Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-28 / 97. szám

DEM AGYARORSZÁG SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.^KiadóhiYolal, kttlcsönkünyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon : 306. ^ Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » CSÜTÖRTÖK Í927 ÁPRILIS 28 »«e III. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM MAKÖ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uri ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetést ára havonla 3-20, -vidéken és a fővárosban 3-60, kUlfőIdőn 6-40 pengő. Egyes szám lő, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Л bécsi példa. Talán nagyon merésznek látszik az a törek­vés, amelyik az osztrák választások eredmé­nyének tanulságán keresztül igyekszik vizs­gálni a szegedi községi politika — sit venia verbo — eredményeit. A községi politika szociális politika. Lakás­ügy, épitésügy, élelmezési kérdések, iskolák, kórházak, gyermekvédelmi intézmények, nép­egészségügyi alkotások, a szegényügy s mind­ezek létesítésének és fenlartásának költségei­ről való gondoskodás: ez a községi politika. A közigazgatás voltaképen a népjólét köz­ségi adminisztrációja. Mi szerzett választási sikert az osztrák szo­ciáldemokrata pártnak'? Ne higyjük egy pilla­natra sem, hogy azok a dogmák, melyeken világszemlélete nyugszik. Nem a történelmi materializmus elmélete, nem a munkabérről vallott meggyőződése, nem a kollektív társa­dalmi rend Ígérete, hanem и községi politika alkotásai. A munkáslakások, népfürdők, gyer­mekmenhelyek állottak a szociáldemokrata párt mellé, ezek voltak legagilisebb kortesei s Bécs város községi adórendszere bizonyult a leghatékonyabb pártszervezőnek. Akármilyen ellentétek választják is el egy­mástól a közhatalom kezelőit, az egymással harcban álló tömegek közé bármilyen világ­nézlcti különbségek ásnak is szakadékokat, a legellentétesebb politikai és társadalmi fel­fogásokat vallókat is egyesíteni lehet abban a szociálpolitikában, amely arra vállalkozik, hogy minél nagyobb tömeg igényét minél tö­kéletesebben elégítsen ki. A bibliai csodát unt jelszavak száraz kenyerével nem lehet meg­ismételni, ahogy bölcs szavakkal a népjóléti miniszter mondotta tegnap Szegeden: vi­gyázni kell arra, hogy az elégedetlenség a dolgozók lelkét ne itassa tele a gyűlölet pet­róleumával. Akinek a város lakást, ad, akit a halált lélekző pinceoduból tiszta, napos szobába emel fel, akinek a város kenyeret szerez, akit gyámolit betegségében s meg­segít elesettségében, az »melegséggel, megelé­gedéssel és világossággal tölti be az élet ke­reteit«. Milyen kevés reménységünk van nekünk arra, hogy Szeged községi politikája egyszer már hozzákezd kiterebélyesedett feladatainak meg­oldásához, vagy csak bizonyságát adja annak, hogy tisztában van a reábízott kötelességek­kel. Annyit halljuk emlegetni az egységet, amit nem szabad sem faji, sem felekezeti különbségtevésekkel megtörni s olyan kevés történik a polgári egység kialakulása érdeké­ben! A polgári eggség utja a szociálpolitika alkotásaival van kikövezve. Pepecselő munka folyik az Íróasztalokon s pepecselő érdeklődés áll az ellanyhult alkotó­kedv melleit. Kit érdekelnek nagy célok, kit vezet még munkájában a közszellem, mely minden közügy intézésétől távol tudja tar­tani a személyes szempontokat. Érdekcsopor­tok küzdőtere lelt a városi politika, de már csak a kulisszák mögött folyik a küzdelem. Megalkotják a városi pártot, hogy előkészítő tanfolyama legyen annak a közgyűlésnek, ahová már csak a választások izgalma tudja elcsalni az özönvíz előtti jogcímeken meg­választottakat. S amikor összehívják a városi •párt tagjait, hogy tanácskozzanak a mind­nyájunk dolgában, talán öten jönnek össze egy kis tercierére. A város népe elsodródott az ügyek intézésétől, az érdeklődés kihűlt, mert lassankint akadémikus jellegűvé vált minden akarata és kívánsága. A városi lakosság aka­rata nem érvényesül a városi lakosság életé­ben. S azok, akikre az ügyek intézése bizva van. gondoskodásuk helyett uralmukat ter­jesztik e város s e városnak népe fölé. Telj­hatalmú rendelkező hatalommá vált az egy­kor ellenőrzött végrehajtó hatalom s ez a ki­teljesedett, fölénk nőtt közhatalom nem ab­ban látja uralma biztosításának eszközét, hogy bölcs, előrelátó és humánus népjóléti intézke­désekkel állitsa maga mellé ennek a városnak elszegényedett népét. Pedig az oszlrák választások azt mutatják, hogy csak a szociális községi politikának van propagativ ereje. Csak népjóléti intézkedések­kel lehet megszilárdítani a város belső rendjét, a közigazgatás működésének zavartalan foly­tonosságát csupán a tetté vált gondoskodás tudja biztosítani. A "várospolitika szellemében akár­mennyire szerelnénk is lényeges átformáló­dást, a város vezetőinek személyében gyökeres változást nem sürgetünk. Ám ha a város ve­zetői is ezl akarják, ugy törődjenek vele, hogy a város népének ragaszkodását a város népéről való gondoskodással