Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-09 / 83. szám

90 DÉL-MAGYARORSZÁG 1927 április 10. visszaadandó eredeti rendeltetésének és a közkórházhoz csatolandó. Ennek a lanácsi határozatnak, hogy egészen pontosak legyünk, 12.891/1926. a száma. Szinte értheletlen, hogy miért került most ismét napirendre ez a már egyszer véglegesen és helyesen elintézett kérdés. A makói gyapoliermelés, a szegedi háziipar, Mezőkövesd és Kalotaszeg a MANSz~kiállüásoii. CA Délmagyarország munkatársától.) A MANSz-nak a leánygimnáziumban megnyílt háziipari kiállításán nagy az élénkség, sürgésforgás. A látogatók száma egyre növekszik. A város színe-java megfordul az érdeklődők sorában és elragadtatással szemlélik a rendkívül Ízlésesen berendezed és impozáns anvagol felölelő kiállítást. Mindjárt a bejáratnál feltűnik a soproni MANSz kollekciója. Gyönyörű, magyar raotivumu függönyök, úgynevezett írásos munkák és gyermekruhák kedves darabjai. Mellette a Méhes és privinszkv cég szőrméből készült párnái feküsznek. Külön érdekessége a kiállításnak és méltán ragadja meg a figyelmet a makói gazdasági iskola anyaga. Ez az iskola már évek óla kísérletezik gya]>oltcrmeléssel és most sikerült a legkitűnőbb minőségű gyajioLol termelnie. A bemutatott gyapotot mindenki nagy érdeklődéssel szemléli. l)e büszkélkedhet ez az iskola függönyeivel, abroszaival, szalvettákkal és a diványpárnákkal is. A makói MANSz renaissance hímzésű nagy abrosza az iparművészet remeke. Állandó a csoportosulás a szegedi MANSz háziipari tanfolyama hallgatóinak művészi munkái előtt. Tésateritők, villahorgolások, szövöttek, szmirnapárnák, otlománlakarók mindmind dicsérik Tóth Gyulánét, Rozgonyi Józsefnél, Hrimigcr Gyulánét, Ilcgcdiis Józsefnét, dr. Karácsonyi Istvánnél, akik a MANSz tanfolyamait végezték, özv. Kovács Ferencné magyar babájával és festett cseréptányéraival, Etek Aladárné művészi képeivel, Turcsányi Ily géphimzéses képeivel és templomi zászlójával aratóit nagy sikeri. A szegedi bútorcsarnok ebédlő-vitrinjében tökéletes művészi HMMMMMWIMMM^^ munkák Györffy Jánosné Pannónia-csipkéi, amelyek páratlan szépségüek ugy az elgondolásban, mint a kivitelben. Győrffy Jánosné, akinek ezek a csipkedolgai szabadalmazva vannak, készítette a kormányzó feleségének vagyontérő csipkefátyolát. A kiállítás egyik oldalfalát teljesen lefoglalják Klement Antalnénak selyemre festeti keltei, sálai és égetett munkái. A kofasátornak is osztatlan a sikere. Hatalmas, vörös ernyő alatt frissen pattogatotl kukoricát árulnak, az ernyő keresztül-kasul lönva kukoricafüzérckkel, teleaggatva húsvéti tojásokkal. Ebben a teremben még Iírabák Károly lámpaernyői és Márton Ilonka kézimunkái és fehérneműi nyerlek elhelyezést. A következő teremben nagy hatást ér el Kopasz Erzsébet iparmüvésznő. Selyemre lestett képei, sálai zsebkendői a kiállításnak érdekességei. Sok is a hámulójuk. Szlujka Ernőné géphimzéseket állított ki, Wittig Rezsőné festményeket, kézimunkákat. A Kiszombori Kosárfonó és Vakok Intézete összes terméseiket Bemutatják. Igen érdekes a MANSz iparos osztályának magyar szobája, amelynek tulipános lócáján ott ül a jellegzetes Göre família, üurbinls sógor és Kátsa cigány hóna alall a libával. A jellegzetes bábuk Náget Manóné készítményei. Kedves és hatásos Ilomota Rezsőné Kukorica Jancsija is. Végül az utolsó teremben Kalotaszeg varrottasai és a mezőkövesdi MANSz festői malyólerilői cs párnái keltik l'cl a figyelmet. Érdekes egy Turkcsztánban készült magyar moi tivumos teriiő. /1 Montanus-pörben elrendelte a szegedi íörvénys&éK a valódiság biszon yiiá s dí. Tisztázni Kell végre, (fogy Követeti-e el szabálytalanságodat a városi mérnöKség. