Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-28 / 97. szám

1927 április 22. DCLMAGYABOBSZAG S Tisz&ónapi börtönre ítélte a tábla Zicf>y Rafael grófot. Budapest, április 27. A budapesti ítélőtábla több napon át tartó zárttárgyaláson tárgyalta gróf Zichy Rafael ismeretes hamistanuzási bünpörét, amely a gróf válópöre után keletkezett és amelynek szereplői a grófon kivül felesége, T o r m a y Cecil és a grófi ház cselédei voltak. Az Ítéletet a késő délutáni órákban hirdették ki nagy érdeklődés mellett. Az Ítélőtábla Zichy Rafael grófot bűnösnek mondta ki egyrendbeli hamistanuzásra való felbujtás bűntettében és egyrendbeli rágalmazás vétségében való bünrészességben és ezért összbüntetésül 10 havi börtönre, kétszer 800 P. pénzbüntetésre és 5 évi hivatalvesztésre Ítélte. Waltcr Józsefet hamístanuzás büntette, kétrendbeli rágalmazás és egyrendbeli becsületsértés miatt 10 havi börtönre, 100 P. fő- és háromszor 50 P. mellékbüntetésre és 5 évi hivatalvesztésre ítélte. Deák Istvánt hamístanuzás büntette, háromrendbeli rágalmazás miatt 7 havi börtönre, négyszer 50 P. pénzbüntetésre és 5 évi hivatalvesztésre ítélte. Proszlik Ferencet kétrendbeli rágalmazás vétsége miatt G napi fogházra és kétszer 10 pengő pénzbüntetésre ítélte a tábla. A pénzbüntetések nemfizetés esetén 5 pengőnként 1 napi börtönre változtatandók. Proszliknét felmentette a hamístanuzás alól a tábla, mert vallomása nem lényeges körülményre vonatkozott. Az ítélet ellen a közvádat képviselő főügyész, a védők és a vádlottak semmiségi panaszt jelentettek be a Kúriához. Súlyos kimenetelű kardpárbaji vívott a sszegeái társaság két fiatal tagja. Sxéll András súlyosan megsebesüli. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi úgynevezett aranyifjúság két ismert tagja kedden délután a huszárlaktanya vívótermében súlyos kimenetelő uéres kardpárbajt vívott. Az elharapódzott párbajjárványra jellemző, hogy a két fiatalember értesülésünk szerint egészen jelentéktelen összeszólalkozás következtében vált halálos ellenséggé. A sértett fél Hervay Kálmán, Heroay makói volt alispán fia a jelentéktelen összeszólalkozás után azonnal provokálialta Széli András orvostanhallgatót, dr. Széli Gyula ügyvédi kamarai elnök fiát. A lovagias ügy további tárgyalásait már a felek segédei vezették, akik békés elintézéssel akartak véget vetni az afférnak. A segédek szándéka azonban meghiusult a felek engesztelhetetlen ellenállásán. A két fiatalember ugyanis nem akart békülni. Nem akarták elfogadni az affér jegyzőkönyvi elintézését, segédeiknek a legsúlyosabb feltételű kardpárbajra adtak utasításokat. A párbaj feltételei szerint a felek nehéz lovassági kardokkal vivnak meg. Az összecsapás pedig végkimerülésig tart. Az összecsapás kedden délután a legnagyobb titkolódzás között történt meg a huszárlaktanyában. Idegeneknek ide tilos a bemenet és igy a párbaj időpontjáról a laktanyában tartózkodó katonákon kivül senki sem szerezhetett tudomást. A párbaj előtti pillanatokban a segédek még egyszer békülésre szólították fel a feleket. Azok azonban hajthatatlanok maradlak és feszült figyelem- | mel várták a vezetősegéd „en garde" felszólítását. Az első összecsapások sebesülés nélkül végződtek, A két ellenfél vadul rontott egymásnak és a párbajvezető segédeknek nem egyszer kellett a leghatározottabban közbevágni, hogy egy egy igen súlyosnak látszó tiszta vágást elhárítsanak. A segédek igyekezete és indokolt elővigyázatossága azonban hiábavalónak bizonyult. Az összecsapások mind hevesebbekké váltak, dühösen csattogtak a nehéz lovassági kardok, amikor Széli András jobbkezéből hirtelen kivágódott a nehéz kard. Az arca sápadttá vált és jobb