érdemeljék ki. Morszalmas családi dráma a Hűvösvölgyben. Dr. Szalay Géza volt jö&adnagy, gabonabizományos agyon­lőtte Rét kis fiái, majd öngyilkosságot követett el. (Budapesti tudósítónk telefonjele n­t é s e.) Ma délután a Hűvösvölgyben, közel a villamosvasút végállomásához, megrendítő családi dráma játszódolt le, amelynek ál­dozatai dr. S z a 1 a y Géza budapesti gabonabizo­mányos és annak két fiúgyermeke, akiket Szalag­Géza agyonlőtt, azután öngyilkosságot kö­vetelt el. A borzalmas tragédia részleteiről a Dél m a­gyarország budapesti munkatársa a követke­zőket jelenli: Ma este 7 órakor a főkapitányság ügyeletes tisztjének telefonja megszólalt és a Hűvösvölgy­ben szolgálatot teljesítő rendőr jelentette, hogy a végállomás közelében egy tisztáson három holttestet talált. A 10 év körüli férfi zsebé­ben a rendőrkapitánysághoz címzett levelet ta­lált, amelyben közli, hogy dr. S z a 1 a y Géza tőzsdebizományos, aki előbb két fiát, a 9 éves Gézát és a 7 éves Györgyöt kato­nai pisztollyal agyonlőtte, utána pe­dig magát lőtte agyon. A főkapitányságról azonnal rendőri bizottság szállt ki a helyszínre és a holttesteket megvizs­gálva, megállapította, hogy a gyermekeket apjuk t'öbelötte, a pisztolygolyó hátul, a koponyán jött ki mindkel­tőnél. Ugyanezt állapitolta meg Szalay Géza holt­testén is. Dr. Szalay Géza a zsebében talált levelében közli, hogy nem bírja az ételei, idegei felmondták a szolgálatot, uj pályáján nem tudott boldogulni, ezért válik meg az élettől és magával viszi gyermekeit is, bár tudja, hogy azokat hozzátartozóik épp ugy j szeretik, mint őt és felnevelésükről gondoskodná­nak. A rendőri bizottságnak nem is maradt na­gyon sok tennivalója, intézkedett, hogy a három holttestei a törvényszéki orvostani intézetbe szál­lítsák felboncolás végett. Dr. Szalay Géza katonatiszt volt. A 12. honvéd­huszárezredben volt ezredadjutáns, főhadnagyi rangban. A háború után az értéktőzsdén helyez­kedett el, ahol előkelő rokonsága és jó összeköt­tetései révén igen jelentős üzleteket bonyolított le és magának nagyon jó nevet szerzett. Mindenki szerette a katonatisztből lett korrekt és pedáns üz­letembert, aki a konjunktura végén a gabonatőzs­dére ment át és határidős üzletekkel foglalkozott. A Rudolf-tér 1. számú házban hatszobás la­kása volt, ahol feleségével, született Forgách Ilonával és édesanyjával lakott együtt. Ma délulán sógorának, Hoffinan n Béla bankigazgatónak la­kásáról telefonált valakinek, néhány szót beszélt, de senki sem tudja, hogy mit. Azután elment ki fiaival Hüvösvölgybe. A holttesteket egy napszá­mos asszony fedezte fel egy mellékút mentén fekvő kis tisztáson. Valószínű, hogy Szalay Géza a gyilkosságokat és öngyilkosságát pillanatnyi elmezavarában követte el. Szalay Géza egyébként a nógrádverőeei szén­bánya részvénytársaságnál vállalt ugylátszik erejét meghaladó részesedést és a vagyoni romlás vitte a halálba, amely ennél a vállalatnál érte. Amikor családját a rettenetes eseményről érte­sítették, felesége és anyja ájultan estek össze és azóta is ideggörcsökben fe­k ü s z n e k. A véres családi drámáról a M 0 T a következő hivatalos jelentést adta ki: Szalay Géza gabonabizományos, aki a Rudolf­tér 1. szám alatti házban lakik, maeste a Hűvös­völgyi villamos végállomásánál a vele lévő két fiúgyermekét revolverrel lelőtte, azután önmaga ellen fordította a fegyvert. Mindhárman meg­haltak. A kiszállott rendőri bizottság a három holttestet a törvényszéki orvostani intézetbe szál­líttatta. 90 Л májusi negyedben asz üszleieR bére fiavi réssleíeRben fixetQetö." Budapest, április 27. Az utóbbi időben két­ségek merüllek fel aziránt, hogy a szabad­forgalom alá kerülő bolt- és üzlethelyiségek után a májusi negyedben a házbért még rész­letekben fizethetik-e. Vass József népjóléti mi­niszter a kérdésről a következőket mondotta: — A lapokból látom, hogy meglehetős nagy érdeklődést keltett az a kérdés, vájjon a sza­badforgalom alá kerülő bolt- és üzlethelyisé­gek bérlői még a májusi negyedben részle­tekben fizethetik-e az esedékes bért. Erre vonat­kozóan néhány nappal ezelőtt olyan értelem­ben nyilatkoztam, hogy abban a pillanatban, amikor a kormány által kibocsátolt lakás­rendeletek hatályukat vesztik, automatikusan helyükbe lép itt a fővárosban a fővárosi lak­bérszabályrendelet. Ugylátszik, hogy ez a ki­jelentésem olyan értelemben félreértésre adott okot, mintha már a májusi negyedben a fővárosi szabályrendelet lépne érvénybe. Ez a felfogás téves. A kérdés veleje az, hogy a kormány lakásrendeletei az üzlethelyiségek bérlete terén mikor vesztik el véglegesen ha­tályukat. Meg kell állapítani, hogy ez a végső terminus 1927 augusztus elseje, illetőleg a nagyobb bérösszegü bolthelyiségekre nézve 1928 február elseje. Ebből tehát világos, hogy az 1927 május elsején esedékes üzletbért az érvényben lévő és akkor még érvényben ma­radó kormányrendeletek értelmében mindenki havi részletekben fizetheti.

Next

/
Thumbnails
Contents