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék V7/d-tan ácsa pénteken kezdte tárgyalni Puskás Jenő hírlapíró és Balogh Lajos sajtó utján elkövetett rágalmazási pőrét. A nagyérdekességü sajtópör előzményeihez tartozik, hogy az ügyészség a polgármester felhatalmazására indított eljárást a »Montanus«-fcle brozsura két szerzője ellen a mérnöki hivatal négy tagjának megrágalínazása miatt. A »Montanus« álnév alatt megjeleni röpirat ugyanis a mérnöki hivatal tagjait: Berzenczey Domokos műszaki főtanácsost, Csányi Ferenc főmérnököt, Buócz Károly műszaki tanácsost és Kocsárdy Béla miiszaki lisztet azzal vádolta meg, hogy a város tanácsát hamis jelentésekkel tévútra vezették és hogy a mérnöki hivatal vezetője azzal, hogy a i>écsi szén helyett a tatai szén javára döntött, a várost anyagilag súlyosan megkárosította. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a röpirat szerzője Puskás Jenő, aki Balogh Lajos adatai alapján szerkesztette meg a röpiratot. Az ügyészség felhatalmazásra indilolt sajttfiilján elkövetett négyrendbeli rágalmazás címén,indította meg az eljárást és emelt vádat. A pénteki főtárgyaláson a vádat dr. Balázs Sándor ügyész képviselte. A hallgatóság részére elkülöníteti helyen az érdeklődők nagy tömege jelent meg. Városatyák, városi tisztviselők várták nagy érdeklődéssel a délelőtti és délutáni tárgyaláson, hogy a bíróság elrendeli-c a valódiság bizonyítását abban a kérdésben, hogy a városi mérnökség tagjai követ lek-e el visszaéléseket, vagy se. A bíróság először Puskás Jenőt hallgatta ki. A vádlott az elnök kérdéseire kijelentette, hogy büntetve volt már és hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a röpiratot közérdekből irti. Védekezése során előadta Puskás, hogy a polgármester 1925 augusztus 15-én pályázatot irt ki a város szénszükségletének ellátására. A pályázók közöLl volt a j>écsi szénérdekelt, ség is, amelyet Balogh Lajos képviselt. A szegcdi sajtóban azonban támadó cikkek jelentek meg a pécsi szén ellen, amelyek eredményeképen a mérnökség a pálmát a tatai szénnek adla. — Én. tisztelője vagyok Berzenczey főtanácsosnak — mondotta a vádlott —, de azt hiszem, hogy egy építészmérnök nem dönthet ebben a kérdésben. A lapomban akartam akkoriban erről a dologról cikket irni, de a főszerkesztőm nem adta le. A cikkemben kifej leltem, hogy én Balogh Lajost védeni nem akarom, csak az igazságot akarom kihámozni a szénügyben. Dobay Gyula azonban azt mondotta, hogy Balogh Lajos népszerűtlen és őt védeni nem lehet. Ilogy Balogh milyen népszerűtlen, azl én magam is tapasztaltam. Furcsálollam azonban, hogy azért, mert Balogh 1 népszerűtlen, a pécsi szenet is elgáncsolták. Ennek az egész ügynek olyan Széchenyi-fürdő j szaga van. — Én azt is tudtam, hogy a harc tulajdonképen a Dunagőzhajózási Társaság és a Magyar Kőszén érdekeltségek közöli fejlődött ki. E két érdekeltség versengett egymással a szegedi piacért. Ez adta meg azután az impulzust nekem, hogy a röpiratot megírjam. amely nem egyéb mint felvilágosító írás. röpiratért vállalom a