Jelsőkarjából vér tört elő. A párbajt a sebesülés lállára azonnal beszüntették. Két orvos ugrott a szerencsétlen Széli Andráshoz, aki a nagy vérveszteség következtében eszméletlenül esett össze Az orvosok megállapították, hogy a kard öt centiméter mélyen átvágta a jobb jelsőkar izomzatát és súlyosan megsértette a felső karcsontot is. A párbaj súlyosan sebesült hősét azonnal beszállították a közkórházba, ahol karját bekötözték, majd elszállították lakására. A véres kimenetelű párbaj ügyében kérdést intéztünk Széli András hozzátartozóihoz, akiktől azt a felvilágosítást kaptuk, hogy Széli András állapota kedvező. Ha komplikációk nem történnek, egy-két héten belül elhagyhatja betegágyai. A család a párbaj okáról természetesen nem kívánt felvilágosítást adni. Az ellenfelek a párbaj után nem békültek ki. A közgyűlés felhatalmazta a tanácsol a csatornázási bizottság összehívására, de a költségekre csak százötvenmillió koronát engedélyezett. Csütörtökön tárgyalja a közgyűlés a zárszámadási és az interpellációkat. (A Délmagyarország munkatársától) Nagy meglepetés és mulatság érte azokat a városatyákat, akik szerdán délután »felfáradtak« a város parlamentjébe. A városháza kapuja előtt, hatalmas társzekéren állt a meglepetés: egy nyitott vasúti teherkocsi glancoló sötétzöld festéssel, fehér betűjelzéssel, csupán a kerekek hiányoztak róla. A szokatlan látványt állandóan nagy csoport kíváncsi nézegette, sokkal több, mint amennyi a Rudolf-téri végállomáson szokott hétköznap gyönyörködni a kisvasút alkalmatosságaiban. Az emberek érdeklődéssel betűzgették azokat a cédulákat, amelyek a kocsi két oldalajtaján ékeskedtek. Ezeken a cédulákon kék plajbászszal irva a következő szöveg volt: »Köszönet a város tanácsának, a közgyűlésnek, a szegedi kereskedelmi és iparkamarának és a szegedi sajtónak a helyi ipar támogatásáért. A szegcdi munkaadók és munkások.« Csak az újságolvasó beavatottak tudták, hogy miről van szó. Kormányos Benő meginterpellálta a tanácsot és indítványozta, hogy a város indítson kártérítési pört azok ellen a szegedi ipaJ rosok ellen, akik kisvasúti kocsik készitésére vállalkoztak, a — késedelmes szállítás miatt. Az érdekelt iparosok azért állították fel a városháza elé az általuk készített uj kocsit, hogy kézzelfoghatóig rácáfoljanak Kormányosra, bebizonyítva, hogy kész a kocsi, csak a kerék hiányzik már róla. A közgyűlési teremben lassan gyülekeztek a városatyák és a főispán fél 5 után nyitotta meg a közgyűlést. A polgármester jelentése után dr. G a á 1 Endre kulturtanáosnok ismertette Miskolc városának azt a felterjesztését, amelyben a vidéki színészet fokozottabb támogatását kérte a kormánytól. A közgyűlés kimondotta, hogy hasonló szellemű felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez. A közgyűlés ezután a tanács javaslatára kimondotta, hogy az alsótiszaparti töltés helyreállítását 800 pengő költséggel elrendeli a jövő évi költségvetés keretében. A rendőrségi palota építésére vonatkozó tanácsi javaslatot Fodor Jenő tanácsnok terjesztette elő. Elmondotta, hogy a város a Sebestyén-féle Szent György-téri telket vásárolta és ajánlotta lel a rendőrségnek, de ezt a telket a rendőrség nem tartja megfelelőnek. A rendőrség a Kossulh I.ajos-sugáruti telek felajánlását kéri és kér ezenkívül más építési hozzájárulást is. — Tekinteltell arra — mondja Fodor Jenő —, hogy a városnak is érdeke, hogy a rendőrség kiköltözzön a városházáról, mondja ki a közgyűlés, hogy a lelket felajánlja, de csak ugy, ha a rendőrség azt mindkét frontján beépíti. Bejelentette Fodor tanácsnok azt is, hogy a telek bérletét felmondta már a Bankegyesületnél. Wimmer Fülöp annak a kikötését indítványozza, hogy