Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-28 / 97. szám

a OCLM .AGYARORSZÁG 1927 április 28. A csallóközi csendőrség szuronyrohamot Intézeti a sztrájkoló munkások ellen. daság elbocsátotta munkásait és felvidéki munkásokat hozatott. Erre 250 sztrájkoló megtámadta a tót munkásokat, a csendőrség kétszer intézett szurony rohamot a munkásság ellen. Egy magyar hadiözvegyet, aki ellenszegült a kai-hatalomnak és a csendőrség ellen izgatta a népet, letartóztattak. Prága, április 27. Pozsonyi jelentések szerint a Csallóközön több helyt bérmozgalmak és sztrájkok vannak. A diószegi cukorgyár munkásai szombat óta sztrájkolnak. Tegnap a csendőrök és a sztrájkolok közt összetűzés volt. A csendőrök sortüze következtében 9 munkás megsebesült. Vágszeredán a bérharc közben a nagygazA. átéli hadseregek egymás ellen. Két nap óta &eves í)arcban állanak szemben a nankingi és a fiankaui csapatok. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: Pekingi jelentések szerint a kantoni hadseregben beállott szakadás óla 27 hadosztály pártolt át Csang-Kai-Sek tábornagyhoz és a hankaui kommunista kormányhoz csak 17 hadosztály maradt hü. A hankaui és nankingi kormánycsapalok között tegnap óta heves ütközetek folynak. CsangCso-Lin hadserege ezalatt biztos fedezék mögött várja az események alakulását abban a reményben, hogy a két déli hadsereg mindegyike felőröli egymást. A polgármester kijelentette a sütőiparosok küldöttségének, hogy a tanács legközelebb dönt a kongresszus költségeihez való hozzájárulás ügyében. (A üétmagyarország munkatársától.) A szegedi ipartestület pékipari szakosztályának küldöttségé jelent meg szerdán délben a polgármesternél Wimmer Fülöp iparkamarai, Pálfg Dániel ipartestületi elnökkel és dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárral. A küldöttség bejelentette a polgármesternek a tegnapi szakosztályi ülés határozatát — amelyről már beszámolt a Dclmagyarország —. A szakosztályi ülésen a liatvantagu szakosztály tagjai közül negyvenhárom pékiparos jelent meg. A szakosztály egghangulag elhatározta, hogy magáévá teszi azt a mozgalmat, amely a szegedi pékiparosok körében indult meg az Alföldi Sütőszövetség megalakítása ügyében és egy bizottságot küldölt ki az országos sütőipari kongresszus és kiállítás előkészítésére. Mivel arról értesültek, hogy a polgármester levette a kongresszus költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmükéi o napirendről, el jöttek, hogy meggyőzzék a polgármestert álláspontjának helytelenségéről. Elmondották, hogy a szakosztály mozgalmát a túlnyomó nagy többség magáévá tette, néhány sütőiparos foglalt csak állást ellene hiúságból. Tulajdonképen arról lesz szó a kongresszuson, hogy miként lehetne a sütőiparosok nyugdíjintézményét megalapítani. A küldöttség arra kérte a j>olgármestert, hogy tűzze ismét napirendre a segélykérelmet és terjessze azt párlolólag a tanács elé. Wimmer Fülöp szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy a sütőipari szakosztály tegnapi ülésén az Alföldi Sütőiparos Szövetség megalapításának terve ellen senki sem szólalt lel, azt mindenki elfogadta, pedig ha a terv ellenzékének komoly érvei lennének, azokat ezen az. ülésen elmondhatta volna. Tagadhatatlan, liogv a többség célja helyes, meri minden tekintetben előmozdít ja a szegedi kisítélet előtt a faltabsscállási pap gyillcosánalc bűnügye. Megdöbbentő tanúvallomások. Kecskemét, április 27. Szerdán folytatta a kecskeméti törvényszék Schmidt Ferenc gyilkossági bünpörét. Először Turjánszky Lajos építkezési vállalkozót hallgatta ki a bíróság, aki elmondotta, hogy Schmidl a következőket jelentette ki előtte: Hal hónapot kaptam magánlaksértésért a papszakácsnő és a pap miatt, de ki jelentem, hogy megölöm a papszakácnél. meg a papot is. Turjánszky elmondotta még. hogy a pap nagyon derék ember volt, a vádlott ellenben hisztérikus, zavaros ember. F.gcdy főszolgabíró azt vallotta, hogy az iparengedély megszerzése előtt a meggyilkolt iparosság érdekeit, éppen ugv, mint ahogy a dunántuli szövetség, amely már régebben megalakult, szintén sokat használ a dunánluli siilőiparosoknak. Ezután a polgármester válaszoll a küldöttségnek. Ki jelentette, hogy a város halóságának fulajdonképen semmi beleszólási joga nincs a kisiparosok dolgaiba. A beleszólási joga csak akkor kezdődött, mikor a kongresszus és a kiállítás költségeihez hozzájárulást kérnek a kisiparosok a várostól. — Nálam járt a szegedi sütőiparosok egy másik csoporLja és az a kongresszus hiábavalóságát bizonyítgatta — mondotta a polgár niesler —, mert a nyugdíj kérdést a sütőiparosok saját kelxjlükben, függetlenül az össziparosságtóí, szerintük nem oldhatják meg. A segélykérés ügye egyébként nincs levéve a napirendről. Pálfy Dániel szóll ezután a kérdéshez. Kifejtette, hogy ha más előnye nincs is a kongresszusnak, annyi minden bizonnyal lesz, hogy tanulnak a szegedi