felelősséget, annak terjesztésébe azonban nem folytam bele. Balogh a röpiratot nem rendelte meg tőlem. Én nem vagyok stróman és elég baj. hogy Balogh Lajos vádlott társként szerepel mellettem. mert cmialt eléggé meghandikeppelve érzem magamat. Elnök: A vád tárgyává lett inkriminált kifejezésekhez van-e valami köze Balogh Lajosnak'.' Vádlott: Nincs. • Balogh Lajos elmondotta, hogy ő nem irt, nem terjesztett és nem csinált semmit. Puskás Jenővel ugyan beszélt a röpiratról, de csak adatot szolgáltatott a megírásához. Elnök: Ilány példányban nyomatták ki a röpiratot? Vádlott: Először ugy volt, hogy csak 50 példányt, később azonban mégis ezer példányt nyomattunk, de csak azért, hogy legyen. A példányokból csak a polgármester és két tanácsnok kapott és néhány érdekelt. Más senki. A vádlottak kihallgatása után Puskás Jenő terjesztette elő valódiság bizonyítási kérelmét. Előadta, hogy a röpirat közérdekből íródott, mert a mérnökség azzal, hogy a pécsi szén helyeit a tatai szénnel látják el a város szükségletét, évi 500 millió korona kárt okozott a városnak. Kihallgatását kéri Csorba Gáspár pénzügyi tanácsosnak és dr. Deli Ferenc fogalmazónak, akik azt igazolnák, hogy a mérnöki hivalal akét érdekelt szénszállításánál illelékcsalásokal kövelett el. Kihallgatását kéri még Kapus László főmérnöknek, Privári Ferencnek, Lendhardt Jakab fűtőnek, Hermáim Miksa kereskedelmi miniszternek, Rack János mérnöknek, Schniidt Ferenc főfelügyelőnek, Kormányos Benőnek, Magyar Péternek, Reichardt Vilmosnak, Somogyi Szilveszternek, Bokor Pálnak, Rack Lipótnak és Scullély Sándornak. — Hangsúlyozni kivánom — mondotta még a vádiolt —, hogy a város tanácsa jóhiszemű volt ez ügyben és a szabálytalanságok azért történtek, mert a mérnöki hivatal vezetője a város lanácsál félrevezette. Ezekkel a tanukkal azt akarom bizonyítani, hogy a pécsi szén jobb minőségű és olcsóbb, mint a tatai és hogy a mérnökség e tények ellenére is a talai szén mellett döntött. Dr. Balázs Sándor ügyész a kért bizonvitást nem ellenezle. Tévedésnek minősítette azonban a vádlott azon állítását, mintha a mérnöki hivatal illetékcsalást követett volna el. Kéri Pongrácz Albert kihallgatását, aki azt igazolja, hogy a pécsi szenet a város üzemeiben nem lehet használni. Ennek igazolására kéri még Back Bernátnak, Wimmer Fülöpnek és Korányi Emilnek, továbbá Berzenczey Domokosnak és Buócz Károlynak kihallgatását. Előadta még az ügyész, hogy Balogh Lajosi társszerzőnek tartja, mért Puskás Balogh rábeszélésére irla meg a röpiratot. Balogh rendelkezett a kinyomtatásnál és módot kéréseit arra, hogy a röpiratot minden érdekelt megkapja. Ennek bizonyítására Scullély Sándor, Pávó Ferenc és Magyar László kihallgatását kérte. A bizonyítás kérdésében a bíróság este hét órakor hirdellc ki határozatát. Eszerint teljes egészében helyt ad a bizonyítási és ellenbizonyítási kérelmeknek. A röpirat, mondja az indokolás, köztisztviselőket támadott meg és igy a valódiság bizonyítása közérdek. Tisztázni kell végre, hogy a mérnökség tagjai követtek-c el szabálytalanságokat. Balogh Lajos ügyét nem kiilönilette cl a bíróság, mivel Balogh tényleg szerzőtársa a röpirat Írójának. Orvosi köpenyek, sportnadrágok gyári áron lOOIRBB, Szeged, Iskola ucca 11. 73 Vénus Cipőgyárban áthelyezés miatt a még raktáron lévő áru minden árban még csak folyó dlUdll hó 16-ig kapható.