Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-28 / 97. szám

4 DÍLMAGT AROSSZ 40 1927 április 28. zeleket olvas fel Farkas Árpád egyik 1912-ben megjeleni tanulmányából, amely szerint Farkas szintén rájött már arra, hogy felesleges az »eszményi nivó> és ha a város elveti annak gondolatát, végtelenül leegyszerűsödik a város általános rendezésének problémája. A tanács javaslatát nem tartja elfogadhatónak. A csatornázás egyik célja az is legyen, hogy a talajvíz nívóját is leszállítsa az uj csatornahálózat. Wimmcr Fülöp indítványához csatlakozik. T a u s s i g Ármin nem oszt ja egészen Wimmer Fülöp álláspontját, mert — bár nagy a dij —, de nem mindenki vállalkozik a bizonytalan eredmény kilátásával a nagy munkára. Azl indítványozza, hogv kél csatornázási és egy városrendezési szakértőből álló bizottság bevonásával állapítsa meg a mérnöki hivatal az irányelveket és azután irja ki a város a tervpályázatot. Dr. Kovács József — mivel a csatornázás nem csak műszaki, hanem egészségügyi kérdés is —, indítványozza, hogy a tanács által javasolt bizottságba hívják meg Ricgler Gusztáv professzori, a szegedi egyetem közegészséglan-lanárát is. Magyar József a tanács javaslatát fogadja cl, de azzal a módosítással, hogy ne csak a fővárosi szakértők kapjanak napidijat, hanem a helybeliek is. Berzenezey Domokos reflektál az elhangzott felszólalásokra. Kijélenli, hogy a tanács javaslata nem sibolás, a tervpályázatot nem tartja célravezetőnek, mert a tervpályázat esetén a tervezéshez szükséges adatokat a pályázók rendelkezésére kell bocsájlani. Az adatok összeszedése és szélküldése hónapokig tarthat. Kétségesnek tartja, hogy akadjon valaki, aki részt venne a tervpályázaton. A bizottság három-négy nap alatt elvégzi munkáját és nem kerül löbbe ez a megoldás 60—70 millió koron á n á 1. A tanács javaslata a leggyorsabb és a legolcsóbb megoldást biztosítja. Ha bizalmatlan a közgyűlés, akkor azl indítványozza, hogy a közgyűlés százötvenmillió korona hitelt engedélyezzen erre a célra. Wimmer Fülöp a zárszó jogán szólalt fel. Ha a közgyűlés elfogadja a tanács javaslatát, akkor a bekövetkező bajokéri a külvárosrészek lakossága előtt Magyar Józsefet teszi felelőssé. — Én hiszek a polgármesternek — szól Magyar József. Wimmer Fülöp kijelenti, hogy a kérdés csak akkor halad előre, ha kész terveket kap a város. A város lakossága be fogja látni, hogy a tervpályázat kiírása lelt volna a helyes. Belemegy abba, hogy a tanács százötvenmillió korona költség keretében összehívja a kigondoló bizottságot. Ta ussig Ármin azl kéri, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot, hogy a szakértői bizoltság tárgyalásainak eredményéről kél hónapon belül jelentési tegyen a közgyűlésnek. Bokor Pál polgármesterhelyettes elnök bejelent! ezután, hogy a tanács hozzájárul ahhoz az indítványhoz, amely szerint százötvenmillió korona hitel keretében kérje ki a szakértő bizottság véleményét és arról két hónapon belül tegyen jelentést a közgyűlésnek. Ezt a javaslatot a közgyűlés el is fogadta. Az elnök az ülést hél órakor félbeszakilolla és folytatását csütörtök délután 4 órára tűzte ki, amikor sor kerül a zárszámadásra, az interpellációkra és az indítványokra. ~— — '——* II