnan eljutott a vár átadása után az olasz frontra, ahol a katonák között mint a katonák fia élt, kisebb-nagyobb Kínaiak között. Páris, május eleje. (A Délmagyarország tudósítójától. A Quarlier Labin, az öreg diáknegyed furcsaságai között nein utolsó helyet foglalnak el a kinai vendéglők. Vannak itt előkelő kinai j luxuslokálok, bár és vendéglő együtt, mint a Pascal, vannak azután olcsó, rendes kis.vendéglők, ahová diákok és munkások járnak. Kedves, tiszta helyiségek, nyomát Sem találtam a sokat emlegetett kinai rendetlenségnek. A A második kötettől döntő sikert vártunk, de itt megint baleset történt, a legtöbb kritikus ügyes taktikával Kollányi előszavába kötött bele, Kollányi megállapításaival polemizáltak, Kollányit ütötték és majdnem kivégezték A Holnap-ot. Mégis: A Holnap elérte célját és ezzel be is fejezte pályáját. Mi volt A Holnap érdeme és jelentősége? Először is Ady Endrét először foglalta az uj magyar líra keretébe és ez a foglalat csak még jobban mutatta és emelte a legnagyobb magyar lírikus abszolút értékeit. De ezenkívül A Holnap adta költészetünknek Babits Mihályt és ez maga is irodalomtörténeti fontosságot adna e két kötetnek. A Holnap uj olvasókat és híveket szerzett az uj verseknek: divatba hozta a versolvasást. A magyar vidék megmutatta oroszlán-t körmeit és Várad az irodalom decentralizálása körül több érdemet szerzett A Holnap révén, mint az összes többi magyar városok. Ez a vetés érik most Erdélyben. A legelső érdemleges méltatás A Holnap-ról Váradon jelent meg, a Nagyváradi Napló tárcájában — Várady Zsigmond irta. Ez a tragikusvégü, nemes egyéniségű magyar politikus az iro dalomban és művészetben konzervatív hajlandóságú volt, az angolok nevellje, de politikájában a radikálizmus elveinek hirdetője. Ez a tragikus kettőség, amely ebben az időben* más és más változatban a magyar élet és végzet egyik jellemző jelensége volt Várady Zsigmond bírálatában is igen érdekesen mutatkozik. 0 azokat a költőket emeli ki, akikben politikai gondolatai kifejezőit látja Az én akkori keresztény miszticizmusom és l'art pour l'art lírám volt talán a legtávolabb érdeklődésétől Adyt persze ő is szerette és magasztalta, liiszeu Ady többek között radikális volt. De Várady Zsigmond egyutUl Tisza István barátja és tisztelője is volt és igy — fájdalmas szimbólum — az ő finom és erős lelkében a ina-' gyarság egyszerre ölelte magához két ellenséges és végletes, sorsát hirdető és betöltő fiát: Tiszát és Adyt! bejárat fölött kétnyelvű cimlábla, kinai pincérek fogadnak fehér kabátban, furcsán éneklő franciasággal. Az asztalok körül nemcsak kínaiak ülnek, hanem hinduk, négerek és oroszok is, kelet népei, akik jobban vonzódnak egymáshoz, mint a nyugati franciákhoz. De egy-két francia diáklányt is látni, jómódúak, kik szorgalmasan gyakorolják magukat a kinai nyelvben. Ezek elvből járnak ide, tányérjuk mellett ott fekszik a kinai nyelvtan és a Humanité. Az étkezési rend : ötféle ételből lehet választani 2 lögást, ez 5 frank, tea és rizs korlátlan mennyiségben, ingyen. Kenyér nincs, • teához nem adnak cukrot, de mégsem keserű, kellemes üdítő ize van. A két tál ételt csészében összekeverik rizszsel és vékony, fekete pálcikákkal behabzsolják. Jobbkézben fogják a két pálcikát, könnyen el lehet sajátítani, de azért mégis kényelmesebb villával enni. Speciális kinai különlegességek is kaphatók, adagonként 7—8 frankért. Emésztési és j Az utóbbi időben, amióta a lapok hasábo, kat hoznak a kinai eseményekről, megélénkült e kis kinai vendéglők forgalma. Előkelő érdeklődők, angol, amerikai és francul hölgyek jönnek ide, akik megunták már a lukszushelvek mesterséges látványosságait s kiknek már több élvvezetet nyújt szóba ereszkedni az érdekes ellenséggel: a kinai munkással és diákkal. A falra hatalmas kinai újságot erősítettek rajzszögekkel, a címet kinai és latin betükkíl szedték: Kuo-min-tong. Mellettem kél fiatal diák ül, indo-kinaiak, a francia HátsóIndiából. Csakhamar beszélgetés indul meg köztünk. Erősen törik a franciát, birkóznak a kiejtéssel, de nyelvtani hibát nem tesznek Mikor megtudják, hogy magyar vagyok, kissé fölmelegednek. Beszélek nekik a magyar népről, az ázsiai eredetről. Magyarország földarabolásáról. A papirabroszra fölrajzolom Csonka-Magyarországot és regi határainkat. Megmagyarázom a fojtogató szláv gyürü je lenlőségél és beszélek arról a heroikus küzdelemről, amelyet ez a maroknyi nép faji és nyelvi karakterének megóvásáért folytat. Megértően bólogatnak és kinyilik a szivük. Az ő zsebükből is előkerül a ceruza és az én térképem mellé odarajzolják a három részre osztott Hátsó-Indiát. És már ömlik belőlük a panasz az elnyomó franciák ellen — A francia uralom előtt minden iskolánk ingyenes volt, szegény és gazdag egyformán látogathatta az előadásokat. A franciák iskoláinkat becsukták, nyelvünket elnyomják. A hivatalokban franciák ülnek, a katonaságban magas tisztséget nem viselhetünk. Rendőrség és katonaság vigyáz ránk, hogy ne szervezkedhessünk. Pedig a mi kulturánk, az anamit kultura régebbi, mint a francia Nyelvünk egyszótagos, de gazdag és kifejező. Jogosan követelhetjük függetlenségünket. Nem kérünk a francia civilizáció áldásaiból, ha az elnyomás formájában jelentkezik. A mi népünk nem ismeri az osztályharcot, mert a szegény is, a gazdag is dolgozik. Az idegenek kizsákmányolnak bennünket, mi tehát nemzetünk érdekeit védelmezzük, mikor ellenük küzdünk. Ezek nem romantikus álmodozók, szavukban tudás és komoly meggyőződés. Racineról, Voltaire-ről és Rousseauról beszélnek. Vájjon ki meri barbároknak nevezni őket? Hiszen jobban ismerik a francia klasszikusokat, a nyugateurópai kulturát bármelyik átlagfranciánál. Tehetségben, szorgalomban, művészi invenció-gazdagságban bátran fölvehetik a versenyt elnyomóikkal. Egyiptom és a nagy angol koloniák mái" kivívták az önkormányzatot, — jegyzi meg az egyik erősen hangsúlyozva minden szavát — Kina most vívja nagy harcát az igazi függetlenségért. A mi szabadságunk se késhet soká. Csak az alkalomra várunk. A másik rábólint. Csönd. Cigarettára gyújtunk. A papírabroszon két ceruzarajz egymás mellett: Hátsó-India és Csonka-MagyarM agyarország. Hont Ferenc. vérkeringési • €11 legjobb a természetes Schmidthauer I6MAND! keserüvi« Ott