Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-09 / 83. szám

1927 április 8. l)£LM AGYARORSZÁG 5 Faragó Ödön szombaton írja alá a megállapodást a várossal. Ki lesz a müvezeiő-igazgaló ? (A Délmagyarország munkatársától.) Nincs az a kényes külpolitikai komplikáció, amelyet a magas és rejtelmes diplomácia olyan hal* latlan diszkrécióval kezelne, mint amilyen titokteljesen kezeli Szeged város hatósága a színház egyre vajúdó de soha meg nem oldódó problémáját Hogy mi értelme és célja van ennek a titkolózásnak, azt eddig még senki elfogadhatóan nem magyarázta meg, de hogy az eredménye nem hasznos a színházra, azt mindenki tapasztalhatja. A szegedi sajtót némaságra kárhoztathatja az elzárkózó hatóség, ezzel szemben a budapesti lapok szinte napról-napra beszámolnak az ujabb és legújabb, érdekes és érdekesebb kombinációkról. A helyzet most az, hogy Budapesten jobban tudják, mi lesz a szegedi szinház sorsa, hogy kikkel tárgyal a tanács felhatalmazására Fodor Jenő tanácsnok és adminisztratív igazgató, mint művezető jelöltekkel, hogy milyen tervei vannak a jövőre, mint Szegeden. Az egyik lap például mai számában egészen konkrét formában közölte azt az érdekes hírt, hogy Szeged város tanácsa Hegedűs Gyulának, a kormányfőtanácsos-szinmüvésznek ajánlotta fel a szegedi szinház művezetőigazgatói állásál és Hegedűs Gyula, bár eleinte hallani sem akart arról, hogy Szegedre jöjjön sikereinek színhelyéről, Budapestről, ma már végleges elhatározással gondol arra, hogy átveszi a szegedi szinház vezetését. Egy másik fővárosi lap pedig megírta, hogy Fodor Jenő kikkel tárgyalt, kiket veit kombinációba. Ezekről az adminisztratív igazgató Szegeden nem beszél és ugy látszik, hogy csak éppen itt nem beszél. A budapesti sajtó híreinek alapján kérdést intéztünk a polgármesterhez, akitől azonban konkrét választ nem kaptunk. — A magam részéről sem a Hegedűs-féle, sem más kombinációról még nem értesültem hivatalosan, tehál nem is mondhatok véleményt róluk. Fodor Jenő eddig nem telt jelentést tárgyalásainak eredményéről a tanácsnak. Az a szokása, hogy csak akkor referál, amikor már konkrétumokat referálhat. Ugyanilyen homály burkolja azokat a tárgyalásokat, amelyek Faragó Ödön és Fodor Jenő, illetve Simkó Elemér tb. főügyész között folynak. Faragót a tanács már végleg elejtette, kimondotta, hogy nem ujitja meg vele művezetői szerződését. Nagy nehézséget okozott azonban a kérdés anyagi részének megoldása A tárgyalások e körül a kérdés körül folynak és — mint most kerülő ulon értesülünk — a tárgyalások a békés befejezés küszöbéig jutottak el. A megállapodást, amelynek részleteit minden vonalon a legnagyobb titokban tartják, szombaton perfektuálják. Faragó Ödön a szinház épületében lévő lakását hír szerint vasárnap már el is hagyja és a Tisza-szállóba költözik át. A költözködést bútorai becsomagolva, ulrakészen várják. <MfMiMWMMMMMMViMMfMfMMMMMiiMiMMfMm Budapest, április 8. V a s s József miniszterelnökhelyettes arra a kérdésre, vájjon a legutóbb kiadott lakásrendeletet a felmondásra vonatkozó intézkedést a kérdés kapcsán megnyilatkozó aggodalom következményeképen módosítja-e, következőket mondotta: — A lakásrendelet módositására semmi szükség nincs. Meggyőződésem, hogy a szabadforgalomra való átmenet minden zökkenő nélkül fog menni, mert olyan mértékű intézkedés történt, hogy a rendeletben kontemplált időpontra érvényes felmondásokat keresztül lehet vinni. A szabadforgalomra áttéréskor megszűnik a fennálló lakásrendelet érvényessége és helyébe a rendes lakásügyi szabályzat lép. Tökéletes áttekintése a panaszokról nincsen, azonban nem hiszi, hogy az emiitett panaszok és aggodalmak indokoltak volnának, annál is inkább, mert hiszen a nagyközönség épenséggel nincs tájékozva a felmondási időig átadásra kerülő lakások mennyiségéről. Teljes nyugalommal tekint a szabadforgalomra való áttérés elé, mert ismét hangoztatja, hogy elegendő lakás fog rendelkezésre állani. évre ítélteK egy tisenötéves fiáromsszoros gyilkost. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Oranienburgból jelentik: Az itteni törvényszék ma ítélkezett egy Müller Károly Ernő nevű 15 éves fíu felett, akit háromszoros gyilkossággal vádoltak. Müller Károly ugyanis a mult évben megszökött egy állami javítóintézetből és Oranienburgban megölte Dobrin nevű nyugalmazott postatiszt nagybátyját, annak jeleségét és 18 éves leányát. A törvényszék a fiatalkorúakkal szemben kiszabható maximális büntetéssel, 10 esztendei börtönnel sújtotta a fiatal gyereket, A gyermekkórház épületének tulajdonjoga visszaszállna az alapítók leszármazottaira, ha a város nem adná át a közkórháznak. Vass József nem módosítja a lakásrendeletet. (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt beszámolt a Délmagyarország arról, hogy a Gréf-féle gyermekkórház körül milyen harcok vannak készülőben. Az egyetem ugyanis meg szeretné szerezni ezt az intézményt, annak ellenére, hogy a gyermekklinika uj épülete rövidesen tető alá kerül, tehát semmi akadálya sem lenne az évek óta ideiglenesen lefoglalt gyermekkórház felszabadításának. A gyermekkórházért természetesen a közkórház is sikra szállt, mert évek óta nélkülözi ezt az intézményt és nem adhat helyet azoknak a beteg gyermekeknek, akik nem juthatnak be a klinikára, de akiknek feltétlenül kórházi ápolásra lenne szükségük. A harc, amely már a mult évben megkezdődött, a kulisszák mögött folyt eddig, a napokban pattant ki, amikor a polgármester átirata megérkezett a tanácshoz. A polgármester közölte átiratában a tanáccsal, hogy dr. Hainiss Elemér professzorral, a gyermekklinika vezetőjével olyan értelmű megállapodást kötött, amely szerint a gyermekkórház az uj klinika felépülése után is az egyetem kötelékében marad, mint a gyermekklinika fertőző osztálya, azonkívül benne helyezik el a StefániaSzövetség központi csecsemőgondozó intézetét is. A polgármester kérte a tanácsot, hogy vegye ezt a megállapodást tudomásul. A tanács, mint megírtuk, nem hozott még határozatot ebben a kérdésben, hanem kiadta az ügyet a tiszti főügyésznek véleményezés végett. A tanács tagjai ugyanis nincsenek ebben a kérdésben egy véleményen a polgármesterrel, mert ugy tudják, hogy a gyermekkórház burkolt egyetemesitésére sem ad módot az az alapító okirat, amelyben Gréf István és neje határozták meg a városra hagyott épület rendeltetését. A tiszti ügyész véleményének tisztázni kell tehát a kérdést, hogy a város megszüntetheti-« a gyermekkórház eredeti jellegét, a közkórház jelleget. Most alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy az alapító levél ezt a tranzakciót nem teszi lehetővé. Az alapiló okirat ötödik pontja szórói-szóra igy szól: — Az alapítvány gyermekkórház céljaira használható és mini közkórház, akár külön, akár a városi közkórház osztályaként kezelendő. A fenlartására szükséges költség ez cselben is a városi közkórház költségvetésében külön előirányzandó és az előirányzott hitel, nemkülönben a gyermekkórházra tett hagyományok, vagy alapítványok jövedelme kizárólag ennek céljaira használható fel. Ez a rendelkezés teljesen világos és félremagyarázást nem tűr meg. A gyermekkórház csak a közkórház kötelékébe larlozhat, már pedig az egyetemesités esetén semmi esetre sem tartozna oda. A legérdekesebb a dologban az, hogy az alapító okiratnak ezt a paragrafusát a tanács már egyszer, az elmúlt év juliusában áttanulmányozta és alkalmazta. A tanács 1926 julius 19-én tartott ülésén határozatot hozott, amelyben megállapítja, hogy Gréf István a Kossuth Lajos-sugáruti házat azzal a kikötéssel hagyta a városra, hogy ebben tíz éven belül állítson fel gyermekkórházai és azt tartsa fenn az alapiló okirat ölödik paragrafusában meghatározott módon, mert »ellenkező esetben az épület tulajdonjoga visszaszáll az örökhagyók leszármazottjaira«. Ennek alapján a tanács már kimondolla, hogy a gyermekkórházat az egyetemnek nem adhatja át, de kimondotta azt is, hogy a klinika u| hajlékának felépülése uián a gyermekkórház I Emésztési és vérReringési savarolcnál, főfájásnál legjobb a 1 ermészeies Schmidlhauer «ÜL G M A. N D I