Uram ön megcsal II pén'ektfll a Korzóban. ==============0 Egy waggon, 300 darab 87 uf typusu férfi, női, gyermek geparuházba. Renákivüli olcsó árakon részletfizetésre kap&ató. Dühöngést és mérgezési Jelenetet rendezett a rendőrségi fogdában, hogy kiszabaduljon. (A Délmagyarország munkatársától.) Szerda délben 12 órakor a városháza élőit mentőkocsi állott meg. A fürge orvostanhallgatók a városháza pincéjében elhelyezett rendőrségi őrszobában tűntek e), ahonnan hosszabb idő után egy idült atkoholmérgezésben szenvedő asszonyt vittek el. Később azonban kiderült, hogy a mentőknek a rendőrségi fogolyőrségen komolyabb dolguk is akadl. A rendőrségre ugyanis szerdán reggel beszállítottak egy megrögzött bűnözőt, aki különös módját találta ki, hogy a fogdából megszabaduljon. A déli órákban zárkájában hirtelen kiáltozni, majd jajveszékelni kezdett. — Megmérgeztem magamat — ordítozta, majd elvetette magát a földön, arca eltorzult, ugy, hogy őrzői értesítették a rendőrorvost és a mentőket. A mentők azonnal gyomormosást alkalmazlak az állítólagos öngyilkosjelöltön, akiről későbben kiderült, hogy csak szimulált. A mentők azonban még sem vonultak ki hiába a városházára. Mig a gyomormosást I' végezték, egy részeg öregasszonyt hoztak be a rendőrök, akit azután beszállítottak a közkórházba. MMMMMMMMMNiMMMtM mmtmm^mmmmmmmm/mmtittmmmmmtmtmtmm Rövü — az Odéonban. i Páris, április. (A Délmagyarország tudósi- J tójától.) Az Odéon minden év húsvétján rövüt j mutat be és ennek keretein belül kigúnyolja i a saját programját. Ez is csak Párisban tör- { téphetik! Képzeljük el, hogy a Nemzeti Színházban Gál Gyula feketére mázolva cserlsztont táncolna a Josephine Bakerré vetkőzött Márkus Emíliával- Mert az Odéonban ez történik. Bacine és Corneille állig felöltözött^ cifra köntösű és cifra szavú hősei elmenekülnek és átadják a színpadot a szabadon csapongó jókedvnek és a senkilsem kímélő gúnynak. Kigúnyolják Victor Hugó-t, Chaleaubriand-t Musett-l, az igazgatót: Gémier-t s ha már kigúnyolják Chateaubriand-t, miért kíméljék Briand-t, Clcmenceau-l és a többi még élő nagyságot'? A kigúnyolt politikusok pedig jóízűen tapsolnak a színészek mókáinak. És vájjon nincs igazuk a párisiaknak? Vagy Valóban olyan lenézni való műfaj a rövü? Az, ha a Casino de Paris, a Moulin Bouge és egyéb kiváló árucsarnokok látványos, mezítelen rövüire gondolunk. Szépség, erotikum túlzsúfoltan és értelmetlenül sorakozik föl ezekben a kimondottan antiszociális látványosságokban. A szórakozni vágyó szegény embernek van ugyan ti frankja, hogy megváltsa jegyét az állóhelyre, ahonnét Páris legkívánatosabb nőit, legszebb toalettjeit és legfinomabb fehérneműit szemlélheti és vágyakozhat ik reájuk, de honnan vegyen annyi pénzl, hogy a megkívánt ruhát, bútort megvehesse. (Meri ezeken a színpadokon bemutatott dolgok mind megvehetők és ezt jól tudja a francia.) Husz éven fölüli párisi nem is megy rövüszinházba. a pénzes idegen pedig szórakozzék, ha jólesik, az ő számára készült a Montmartre... A látványosság, a mezítelenség lenne a rövü lényege? Nem hiszem. Nézzük csak meg közelebbről, hogy készül a rövü? A színészeit jól ismerő igazgató elhiv magához néhány szellemes és tehclséges