a belügyminiszter még ebben az évben rendelje el a rendőrségi palota építésének megkezdését. A közgyűlés a tanács javaslatát a gyors építkezés feltételével elfogadta. Megszavazta ezután a közgyűlés a szegedi dalosverseny "költségeire a 8000 pengői és a zsombói templom építésére a 200 pengős segélyt is. Kimondotta a közgyűlés, hogy a városi zeneiskolában megszaporítja a tanárok számát, egy uj zongoraés egy uj hegedülanári állás szervezését, majd a kereskedelmi iskola igazgatótanácsába az elhunyt Prelogg József helyébe dr. K ó s z ó Istvánt választotta meg. Gaál Endre ezután a gyorsírók egyesületének segélykérelmét ismertette. A segélykérelmet a tanács elutasította, de az egyesület a közgyűléshez felebbezett. Dr. Széli Gyula felszólalásában kifejti, hogy a város nem zárkózhat el a gyorsírás támogatása elől, amikor az egyesület 25éves jubileumát ünnepli meg egy országos gyorsiróverseny keretében. Indítványozza, hogy a közgyűlés legalább 2000 pengőt szavazzon meg erre a célra. Dr. Aigner Károly főispán bejelenti, hogy a tanács javaslalának módosításával 1500 pengő megszavazását-"kéri. Ehhez a közgyűlés egyhangú 1 ag hozzájárult. Ezután került sor a csatornázás ügyére. Bcrzenczey Domokos felolvassa a szegedi mérnökegyesületnek azl az elaborátumát, amelyet a tanács felkérésére készített és amely szerint a mérnökegyesület céltalannak tartja a csatornázási tervpályázat kiírását. Ehelyett azt javasolja, liogy a város hívjon össze egy szakértői értekezlete t, azzal állapittassa meg a csatornázás legfőbb irányelveit. A tanács ezt az álláspontot magáévá lelte és ilyen értelmű javaslatot terjesztett a közgyűlés elé azzal az eltéréssel, hogy ne a mérnöki hivatalt, hanem szakértőt bízzon meg a város a tervek elkészítésével. Wimmer Fülöp szólal fel elsőnek. Hivatkozik a februári közgyü-. lésen előterjesztett indítványára, amelyben azt kérte, hogy a város 100 ezer pengővel irjon ki tervpályázatot a csatornázásra. Ezzel elérte volna a város azt, hogy a legjobb tervet kapja meg és használhatja fel. A tanács javaslatát nem tartja elfogadhatónak, mert az nem jelent takarékosságot. A tizenkét szakértőből álló bizottság honorálása töméntelen pénzt emészt fel az egymillió koronás napidijakkal és pozitív eredményt nem iehet várni tőlük, mert hiszen a bizottság tagjai ugy sem lesznek egyvéleményen. — Nem politikusok azok — szólt közije Berzenczey. — Sokkal rosszabbak annál — mérnökök —, vág vissza Wimmer. (Derültség.) Wimmer Fülöp ezután indítványozza, hogy a közgyűlés magas dijjal irjon ki tervpályázatot, mert meg van győződve arról, hogy a tanács által ajánlott mód sokkal költségesebb, mint ez. A tervpályázathoz csak egy feltételt fűzve, még pedig azt, hogy a csatornázást a tervező mérnök a lehető legminimálisabb feltöltéssel köteles megoldani. Dr. F ajka Lajos a tanács javaslatát elfogadja, de azt szeretné, ha a közgyűlés megszabná a szakértői értekezlet maximális időtartamát, nehogy az értekezlet hétszámra elhúzódjon. Szíjgyártó Albert a következő szónok. Elmondja, hogy Farkas Árpád a csatornázás terveit alapos, évekig tartó tanulmányok után készítette el. A tanács javaslatát műszaki abszurdumnak tartja, mert tiz ember néhány nap alatt, előtanulmány nélkül jobb tervet nem tud csinálni, mint amilyen Farkas Árpád terve volt. Ez a mód csak s i b o 1 á s lesz. Csatlakozik Wimmer Fülóp indítványához. Dr. Krausz József az »eszményi nívóról« beszél. Kifejti, hogy az »eszményi nívóhoz« való ragaszkodásnak nincs értelme, mert az 1879. évi árviz óta a Tisza vízállása már háromszor túlemelkedett azon a bizonyos eszményi nivón. Az árviz elleni védekezés lehetőségét a körtöltés biztosítja. Idé-