sütőiparosok. A tervezett kiállításon résztvennének a fővárosi és a külföldi vállalalok és bemutalnák a mesterség legmodernebb eszközeit és módszereit. Ha van olyan iparos, aki ezt a kiállítást ellenzi, az nagyon maradi gondolkozású lehel. A többség a kongresszus megtartása mellett foglalt állást, a többség szándéka nemes, akik ellenzik, azokat nem vezetheti más, csak hiúsági szempont. A polgármester ezután ismét kijelentette, hogy a szakosztály kérelme lölötl még nem döntött a tanács, sőt még nem is tárgyalt róla, de a legközelebbi alkalommal tárgyalás alá veszi. A küldöttség a polgármester kijelentését megnyugodva vei le tudomásul. pa.ptól kapoll információkat Schmidtről és ő mondotta, hogy Schmidt megbízhatatlan és »kisgyerekeket csúnyaságra buzdított«. Dotzauer József szabadszállási főjegyző elmondja, hogy a pap ellenséges viszonyban volt Schmidt tel, aki gyerekeket lopásra és más dolgokra buzdított. — Meg is mondtam Schmidtnek — folytatja a jegyző —, amig ilyen betyármódon viselkedik, a községijén nem fog engedélyt kapni. Felföldy Sándor kisgazda arról beszélt, hogy a földreformból kifolyólag kellemetlensége volt a pappal, de a többi gazdák sem voltak vele valami ¡¿viszonyban, mert sem a pap, sem a gazdák nem engedtek az igazukból. Az elnök kérdésére elmondotta még a tanú, hogy ó' és a pap le voltak tartóztatva ördögh Antal meggyilkolása miatt, azonban ez a vádaskodás rágalomnak bizonyult. A délutáni tárgyaláson folytatták a tanúkihallgatásokat. Faragó György orgoványi csendőrnek azt mondotta Schmidt. amikor a gyilkosság után elfogta: — Egy év óta készülök erre a disznó papra.' Sárga Mihály a következő tanu. Szintén aláirta azt a feljelentést, amit a meggyilkolt pap ellen adtak be Hantiauer váci püspökhöz. — Azért irtani alá — mondja —, mert nagyon megsérteti engem. A nővéremnek egy kisfiát temették és a pap is résztvett a gyászmenetben. Az országúton, amint a gyászmenet haladt a temető felé, egyszerre jött a postakocsi. A pap megállította a gyászmenetet, elkérte a postástól az újságot és olvasni kezdte. R. Kocsis Jánosnénak egyszer azt mondotta Schmidt, hogy nem nyugszik addig, míg »ezt a büdös papol meg nem öli«. Göröcs Béla földmives súlyosan terhelő vallomást tett Schmidtre. aki egyszer utána kiáltotta, amikor egy incidens után őt megverte : — Tudd meg, hogyha átmegyek Jakabszállásra, akkor az egész elöljáróságot, meg a papol is agyon fogom lőni. Büdös gazember a li papotok. Az egyik szavazóbíró megkérdezte erre a tanul, hogy igaz-e az, hogy Schmidt erkölcstelenségre csábitolt kislányokat? — Igen — feleli a tanu —, egy kilencéves kislányt becsalt a boltjába és csókol követeli tőle. Alkári Mihály jakabszállási kocsmáros azt vallja, hogy Schmidt egyszer kijelentette előtte, hogy a papot meg fogja csonkítani. Ugyanezt vallja Atkáriné, a kocsmáros felesége is. Ezután a bizonyítás kiegészítési indítványokra került a sor. ítéletre valószínűleg holnap kerül sor, ha a pörbeszédeket délutánig befejezik. Darányi Ignác halála. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') D a r á n y i Ignác volt földmivelési miniszter ma éjjel meghalt. A tegnapi nap folyamán rosszul érezte magát, de rosszullétének nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. Ma reggel az inasa halva • találta ágyában. Darányi Ignác az utolsó években teljesen visszavonult a politikától és kizárólag j a református egyház ügyeinek szentelte életét, i Halálára már régebben elkészült. Erre az esetre j előre megtelt minden intézkedést. így sajál maga ; irta meg gyászjelentését. Darányi Ignác 1819. január 15-én született Budapesten. Jogi tanulmányait a fővárosban végezte és 1873-tól kezdve itt folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1881-től 1905-ig egyfolytában a fővárosi második kerületet képviselte, ahol mint a szabadelvű párt tagja, főleg mezőgazdasági és közlekedési ügyekben szólalt fel. 1893-ban a szabadelvű párt, 1895-ben a képviselőház alelnöke lett. A Bánffy-kabinetben földmivelési miniszterré iievezlék ki és tárcáját a Széli-kormányban, inajd Khuen-Héderváry gróf első kormányalakításban is megtartotta Szerdán este a dunamelléki ref. egyházkerület a pöspöki székházban rendkívüli kerületi értekezletei lartoll, amelyen elhatározták, hogy Darányi Ignác temetését szombaton délután 3 órakor tartják meg, a Kálvin-téri templomban. A búcsúztató beszédei dr. Ravasz László püspök tartja. Több beszéd nem lesz, mert az elhunyt kevéssel halála elölt azt a kívánságát fejezte ki, hogy csak pap búcsúztassa, ha meghal. A gyászszertartás után a pestmegyei Tas községbe szállítják a koporsót és ott helyezik örök nyugalomra a déli órákban vasárnap. || Uram ön megcsan pintektől a Korxúban. » Szőnyegek és ágybetétek porszívóját villamos erős porszivógéppel legolcsóbban szava ossóg mellett eszk&zlt FTinvA ^nrtin vállalata Szeged, ronyo Oüma Kölcsey u. 4. Telefon 165.