írót és zeneszerzőt s igy szól hozzájuk: Van egy Josephine Bakerem, kiváló művész a maga nemében, nézzétek meg, mit tud és írjatok számára olyan jeleneteket, melyekben művészeiének maximumát tudja kihozni. Van egy nagyszerű színpadi apparátusom, uj, meglepő gépezeteim, attrakcióim. Ez az anyag, a matéria, használjátok föl, formáljátok, gyúrjátok az anyagot, Írjatok egyenesen színpadra képzelt müvet. Legyetek szindarabirók, rendezők és költők egyszerre. Aktuális, korszerű témákat dolgozzatok föl, mert a színház a mai közönségnek szól. A rövü a legtisztább színpadi műfaj, a színházból nőit ki és célja, a színpad lehetőségeinek kiaknázása. A színház a ma élő társadalomé, épugy mint az újság. Vannak újságok, amelyek kizárólagosan szenzációs gyilkosságokat tálalnak löl és vannak alacsony szórakozást nyújtó orfeumok. De vannak komoly, nemes hivalásu hírlapok, amelyeknek hasábjain az aktuális cikkek mellett mélló helyet kap az örök gondolat, az elmúlhatatlan értékű irodalom. A nevelő .és fölvilágosító színház műsorából nem hiányozhatik Sophokles, Aristoplianes, Shakespeare, Moliére, Ibsen, Shaw, Katona, Madách és a többi utmulaló szellemóriás. Szórakoztatva nevelni, az örömön keresztül tanítani, ez a színház örök célja és ez a célja az irodalmi, vagy helyesebben a színházművészeti rövünek is. Az Odéon első rövüjében egyszerűen a music-hallokat utánozták. Ma már finom gúnnyal megirl hangulatos jelenetek, kis irodalmi drágakövek csillognak ki a rövü mulatságos, szines keretéből. A jeleneteket egymáshoz fűző cselekmény egyszerű: Villon, az örök köllő és örök csavargó, miulán elmondja testamentumát, fölkerekedik és a mai i'árisba jön, ahol elvonul szeme előtt a francia főváros minden gondja és mulatsága. Lálja az ulolsó kocsist, amint eltemeti az utolsó kocsit. A betörőt, aki visszaszökik a börtönbe, amelyet az állani időközben eladott egy szállodásnak, de a szálloda még a börtönnél is rosszabb és a bclörő kimenekül a havas éjszakába. Poiret a divatkirály, Colette az irónő és Carpentier a boxbajnok mintájára (akik valósággal is fölléptek rövüszinházakban), bemutatják Briand-í, Cilroen-t, Van Susanne Lenglen-1, amint színésznek csapnak föl. Fölelevenítik a száz év előtti Párist, a romanticizmus korszakát, a közönség nevet az elmulf kor szokásain, de a rövü ügyes fordulatlal rádöbbenti az igazságra: hogy jövendő korok emberei szintúgy nevetnek majd a mai kor felszeg és ostoba szokásain. Ila Moliére föltámadna, örülne a jó rövünek, mert a hivatását belöllő rövü mulatsággal, Lánccal és mosollyal nagyobb művészetet nyújthat és többet használhat, mini sok rossz, frázispuffoglató tragédia. Ilont Ferenc. VI££AMOS motor, rövid Ide g használt 3 HP. kétfázisú, tartozékokkal 240 pengőárban rögtön eladó egy cvi szavatosság melleit 232f világítási vállalatánál A *MMM.y\M Szeged, Kölcsey u. 4. «================0 II Uram ön megcsal II pintektől a Korzóban. || jpXLLiJULU iiiiiiMiiisumnTT ti 6© 1 fillér nem pénz, ha hónapig kepja érte a legvidámabb újság 3 sszám át. A Délmagyarország minden előfizetője f}avi 60 fillérért kapja a BORSSZEM JANKÓT, amelynek 1 pengő 50 fillér a rendes havi előf zetési ára. Megharagszik a családja, pha nem lepi meg veleüL,